<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html;charset=ISO-8859-2" http-equiv="Content-Type">
<title></title>
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
A "hitelesség" kérdéséről olvasható Chris Anderson "Hosszú farok" c.
művének 211. oldalán a következő meglátás:<br>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">"Mivel a világhálón
semmi sem számít hiteles forrásnak, elegendő forrást kell összevetnünk
ahhoz,
hogy képet alkothassunk egy-egy témáról.<br>
Elmúlt már az idő, amikor ortodox,
tévedhetetlen intézmények rágták szánkba a tudást.<br>
Most az következik,
amikor a zavaros információmozaikból nekünk kell – és érdemes –
összeraknunk a
lényeget. [...]<br>
Alapvetően egészségesebb az a társadalom, amelyik kérdéseket tesz fel,
és hatalmában áll választ is adni a kérdésekre, mint amelyik vakon
elfogadja a szakemberek és intézmények szűk táborának véleményét. Ha a
hitelesség mércéje többé már nem feltétlenül a forrás hivatalos volta,
akkor saját módszert kell kialakítanunk a minőség meghatározására. Ez
arra biztat, hogy a saját fejünkkel gondolkodjunk."<br>
<span style="font-size: 24pt;"><i></i></span></p>
<div v:shape="_x0000_s1026" class="O">
</div>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Elnézést, ha már
hivatkoztam volna ezt a szöveget a Katalisten - bár sarkított
megközelítés, de nagyon kifejezőnek tartom arról, ahogyan a
netizeneknek a mai világban tájékozódniuk érdemes - vagy ahogyan
érdemes lett volna mindig, csak nem voltak hozzá adottak a PGTT
komponensek.<br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A '90-es évek
fordulóján a
Kerszöv Jogtár adatbázisát úgy
említették meg jogi kurzusokon az oktatók, mint olyan jószágot, mely
hatékonyabbá teszi ugyan a tájékozódást, de hiteles forrásnak nem
tekinthető, ezért tanulásra és vizsgafelkészülésre is alkamatlan, pláne
jogi szolgáltatások nyújtására. Nem
hiszem, hogy ma sokan lennének, akik az "egységes
hatályos" lekeresése helyett inkább az inprint közlönyöket molyolnák -
inkább elfogadják a Jogtárat "elég hitelesnek" :-)<br>
A legtöbb ember szívesen hagyatkozik teljes mértékben az általa "elég
jónak" tartott forrásra (különösen ha az ár/érték arányos), mint
kínlódjon a szűk és gyakran költséges hozzáférésű "tökéletesebb"
elérésével. Hába no, szubsztanciális és procedurális racionalitások
között tévelygünk, miközben kutatások bizonyítják: hajlamosabbak
vagyunk a tanultakat ("szánkba rágottakat") feltétel nélkül elfogadni,
mint a csimpánz.<br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A könyvtár évezredei
számomra arról is szólnak, ahogy a szent tudás és despota igazságok
közvetítésétől eljutott a profán vagy épp az apokrif közvetítéséig, és
ezzel párhuzamosan a beavatott kevesektől a beleszólni akaró sokak
szolgálatáig.<br>
Én mindig örülök a források kritikai élű megközelítésének (jó-e és mire
jó ez vagy az), hiszen a fenti idézet is erről szól. Ennek mentén
elvárható, hogy egyforma kritikai vehemenciával közelítsünk mindenhez,
különösen saját szakmánkhoz és lehetőségeihez.<br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mi a problémája a
könyvtár(os)nak a Wikipédiával? Csak nem az, hogy nem egy szűkös
hozzáférésű kiadvány, melynek példányai felett diszponálhat, nem kell
bejönnie érte az olvasónak és nem kell minket kér(dez)nie? Az ilyen
forrásból pedig egyre több lesz, ami a könyvtárakat - a hagyományos
"elosztóhelyeket" - megkerülve közvetlenül a felhasználóig ér, hiszen a
domináns formátum digitális lesz, közege pedig az egyre mobilabb
multiplatform. [Lásd: Haldoklik a web? Forrás:
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://index.hu/tech/2010/08/23/haldoklik_a_web/">http://index.hu/tech/2010/08/23/haldoklik_a_web/</a> ]<br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Wikipédia
felhíváshoz írt hozzászólásomban kifejtettem, hogyan látom a jövőt: jó
esetben fenntartható egy forráskalauz szerep és egyes elektronikus
gyűjteményeket könyvtárként ismernek majd a jövőben. Ebből számomra nem
az intézmény, hanem a funkciók a fontosak: a források gyűjtése és
megőrzése, a hozzáférés biztosítása és a tájékoztatás. Tán ez utóbbi a
legfontosabb.<br>
A profi hegymászó is alkalmaz a kockázatos, idegen terepen serpát -
talán információs problémák, kétségek esetén a jövőben is érdemes lesz
tájékoztatóhoz fordulni, mert gyakorlata és személyes tapasztalatai
révén válaszaival hitelesebb maradhat, mint a keresőkirály első két
találati
oldala. Viszont ez a hitelesség is elveszíthető, felélhető vagy - piaci
szempontból nézve - kiszorítható, helyettesíthető.<br>
Mit tekintsünk jó alapnak, "hazai vizeknek" a hitelességet illetően?
Csak X szerzőt, csak Y kiadó műveit, csak a nyomtatott műveket? Csak Z
webhelyet, W adatbázist, mert az fizetős - és amiért fizetünk az már...
JÓ? Miközben mindent körülleng az avulás és töredékesség szelleme, a
"tükör által homályosan látás" bizonytalansága. <br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kutatásmódszertan
tárgy könyvtárismereti órája keretében lehetőségem nyílik a hallgatók
forrásismeretével foglalkozni, de nem hagynám ki semmiképp a
felhasználói tartalmak (közösségi oldalak, megosztások, kollektív
ismerettárak stb.) fontosságának bemutatását: szakmai problémáim
jelentős részét nem szakértőkkel (miből is futna rájuk!) vagy
könyvekből oldom meg, hanem hasonló problémákat megélt, gyakran
ismeretlen személyek netes közlései révén.<br>
Persze óvatos duhajként sosem főznék semmit egyetlen netes
receptváltozat alapján - különösen, ha már tapasztaltam, hogy Horváth
Ilona is tévedett :-)<br>
</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Üdvözlettel:<br>
</p>
<pre class="moz-signature" cols="72">Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar">http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar</a>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
</pre>
<br>
<br>
dr. Millisitsné Kovács Katalin írta:
<blockquote
cite="mid:B469D5FEB59EB443B1D5396672266BBD41E46A@kkfk-ats-v.kkfk.bgf.local"
type="cite">
<pre wrap="">Kedves Listatagok!
Örülök, hogy ketten is reagáltak a múltkori, sajnos, tárgy megjelölése nélkül feladott hozzászólásomra.
Örülök annak, hogy Csíkszeredán komolyan veszik a Wikipédia szerkesztését és maguk is gyarapítják az anyagot.
S. Ildikó hozzászólása valóban alapvető kérdést érint: vajon csak akkor hiteles-e egy lexikon, ha előre kiválasztott, jelentős részben tudományos fokozattal rendelkező munkatársai vannak + legalább egy főszerkesztője - vagy pontos és a valóságot tükröző lehet egy olyan adatbázis is, amelynek bővítésében előjogok és előítélet nélkül bárki, számos ismeretlen is részt vesz, határainkon innen is túl, Izlandtól Ausztráliáig.
S. Ildikó számos hibáról beszél, anélkül, hogy akár egyetlen egyet megemlített volna.
Nyilvánvaló, hogy a némiképpen véletlenszerű szerkesztőgárda különböző minőségű szerkesztésekkel járul hozzá az adatbázishoz. Azonban az is látható a Wikipédia saját magáról szóló, ú. n. metalapjairól, hogy számos eszköz áll rendelkezésre a szócikkek stiláris, helyesírási és tartalmi javítására. Ha van "cenzúra", az utólagos és folyamatos, és többen végezhetik. Ha a szerkesztők valamelyikének kifogása van egy lap tartalmával, azt nemcsak az adott szócikk vitalapján írhatja meg, hanem megfelelő sablonokkal is figyelmeztetheti az olvasót, hogy az adott szócikkel milyen gondok vannak.
Még annyit tennék hozzá S. Ildikó véleményéhez, hogy a szakembereket, a hozzáértőket senki sem akadályozza meg abban, hogy jobbítsák az adatbázist.
Végezetül megkockáztatom, hogy tökéletes lexikon a papírlexikonok hagyományos világában sincs, csak ott az elismert hibák javítására a következő kiadásig kell várni.
Üdvözlettel Dr. Millisitsné Kovács Katalin
BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Könyvtára
</pre>
</blockquote>
<br>
<br>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5393 (20100824) __________<br>
<br>
The message was checked by ESET Mail Security.<br>
<A HREF="http://www.eset.com">http://www.eset.com</A><br>
</body>
</html>