<div>
        <div>
                Tisztelt Lista! Kedves Hozzászólók! (esetleg Hozzá Szólók?)</div>
        <div>
                 </div>
        <div>
                egy ideje elnézegetem, olvasgatom, s próbálom megérteni az egybeírás, különírás polémiáit. Nem vagyok nyelvész, csak annyit értek a helyesírásunkhoz, amennyit kell(ene). (Műveltség ügyében is akad bőven pótolni valóm. Avagy éppen pótolnivalóm?)</div>
        <div>
                Móra Ferenc egyik írása jutott eszembe ezek kapcsán. Javaslom elolvasásra, s elgondolkodni vala felette. Persze, ő sem volt nyelvész, de amit írt az egybeírás-különírásról, bizonyára megfontolandó. (Azért, csak tudott írni valamennyire!)</div>
        <div>
                Nyelvész dönti el ezeket a kérdéseket. Én azt szoktam mondani, az egybeírás/különírásosdi kapcsán, ahogy érezzük, hiszen a magyar emocionális nyelv (is). Olykor a tudományos egybe/különírás szigorú szabályrendszere sem biztos, hogy azt közvetíti, amiről szólna az író, az írás. Továbbá, pedig botorság leragadni a hat szótagosdinál ...</div>
        <div>
                Az pedig, hogy nyitvatartom (aláhúzta, aztán visszavonta!) az elmém, könyvem, ajtóm, ez természetes. Nyitva tartom mindarra, ami elvezet a szerző valódi mondanivalójához.  (Talán mondani valójához?) Akár egybeírva, akár külön írva.</div>
        <div>
                Maradok Móra Ferenc gondolatainál ...</div>
        <div>
                 </div>
        <div>
                Benyovszky Pál Márton, könyvtáros</div>
        <div>
                Mezőberény</div>
        <br />
        <div>
                 </div>
        <div>
                __________________________________________________________________________________________________</div>
        <div>
                <br />
                <br />
                "Csabay Károly" <csabay58@gmail.com> írta:</div>
        <blockquote style="border-left: 3px solid lightGray; padding-left: 3px;">
                2010/8/9 Pataki Máté <Mate.Pataki@sztaki.hu>:<br />
                > Kedves Csabay Károly!<br />
                ><br />
                > Ha nem haragszik feltennék pár kérdést az alábbi levelével<br />
                > kapcsolatban. Számomra logikusnak tűnik a nyitva tartás külön írva,<br />
                > akkor is, ha tényleg igazak amit alább leírt. (Én máshogy zárójeleznék)<br />
                ><br />
                > Ezek közül melyeket írná egybe és melyeket külön?<br />
                >  - A könyvek túlzott  nyitva tartása  olvasás közben károsítja a kötést.<br />
                >  - A bolt hosszú  nyitva tartása  fontos a vásárlóknak.<br />
                >  - Az ajtó előzékeny  nyitva tartása  segíti a mozgássérülteket.<br />
                >  - A bolt  tisztán tartása  fontos a vásárlóknak.<br />
                >  - A rab  fogva tartása  fontos feladata a börtönőrnek.<br />
                >  - A műszer  kikapcsolva tartása  sok pénzt spórol meg.<br />
                ><br />
                > Számomra fura lenne, ha ezek körül némelyiket egybe, némelyiket külön<br />
                > kéne írni, de nem vagyok bölcsész, így ez nem érv. :-)<br />
                ><br />
                > Előre is köszönöm válaszát,<br />
                ><br />
                > Pataki Máté<br />
                <br />
                Kedves Máté, Kedves Lista!<br />
                <br />
                A világért sem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy én vagyok az<br />
                orákulum, aki megmondja a tutit. Arról igyekeztem írni, hogy ne<br />
                javítsuk ki magunkat hebehurgyán csak azért, mert a Word odarakott egy<br />
                piros hullámot.<br />
                <br />
                Meg kell különböztetni két dolgot. Ha valaki azt írja, hogy hüje, az<br />
                BIZTOSAN rossz, mert a hülye a lexika része, tehát a szótáré, vagyis<br />
                nincs felette vita. (Azaz mégiscsak van. Volt egy múló hulláma<br />
                helyesírásunknak, amikor a kompatibilis szót kompatíbilisnek kellett<br />
                írni, tetszenek emlékezni? De ezek ritka esetek, elvileg van egy fix<br />
                listánk arról, hogy az egyes szavakat hogyan kell írni.)<br />
                <br />
                Ismét elvileg minden összetett szó eleme a lexikának, csak a szótárak<br />
                terjedelmi okból nem sorolják fel mindegyiket. Ha viszont már valaki<br />
                úgy döntött, hogy egy szót egybeír, akkor ott ismét számtani szabályok<br />
                következnek arra nézve, hogy kötőjelet kell-e alkalmazni avagy sem. A<br />
                dokumentum-ellátási tehát megint BIZTOSAN rossz, mert megsérti e<br />
                szabályokat.<br />
                <br />
                Most jön a másrészt.<br />
                <br />
                A másrészt az, hogy egybeírást alkalmazunk-e avagy sem. Ez viszont<br />
                gondolkodásmód kérdése, arról van szó, hogy átgondoljuk, hogy mit<br />
                akarunk mondani. A múltkori levelemhez mellékelt feladatlapon a<br />
                politikusmagatartás / politikus magatartás éppen erre igyekszik<br />
                rávilágítani.<br />
                <br />
                Van ezzel kapcsolatban egy-két elég világos szabály. Úgy gondolom,<br />
                hogy a szemétkosár vagy az állatkert leírásakor még senki nem esett<br />
                kísértésbe, hogy két szóba írja őket. A TMT 1998/2. számában írtam<br />
                erről. (Azóta 12 évet öregedtem, a mozgószabályokat már nem vetném el,<br />
                nem ragaszkodnék a dupla kötőjelhez. A betűvel írt számnevekben<br />
                viszont továbbra sem engednék soha kötőjelet tenni, akárhány tagúak és<br />
                akárhány szótagúak, mert a kötőjel intervallumot jelent:<br />
                kilencvenkilenc-ezer = 99, 100, 101, ..., 999, 1000. Ráadásul a<br />
                felfordulást, amely a törteknél amúgy is megvan, csak fokozná:<br />
                kilencvenkilenc-ezred az most 99/1000 vagy 1/99000...? A számokkal<br />
                menthetetlenül bolondokháza van, a gyerek előbb öt hónapos, aztán<br />
                ötéves lesz, kicsit később meg tizenöt éves -- kivéve a tizenötéves<br />
                háborút és kapitányt. Káosz!)<br />
                <br />
                Na. Szemérmetes Erzsók! Hol hagytam abba?<br />
                <br />
                Ott, hogy amikor -- v.ö. másik példa a feladatlapon -- Szent István<br />
                korából találnak leleteket a régészek, akkor csak több ezeréves<br />
                leletről lehet beszélni, többezer évesről nem, mert tudjuk, hogy Szent<br />
                István nagyjából ezer éve élt. Hasonlóképpen mindenki el tudja<br />
                dönteni, hogy száz naposcsibéről vagy száznapos csibéről szeretne<br />
                beszélni.<br />
                <br />
                Attól óvnék, hogy rámförmed a Word és kijavítom. (Most rám is förmed.<br />
                A rámförmedet aláhullámozza. Juszt is úgy hagyom.) Ha Pataki Máté úgy<br />
                érzi, hogy a bolt hosszú  nyitva tartása fontos a vásárlóknak, akkor<br />
                úgy fogja írni. Én úgy érzem, hogy boltoknak nyitvatartásuk van. A<br />
                bolt nyitva tartása nekem olyasmi, hogy odaraktak egy széket, hogy<br />
                szellőztessenek. A rab fogva tartásának hallatán én szó szerinti<br />
                értelmet vizionálok, azaz az őr vasmarokkal fogja a rabot. Ha ezt<br />
                akarom mondani, akkor így fogom mondani. Egyébiránt a<br />
                büntetés-végrehajtási intézetek általában vett feladatáról szólván<br />
                fogvatartásról fogok beszélni.<br />
                <br />
                Na, és azt is tudom persze, hogy a Ráktérítő, a Rák-köd és a Kálmán<br />
                fürdő a szívatás része, ezekhez tényleg ákádémikusok kellenek, nekünk<br />
                meg az Osiris Helyesírás (OH), de becsszó, ezek mind benne vannak.<br />
                Ezek marhára nem logikus dolgok, de ettől szép az élet.<br />
                <br />
                Némi logikát viszont úgy általában üdvözölnék. Az OH 105. oldalán<br />
                kezdődő szép listában illusztrálja azt, amit korábban említettem: a<br />
                képző összehúzza a határozós szerkezetet, ha az egészre vonatkozik<br />
                (igaz, hogy mindezt "hagyománytiszteletnek" nevezi); itt szerepel az<br />
                alvajárás (alvajáró). Namármost ez után fogalmam sincs, hogy a<br />
                nyitvarartás miben különbözik az alvajárástól. Legendássá nemesült a<br />
                zsíroskenyér / vajas kenyér dichotómiája, amelyet a Magyar Helyesírás<br />
                Szabályai a 10. kiadásig hurcolt magával. De az OH-ban most is<br />
                mosolyognivaló, hogy a sorbaállás (ami, mint szó hülyeség) jó, a<br />
                sorbanállás viszont nem jó. Blogokban erre írják, hogy LOL.<br />
                <br />
                Köszönöm, hogy a Kollégák meghallgattak. Köszönöm a rengeteg<br />
                hozzászólást, választ, kritikát és egyetértő levelet. Nem is akarom<br />
                véka alá rejteni azt a fennkölt érzésemet, hogy a KATALIST e szálát<br />
                olvasván mindannyian valamivel bölcsebbek lettünk. Ha így van, akkor<br />
                az azért jó -- nem?<br />
                <br />
                Csabay Károly<br />
                <br />
                _______________________________________________<br />
                Katalist mailing list<br />
                Katalist@listserv.niif.hu<br />
                https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</blockquote>
</div>