Kedves Magdona, nem hogy fárasztott volna, örömmel olvastam kiválóan dokumentált "kultúrtörténeti emlék"-ét. Gondolom, sokan mások is. Köszönet érte.<br>Örömömet csak az rontja, hogy a 21. század - bár ennek ellentmondani látszanak a strandkönyvtárról szóló hírek (is) - biztosan nem a könyvkultúra évszázada lesz. Senki nem tud ellenállni a "civilizációnak" (ami mostan szerintem = internet, Don Quijote pedig úgyis csak egy regényalak:), miért éppen a könyv (könyvtár, könyvtáros) lenne az erős bástya? <br>
Pihentető hétvégét kívánok mindenkinek:<br>Pintér L.<br><br><div class="gmail_quote">2010/7/23 Zimanyi Magdolna <span dir="ltr"><<a href="mailto:mzimanyi@sunserv.kfki.hu">mzimanyi@sunserv.kfki.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">
<br>
Tisztelt KATALIST,<br>
<br>
Pintér László levele bátorított egy kis történeti, kultúrtörténeti emlék felidézésére, mivel életkori okokból nekem is sok mindenről "eszembe jut valami régi..."<br>
<br>
Nem ugyan strand, és nem is könyvtár, de nem esik messze ettől: az első, Balatonfüreden megnyílt nyári "fürdő-könyvkereskedés" emlékét idézem fel Giergl Henrik naplója alapján:<br>
<br>
"1851. július 10.<br>
<br>
Barátom, Theodor Lauffer több hete Füreden van, ahol Edelmann<br>
barátunk a fürdőszezon idejére könyvkereskedést alapított. Az<br>
ötlet nem volt rossz, a német fürdőhelyeken egymás mellett szépen<br>
megférnek a könyvesboltok, miért ne lehetne ezt Magyarországon is<br>
elkezdeni. Kezdetben mégis úgy tűnt, hogy igen rosszul<br>
számítottak. Mint Lauffer írta, napok és hetek teltek el anélkül,<br>
hogy valaki érdeklődött volna a könyvek iránt, vagy a<br>
jelentéktelen vásárlások egyáltalán szóra érdemesek lettek volna.<br>
<br>
Ellenben többen csodálkoztak azon, hogy milyen vállalkozó szellem<br>
van a magyarok közt, és egyes magyarok, akik magasan hordják az<br>
orrukat, még ki is nevették. Minden kereskedelem, bármilyen legyen<br>
is az, a zsidók kezében van, és aki üzletet nyit, zsidónak nézik.<br>
Theodor unatkozott és visszavágyott Pestre, és a Svábhegyre. -<br>
Újabb levelei szerint azonban most már jól megy az üzlet, mivel<br>
idén a szezon a hideg idő miatt később kezdődött, és sok<br>
fürdővendég csak most érkezik."<br>
<br>
Az idézet forrása:<br>
<br>
Egy pesti polgár Európában : Giergl Henrik üvegműves önéletírása,<br>
utijegyzetei és naplói 1845-1865 ; [... ford. Györgyi Gézáné Zámor<br>
Magda, Gelley Andor, Zimányi Magdolna]<br>
Szerkesztette: Forrai Ibolya<br>
Kiadó: Néprajzi Múzeum, Budapest, 2000<br>
<br>
A szereplő személyekről:<br>
<br>
Lauffer, Theodor junior, könyvkereskedő Lipcséből, Lauffer,<br>
Wilhelmnek, a Lauffer és Stolp könyvkereskedés és -kiadó<br>
tulajdonosának öccse. Mindketten Lipcséből vándoroltak be<br>
Magyarországra. Egy ideig bátyjának üzlettársa volt, később saját<br>
üzletet nyitott. Könyvkereskedésének megszűnte után a Heckenasttól<br>
átvett kölcsönkönyvtárat működtette a Váci u. 19. alatt. A rossz<br>
üzletmenet miatt öngyilkos lett<br>
<br>
Theodor Lauffer a fürdő-könyvkereskedés vállalkozásában Karl<br>
Edelmann (?-1854) pesti könyvkereskedő társa volt. Mindhárman, a<br>
két Lauffer fivér és Edelmann is Giergl Henrik barátai voltak,<br>
Wilhelm Lauffer később Henrik sógora is lett, húgát, Emmyt vette<br>
feleségül. Üzlettársának, Stolp Oszkárnak felesége is Giergl-lány<br>
volt, Mária, Emmy unokatestvére, Lauffer és Stolp tehát sógorok is<br>
voltak.<br>
<br>
Végül a naplóíróról:<br>
<br>
Giergl Henrik (1827-1871) üvegművesmester Bécsben, Lobmayernél<br>
tanult, majd a pesti Párisi utcában, később a Váci utcában volt<br>
üvegfestészeti és finomító műterme-műhelye. Halála után felesége,<br>
Dück Ilka, és fia, Ernő folytatták a cég fenntartását 1912-ig. A<br>
19. század második felének kiemelkedően igényes, a mesterséget<br>
művészi szintre emelő mester-művész típus képviselője.<br>
Munkásságával jelentős részt vállalt a nemzeti stílus<br>
megteremtésében. Műhelyéből kerültek ki többek között a New York<br>
palota csillárjai. Művei megtalálhatók az Iparművészeti Múzeum és<br>
a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának kiállításain.<br>
<br>
1845-1868 között több füzetben naplót és önéletírást írt, ezek<br>
jelentek meg a hivatkozott kötetben.<br>
<br>
Egy link Giergl Henrikre:<br>
<br>
<a href="http://www.giergl.hu/index.php?eid=1d76d15c90dc76b0" target="_blank">http://www.giergl.hu/index.php?eid=1d76d15c90dc76b0</a><br>
<br>
---------------<br>
<br>
Remélem, a nagy melegben nem túl fárasztó, talán még üdítő is ez a kis megemlékezés.<br>
<br>
Jó nyarat, jó pihenést kíván<br>
<br>
Zimányi Magdolna<br>
<br>
E-mail: <a href="mailto:mzimanyi@sunserv.kfki.hu" target="_blank">mzimanyi@sunserv.kfki.hu</a> |URL: <a href="http://www.kfki.hu/%7Emzimanyi" target="_blank">http://www.kfki.hu/~mzimanyi</a><br>
--------------------------------------------------------------------<br>_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
<br></blockquote></div><br><br clear="all"><br>-- <br>Pintér László<br>Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>