<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=UTF-8" http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Az értékek világa valójában nem is demokratikus és nem is hierarchikus,
hanem - mondhatni - viszonylagos: kortól, társadalomtól, ízléstől,
emberektől függ. Ezer példát lehet hozni arra nézve, hogyan változott a
történelem során az aktuális érték; persze, az nem tagadható, hogy
vannak maradandó értékek is, hiszen a több tízezer éves barlangrajzok
is már ebbe kategóriába tartoznak, de van, aki esztétikailag értékeli,
mint a képzőművészet kezdetét, van, aki a zoológia fontos
adatközléseként kezeli, van, aki az emberi kommunikáció, az absztrakció
megjelenését látja bennük. Értékes része irodalmunknak Kármán József
Fanni hagyományai c. műve, de ki olvassa manapság? Rejtő Jenő
könyveiről a hivatalos irodalomtudomány nem is vett tudomást, mégis a
fél ország tud idézni belőlük (vö. nem lehet minden pofon mellé egy
közlekedési rendőrt állítani - ezek a szófordulatok már beépültek a
nyelvünkbe is, tehát szinte nemzeti kincsnek számítanak !). Deák
Ferencet életében bálványozták, az 1950-es években le akarták dönteni a
szobrát is. Kossuth Lajost - kicsit Deák ellenében is - szintén
"sztárolták", minden valamirevaló magyar település főutcája róla van
elnevezve; ma inkább csúnyaságokat mondanak róla, mert most Széchenyi a
követendő példa, akárcsak az 1920-30-as években. Egy biztos: <i>rámutatással
</i>nem lehet értéket kreálni, vagy száműző ítéletet mondani - és ezt
nekünk, könyvtárosoknak különösen komolyan kell vennünk, mert ránk
éppen azt a feladatot bízták a századok, hogy az emberiség folyamatosan
halmozódó értékeit gyűjtsük, dolgozzuk fel és tegyük közzé, persze, nem
parttalanul, és figyelve az adott kor szokásaira, ízlésvilágára, de ezt
a sokszínűséget politikai kurzusoktól, innen-onnan nyomuló
"izmusoktól", önjelölt kultúrprófétáktól mindenképpen megőrizve, ahogy
elődeink is tették. Kiss Gábor<br>
<br>
<br>
2010.09.09. 23:57 keltezéssel, szabó béla írta:
<blockquote cite="mid:20100909235754.248@citromail.hu" type="cite">
<pre wrap="">Nagypál Lászlónak:
„Nem tudom, Szabó Béla István mit ért "magyar értékek" alatt, kit egyébként mint műgyűjtőt ismeretlenül is tisztelek.”
+++ meglep, hogy tud gyűjtői ténykedésemről. Ha kérdezhetem: honnan?
magyar érték = a nemzetünkre jellemző, mással össze nem téveszthető, sajátos, egyedi és eltűnésével maga után űrt hagyó emberi-szellemi termék. Létezik, megtalálható, csak keresni kell.
” Számomra nem feltétlenül csak az a "magyar érték", amit a mindenkori hatalom, a kormányzat és ideológusai meg akarnak őrizni és mutani ebből az országból és a kultúrából.”
++ ez hogyan kerül ide? Amúgy: megint a neobalos rettegés a „hatalomtól”. És amúgy: igaz hatalma csak Jézusnak van – és ki fél tőle? /a kérdés megválaszolható/
Kérem: az értékek világa nem demokratikus; nagyon is hierarchikus. Jó és rossz VAN. És ez így van jól. Mi köze ennek a szabadsághoz?
Szabó Béla István
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>