<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-2"
http-equiv="Content-Type">
<title></title>
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Kedves Tibor!<br>
<br>
Azzal indítasz, hogy <br>
>"A bérkölcsönzés nem jogsértő, ha a szerzőknek nem okoz vagyoni
hátrányt, pl. valami közös jogkezelés keretében történő díj
megfizetésével."<br>
<br>
A gond ott van, hogy nincs erre "valami közös jogkezelés".<br>
<br>
Mielőtt szerzői jogról ilyen határozottan nyilatkozol, érdemes lenne
elolvasnod a szerzői jogi törvényt. <br>
Mondjuk itt: <br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV&kif=szerz%C5%91i+jog#xcel">http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV&kif=szerz%C5%91i+jog#xcel</a><br>
<br>
Ebből kitűnhet számodra, hogy közös jogkezelésbe csak azok a műtípusok
kerülnek, amelyekről az Szjt. így rendelkezik. Ezeket elsősorban a
többszörözésnél a 19-20 §-ok nevesítik, valamint a nyilvános előadásnál
a 25. §, ill. a sugárzásnál más paragrafusok, stb. Ezek átolvasása
során megvilágosodik majd számodra, hogy milyen esetekben beszélünk
"kisjogos" és "nagyjogos" művekről. A szépirodalmi és szakirodalmi
művek terjesztése nem tartozik a közös jogkezelés körébe.<br>
<br>
<b>Tehát az irodalmi művek bérbeadása szerzői jogosulti
engedélyköteles, valamint jogdíjköteles tevékenység.</b><br>
<br>
Amit a vásárlói elállásról írsz az sem ilyen egyszerű, de az elállás az
egy szerződést megszüntető aktus, nem pedig egy további szolgáltatás,
mellékszolgáltatás. A játéknak itt immanens része az elállási lehetőség
működtetése. Az ügylet elsősorban adásvétel, ami a vásárló döntése
alapján bérbeadássá változhat. Eldönti, hogy megvásárolja, vagy bérli.
Ennek megvannak a kimunkált szabályai az adott szolgáltatásban, így az
elállás és a csere intézménye nem a jog törvény szerinti rendeltetését
szolgálja, hanem az előbb említett vásárlás vagy opcionális bérlet
intézményét fedi.<br>
<br>
Egy hazai nagy tekintélyű jogászprofesszor szavaival: "Akarnak, de
takarnak."<br>
<br>
A Ptk. 206. §-ának (6) bekezdése értelmében <a name="pr716">"A
színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a
szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.</a>"<br>
<br>
Egy ellenőrzés visszamenőleg tehát megállapíthatna adásvételeket,
amivel nincs baj, és megállapíthatna bérbeadási ügyleteket, amelyekről
tévesen feltételezted, hogy közös jogkezelésbe tartoznak. A nagyobb
terjedelmű szépirodalmi művek, valamint a szakirodalmi művek bérbeadása
nem olyan egyszerű. Nézzük konkrétan, mit ír erről a Szerzői jogi
törvény:<br>
<br>
<span style="font-family: Times;"></span><a name="pr79"><span
style="font-weight: bold;">"16. § </span>(1) A szerzői jogi védelem
alapján <i><b>a szerzőnek kizárólagos joga</b></i> van a mű egészének
vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi
formában történő <i><b>bármilyen felhasználására és minden egyes
felhasználás engedélyezésére.</b></i> E törvény eltérő rendelkezése
hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel
szerezhető.</a>"<br>
<br>
<a name="pr82">"16. § (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, <i><b>a
szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg</b></i>,
amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó
bevétellel kell arányban állnia. <i><b>A díjazásról a jogosult csak
kifejezett nyilatkozattal mondhat le.</b></i> Ha a törvény a
felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a
díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes."</a><br>
<span style="font-family: Times;"></span><a name="pr84">(6) <i><b>Jogosulatlan
a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult
szerződéssel engedélyt nem ad</b></i>, vagy ha a felhasználó
jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.</a><br>
<a name="pr121"><span style="font-weight: bold;"><br>
"23. § </span>(1) A <i><b>szerző kizárólagos joga, hogy a művét
terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.</b></i> Terjesztésnek
minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba
hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.</a><a
name="pr122"><br>
(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának
átruházását <i><b>és a műpéldány bérbeadását, </b></i>valamint a
műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő
behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel
előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a
birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható
gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő."<br>
<br>
Ebben a melegben bűncselekmény lenne folytatnom, de ha nem világos,
szívesen világítom további episztolákban a kérdést. Megjegyzem:
egyáltalán nem biztos, hogy a jogvédők (vagy akárki) rászáll erre a
vállalkozásra, és "ügy" lesz a dologból. Ettől függetlenül, jogilag
megítélhető a dolog.<br>
<br>
Üdv.: <br>
Domonkos<br>
</a><span style="font-family: Times;"></span><br>
2010.07.21. 18:29 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
<blockquote cite="mid:4C47206D.1040901@pszfz.bgf.hu" type="cite">A
bérkölcsönzés nem jogsértő, ha a szerzőknek nem okoz vagyoni hátrányt,
pl. valami közös jogkezelés keretében történő díj megfizetésével.
<br>
<br>
A szokásos könyvesbolti vásárlások esetében a vevő számára a következő
két út járható (ha a vásárlási bizonylat megvan!):
<br>
- törvényes elállási jog gyakorlása (pl. ha bizonyítható a termék
értékesítéskori hibája: nyomdai laphiány vagy szennyeződés, hibás kötés
stb.), ekkor visszakapja a pénzét (nem kötelezhető ún. "levásárlásra"
sem!),
<br>
- a könyv kicserélése más műre azonos értékben vagy a többletérték
ráfizetésével, ami nem kötelező a kereskedő részéről, csak
méltányolható, pl. ha a nagymama által az unokának ajándékba vett drága
könyv már megvan és ezt a mami valami más mesekönyvre szeretné
kicserélni (itt a vevő hosszú távú megtartása érdekében nincs értelme
ellenkeznie a kereskedőnek).
<br>
<br>
Az Első Könyvsiker Kölcsönző szolgáltatási konstrukciója nem
bérkölcsönzésre irányul, hanem elsődlegesen a vásárlásra:
<br>
- árkedvezményesen leadják
<br>
- ha 15 napon belül visszaviszi a vásárló, "akkor a vásárláskor kapott
nyugta bemutatásával, 500 Ft használati díj levonása után
visszafizetjük a könyv fogyasztói árát."
<br>
Úgy látom, az 500 Ft-ot lényegében bánatpénzként kezelik: a vásárlónak
egy csekély összegért és adott időszakon belül szerződéstől történő
elállási jogot biztosít a könyvkereskedő.
<br>
Nagyon okos konstrukció. A probléma persze ott van, hogy Kölcsönzőnek
nevezik magukat, ösztönözve az elállást. Ez az ösztönzés bizonyítható,
mivel kedvezményt is kapcsolnak hozzá: "Ha Ön legalább ötször már
kölcsönzött könyvet az üzleteinkben, akkor alkalmanként 40-50 %
kedvezménnyel vásárolhatja meg a használt, de még jó állapotú és még
friss kiadású könyveinket!" Azonban a vásárlási kedvezménnyel végül
mégis a vásárlást ösztönzik, tehát?
<br>
Ebből is látható, könyvtáros testvéreim, hogy a biznisz nem a
kölcsönzésben, hanem a vásárlásban vagyon :-)
<br>
<br>
Persze jogilag kétes, ha a valós - és a szerzők jogának megsértésével
társuló - gazdasági esemény (bérkölcsönzés) leplezése a bánatpénz. Az
attól még funkciójában bérleti díj marad! Kérdés, bizonyítható-e, hogy
a bánatpénzes könyvértékesítés a szerzők jogát sérti. Igaz, a 15 nap
elállási idő kevesebb, mint a legtöbb könyvtár normál kölcsönzési
ideje, s egy sikerkönyv - amit az olvasói "falni" szoktak - bőven
kiolvasható ennyi idő alatt...
<br>
<br>
A sikerkönyv-kölcsönzés "hazai történetéhez": nem tudom, a tételes
pécsi könyvtári kölcsönzési díj akár a nyolcvanas években jogszerű
volt-e?
<br>
Domonkos, mit szólsz?
<br>
<br>
Üdv.:
<br>
<br>
Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
<br>
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
<br>
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar">http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar</a>
<br>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
<br>
-----------------------------------------------------------------
<br>
<br>
<br>
Horváth Sándor Domonkos írta:
<br>
<blockquote type="cite">Szerzői jogi szempontból ez egyébként
bérbeadásnak minősül, sajnálatos módon (véleményem szerint) több
szempontból is jogsértő, hacsak be nem szerzik a művenkénti
felhasználási engedélyeket, ill. ki nem fizetik a jogdíjat.
<br>
HSD
<br>
<br>
2010.07.20. 15:21 keltezéssel, László Pintér írta:
<br>
<blockquote type="cite">Kedves kolléga, nem akarom elvenni a kedvét
ebben a nagy melegben, nem is szeretném kisebbíteni az érdemeiket, de
mivel "Első"-ként aposztrofálja kezdeményezésüket, egy kis
kiegészítésképpen hozzáfűzném információjához a következőket:
<br>
Pécsett, a Pécsi Városi Könyvtár Kossuth (vagy ha jobban tetszik,
Király) utcai központjában már a nyolcvanas években működött, több éven
keresztül, ún. Siker Könyvtár, ahol "sikerkönyveket" kölcsönöztünk,
méghozzá kötetenként bizonyos összegért (néhány tíz forintért, pontosan
már nem emlékszem). A dolog lényege az volt, hogy az egyre csökkenő
beszerzési keret mellé a kölcsönzési díjakból pénzt szereztünk, s a
(talán nem olyan magas színvonalú;) sikerkönyveket több példányba
tudtuk beszerezni, s olvasókat tudtunk hozni a könyvtár "előszobájába".
Mondom, hosszú ideig működött a dolog, aztán én elmentem a Városi
Könyvtárból, ezért nem tudom pontosan mikor, miért, megszűnt.
<br>
Ne haragudjon a kiegészítésért, barátsággal köszöntöm és sok sikert
kívánok a további "Sikerkönyvtári" munkához: Pintér L.
<br>
<br>
2010/7/20 Kertész Zoltán <<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:ker0@bmk.hu">ker0@bmk.hu</a> <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:ker0@bmk.hu"><mailto:ker0@bmk.hu></a>>
<br>
<br>
Az Első könyvsiker kölcsönző megnyitotta kapuit. A linken
<br>
részletes információk olvashatók róla.
<br>
Érdekes kezdeményezés, konkurencia?
<br>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.konyvkolcsonzo.hu/">http://www.konyvkolcsonzo.hu/</a>
<br>
<br>
Kertész Zoltán
<br>
_______________________________________________
<br>
Katalist mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a> <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu"><mailto:Katalist@listserv.niif.hu></a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
<br>
<br>
-- <br>
Pintér László
<br>
Pécsi Tudományegyetem
<br>
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
<br>
Tel.: 72/503-650/3904
<br>
Fax.: 72/503-650/3932
<br>
Otthoni telefon: 72/226151
<br>
Honlap: <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.csorbagyozo.hu">http://www.csorbagyozo.hu</a>
<br>
_______________________________________________
<br>
Katalist mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
<br>
<br>
</blockquote>
</blockquote>
<br>
<br>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus
signature database 5298 (20100721) __________
<br>
<br>
The message was checked by ESET Mail Security.
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.eset.com">http://www.eset.com</a>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>