<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=UTF-8" http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Érdekes olvasni, ahogy valaki megfogalmazza a helyes diagnózist -ld. <i>hogy
ha valaki ezt,vagy azt mondja, attól még az nem (feltétlenül) esik egybe</i>
<i>a valósággal</i> - és látni, hogy közben egy más világban élve
mennyire nincs tisztában azzal, mi is történik a valóságban. Már a <i>porosodó
könyvek </i>esetében is kiderült, hogy egész egyszerűen nem igaz,
tehát hibás a kiindulópont, és most is csak ugyanezt lehet mondani : a
magyar könyvtári szolgáltatási rendszer igen sokrétű, tagolt és
összetett, sokszereplős, sokféle determinációval megvert együttes,
amely nem azonos az<i> információspiaccal</i>, az csak egy
részterülete, ráadásul sok tekintetben nem is piaci jellegű, hanem
közszolgálati. Így tehát azt kijelenteni, hogy a könyvtár érdeke nem
azonos a használók érdekeivel, értelmezhetetlen és mélységesen
igaztalan is, különösen, ha mindazokat a törekvéseket, stratégiai
elképzeléseket nézzük, amelyeket szakmánk - a legszélesebb aspektusból
nézve - a magyar kulturális szolgáltató szférában megvalósított, vagy
igyekszik megvalósítani. Az adófizetők érdekeinek hangoztatása nagyon
szépen hangzik, csakhogy a könyvtárak nem közvetlenül kapják az
adóforintokat, hanem az államháztartás különböző szűrőin átengedve,
időnként alaposan megcsapolva, sőt ma már elzálogosított könyvtárakról
is lehet hallani - miért pont <i>nekünk </i>kellene állandó
lekiismeretfurdalással élni, amikor a költségvetési támogatásokhoz
rengeteg újabb újabb forrást kell szereznünk, hogy a <i>használóink
érdekei</i>t ( számítástechnikai fejlesztések, akadálymentesítés, új
bútorzat, érdekes programok, rendezvények stb. ) valóban szolgálni
tudjuk, a plusz tevékenységet pedig nagyon gyengén, vagy sehogy sem
tudjuk díjazni. Azt sem hiszem, hogy a <i>vér és veríték</i> olyan
ismeretlen lenne a számunkra: aki a magyarországi költségvetési és
pályáztatási rendszerben részt vesz, annak minden pályán eltöltött év
kettőnek számít. Nem látom ezzel együtt sem, hogy a szakma lassan
haldokolna: folyamatosan átalakulóban van, próbál alkalmazkodni a
változó körülményekhez, nagyon élénk és sokágú kapcsolatot tart a
felhasználóival (ld. Tüske Zsófia írását). Van persze száz bajunk, még
mindig létező megosztottság, párhuzamos fejlesztések, hamvába hulló,
bár remek kezdeményezések, és ezekkel kapcsolatban minden vita,
felvetés, eszmecsere a helyén van. De a partvonalon kívülről
bekiabálni, hogy "Hülye a bíró!" - hát, ez önmagát minősíti..... Kiss
Gábor<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2010.09.16. 0:02 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
<blockquote cite="mid:68E2E37511894E72815EA9CB72D0D853@GborPC"
type="cite">Érdekes érzés szakmai fórumon magamról olvasni. És látni
azt, hogy ha valaki ezt vagy azt mondja, attól még az nem (feltétlenül)
esik egybe a valósággal. Persze, az önimázzsal sem :-) Mondjuk, mint
visszacsatolás, felettébb hasznos és tanulságos, s maga a diskuzrus is
lehetőség.
<br>
<br>
Ahogyan a tegnap fordított a Nagy köszönet a könyvtárosoknak c.
KIT-hír: bit.ly/c3jr7k is. Mihez is állítsuk tehát az etikai mércét?
Mennyire hiteles maga az etikai bizottság, a kutakodó kormányzat, a
cenzorok aspektusa? Másfelől: az idő kivárásának is van szépsége, mégha
az ember mihamarabb szeretné is előrelendíteni a közösnek tartott
ügyet. Ha másoknál már evidenciák e lépések (pl. a forgalomnövelést
célzó állományapasztás), miért kell nekünk mindig mindenhonnal elkésni?
<br>
<br>
"Méreg"? Vagy orvosság cseppekben? Klasszikus menedzsment-dilemma.
Példák sora hozható az eredményes radikális fordulatra és a lassú
kibontakozásra egyaránt. -- A könyvtárügy 20 évvel ezelőtt
megfogalmazott reményei a legutóbbi szakmai éra lassú vége
(konzerválódása?) felé már nem nagyon élnek emlékeinkben. Kiss Jenő a
könyvtári (...) törvény előtt látott még reményt a karcsú és erős hazai
könyvtárügyre. Aztán törvény jött, a hatékonyságra való kényszer
ugrott. Pedig van sok példa olyan átalakulásra, melyek mindek kétséget
kizárnak. Ki emlékszik az osztrák borbotrányra? Annó padlón volt a
glicerines osztrák bor eladása, de a márka újjáépítése után -- 25 évnyi
tudatos eljárás-sorozat -- már nem tudnak eleget termelni a piacra a
gazdák. A New York-i iskolai sztárkönyvtáros (idéztük a New York
Times-t tavaly márciusban) talán ismerősebb példa. A magyar
könyvtárosok szintén képesek hasonló attrakciókra. De miért éppen azok
a projektek hozzák / hozták a sikert, melyek NEM a központi könyvtári
rezsim akaratából valósultak /-nak meg a Skaliczki-éra alatt (vö.: Ft /
eredmény mutató)? Talán túl drámai a hasonlat, de a varsói gettó jut
eszembe: bár vannak közös céljaink, de mivel nem a mi kezdeményezésünk,
nem avatkozunk be: hátha kivéreznek maguktól. Nos, mi történne, ha
kipróbálnánk: azok a projektek kapnának többletforrást, amelyek már
hűek voltak a kicsiben is?
<br>
<br>
Szakmai szolidaritás mennyire essék egybe a mundérbecsület-védelemmel,
szakmai érdekérvényesítéssel illetve a használók / adófizetők
érdekeinek képviseletével? Az utóbbi szakmai rezsim alatt folyamatosan
zsugorodó információspiaci tortaszeletünk arra utal, hogy e két
törekvés még korántsem fedi egymást: a könyvtár érdeke nem azonos a
használók érdekeivel. S nem az a stratégiai szolidaritás, ha a
használói szempontok mellé állva szabjuk a könyvtár(os)i
tevékenységünket? Eddig veszélyes volt a szakmán belül vért és
verítéket ígérni, és dolgainkat az alapoktól újragondolni (ld. a
fentebbi sikeres példákat). De még mindig jobb, mint további lassú
csúszásra bazírozni.
<br>
<br>
Mikulás Gábor
<br>
<br>
<br>
<br>
--------------------------------------------------
<br>
From: "Dr- Horváth Sándor Domonkos" <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:hsdhsi@gevk.hu"><hsdhsi@gevk.hu></a>
<br>
Sent: Wednesday, September 15, 2010 1:26 PM
<br>
To: <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:katalist@listserv.niif.hu"><katalist@listserv.niif.hu></a>
<br>
Subject: Re: [KATALIST] magyar érték
<br>
<br>
<blockquote type="cite"> Nem szerencsés véleményeket politikai
aspektusból cédulázni. A szakmában, és a így a katalisten is
megjelennek politikailag értékelhető értékpreferenciák, ezek színesítik
a képet, ami nem rossz. Aki mást gondol, az lehetőséget ad arra, hogy
vitatkozzunk vele. Különbséget kell tennünk azonban aközött, hogy az
adott értékpreferencia (politikai nézet) talaján kivirágzott szakmai
véleménnyel vitatkozunk-e, avagy a "táptalajjal" küszködünk, esetleg
annak szervesanyag-elemzéséig leereszkedve.
<br>
<br>
Ami Mikulás Gábor illeti, húsz éve vitatkozgatunk, és jelenleg kb.
annyiban értünk egyet, hogy nem jó ami volt, és nem kellene azt
folytatni. Azonban kvázi "lebolsizása" kapcsán meg kell jegyeznem
néhány tapasztalatomat. 1) Nézeteit tekintve sem stimmel. 2) Politikai
indukció soha nem volt felfedezhető nála. 3) Kormányoktól, politikától
függetlenül, mindig a saját feje után ment, és véleményében csak az
agya, a naprakészen ismert hazai és főként nemzetközi szakirodalom, és
könyvtárügyi frusztrációi befolyásolták.
<br>
<br>
Voltak etikailag megkérdőjelezhető dolgai, szakmai szolidaritásnak soha
jelét sem mutatta, de a hatalomnak sem csókolt kezet. Ugyan lehetne azt
mondani, hogy függetlenként nem szorult rá, stb., de ettől eltekintve
is nagyra értékelhető ez, csakúgy az a tartás, amivel viselte, viseli a
nézeteinek artikulálását követő reakciókat.
<br>
<br>
Mikulás Gábortól néha majd a guta megüt, de biztos vagyok benne, hogy
nélküle az elmúlt évtizedek könyvtárügye bár nyugodtabb, mégis rosszabb
lett volna. Kanalas gyógyszere méreg. Annak néhány cseppje orvosság. A
beteg viszont nem azért haldoklik, mivel kezdettől nem ezt szedi.
Mikulás a kanállal jön, mások azt mondják nem is beteg a beteg, megint
mások a vursliba küldenék, meg ünnepelni magát. Ez nem politikai
kérdés, ez a Krakatau, csak éppen negatívban.
<br>
<br>
Értékválságos társadalmunkban értékválságos könyvtárügy, a maga
technológiai és modernitás válságával. Szerintem itt már az is érték,
ha valaki a maga nótáját fújja. Mert legalább fújja. Szeretnék jóval
több nótát hallani.
<br>
<br>
<br>
Üdv.:
<br>
HSD
<br>
<br>
<br>
2010.09.09. 23:57 keltezéssel, szabó béla írta:
<br>
<blockquote type="cite">Nagypál Lászlónak:
<br>
<br>
„Nem tudom, Szabó Béla István mit ért "magyar értékek" alatt, kit
egyébként mint műgyűjtőt ismeretlenül is tisztelek.”
<br>
+++ meglep, hogy tud gyűjtői ténykedésemről. Ha kérdezhetem: honnan?
<br>
magyar érték = a nemzetünkre jellemző, mással össze nem téveszthető,
sajátos, egyedi és eltűnésével maga után űrt hagyó emberi-szellemi
termék. Létezik, megtalálható, csak keresni kell.
<br>
” Számomra nem feltétlenül csak az a "magyar érték", amit a mindenkori
hatalom, a kormányzat és ideológusai meg akarnak őrizni és mutani ebből
az országból és a kultúrából.”
<br>
++ ez hogyan kerül ide? Amúgy: megint a neobalos rettegés a
„hatalomtól”. És amúgy: igaz hatalma csak Jézusnak van – és ki fél
tőle? /a kérdés megválaszolható/
<br>
<br>
Kérem: az értékek világa nem demokratikus; nagyon is hierarchikus. Jó
és rossz VAN. És ez így van jól. Mi köze ennek a szabadsághoz?
<br>
<br>
Szabó Béla István
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Katalist mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
<br>
</blockquote>
<br>
_______________________________________________
<br>
Katalist mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
__________ ESET Smart Security - V�rusdefin�ci�s adatb�zis: 5453
(20100915) __________
<br>
<br>
Az �zenetet az ESET Smart Security ellen�rizte.
<br>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.eset.hu">http://www.eset.hu</a>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<pre wrap="">
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>