<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html;charset=ISO-8859-2" http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
A cikk hírértékéhez annyi még feltétlenül tartozik, hogy "ízelítője" az
első oldalon, a vezércikk alatt jött. Ennek köszönhetően az MTI is
közölte, tehát átvette a hazai média nagy része a Duna TV-től a
Netbankáron át a Magyar Nemzet Online-ig. Aki most a Google-be "alig
forognak a magyar könyvtárak"-at ír, remek kis halmazt fog kapni.<br>
Kérdés: a cikkben szereplő 10 városi könyvtár gyarapítása és
gyűjteményének forgalmi állapota, valamint a nem használt állományrész
részaránya a teljes gyűjteményen belül mennyire jól reprezentálja a
hazai könyvtárak helyzetét, hiszen 306 városból 10 az 3,2 %? Valóban
nem történ semmi érdemi elmozdulás a kilencvenes évek közepe óta?<br>
A cikk a lakossági könyvtárakat hozta hírbe, tehát az írásra leginkább
nekik van okuk reagálni, valamint az MKE közkönyvtári szekciójának, bár
engem kifejezetten zavar, hogy "a" magyar könyvtárakról írnak általában.<br>
<br>
Amennyiben magunkat nézem (kis, vidéki felsőoktatási szakkönyvtár),
tény, hogy a kilencvenes évek közepén még kb. egy hatvanezer egységből
álló gyűjteménnyel rendelkeztünk, melyet a használói szokások mentén -
nem számítva a kéziratos diplomamunkákra vonatkozó irattári
kötelezettségeinket - 2001-ig tizenhétezer egységre redukáltunk . Azóta
az állomány tizenötezer alá csökkent, tehát még mindig kicsit többet
törlünk, mint gyarapítunk. A 2002 ősze óta nem forgó állományrész 22 %
(3301 egység) - ebből már levontuk a prézens anyagokat.<br>
A mi helyzetünk azonban különleges: gyarapítási spektrumunk igen szűk
és a képzés jellegéből adódóan leginkább az utolsó öt év
információanyaga mérvadó.<br>
<br>
Lényeg: e cikk "helyzetbe keverte" hazánk könyvtárait, melynek
következményei szerteágazóak. Tájékozatlan, türelmetlen és elvonásban
érdekelt döntéshozók kezében ártalmas fegyver, félművelt újságolvasók
számára az intézményrendszertől való (további) elidegenedés alapja, a
könyvtárszakma számára "kommunikációs házi feladat", azon könyvtárak
számára pedig, melyekre "ráillik" e cikk-zakó, akár radikális döntések
alapja lehet.<br>
<br>
Mondhatnám: e cikk számunkra is kellemetlen, hiszen regionális
zenerádiónk, az N-Joy tízórás híreiben ott harsogott a téma.<br>
Lásd: <a class="moz-txt-link-freetext"
href="http://www.n-joyhirek.hu/index.php?inc=hirek&WhereRovat=2">http://www.n-joyhirek.hu/index.php?inc=hirek&WhereRovat=2</a><br>
Tetszik vagy sem, érintetté váltak lakossági könyvtáraink:
Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti stb. mind kérdezheti
magától, holnap miként néz rájuk a(z akár olvasó, akár nem olvasó) nép?
S mint adófizető, feneketlen kútnak látja-e a gyűjteményeket, vagy
értékes, hosszú távú társadalmi befektetésnek?<br>
<br>
Számomra a legnagyobb kérdés: vajon a cikk, netán Mikulás Gábor
"szándékait" tematizáljuk-e, vagy beszélünk inkább számokról és
intézményekről, olvasókról és szükségletekről közösen és egyenként is?<br>
<br>
Üdv.:<br>
<br>
<pre class="moz-signature" cols="72">Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar">http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar</a>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
</pre>
<br>
<br>
László Pintér írta:
<blockquote
cite="mid:27174ef30902060111r360dc0c5gcc76d26515baf58d@mail.gmail.com"
type="cite">
<pre wrap="">T. Lista,
a mellékelt cikk a mai Népszabadságból való. A kérdésről Mikulás Gábor
is nyilatkozik. Tudja valaki egyébként, mi az a
"A hatékonyság javításán fáradozó NetLib nevű társaság"?
Üdv mindenkinek: P. L.
</pre>
<br>
<hr size="4" width="90%"><br>
<center><img src="cid:part1.09080508.09080303@pszfz.bgf.hu"></center>
<pre wrap="">
<hr size="4" width="90%">
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>