Ha jól értem, akkor az öreg kakason kívül mindenki rosszul járt:<br>- a gazda folyamatosan veszíti a pénzét<br>- a fiatal kakasokat még a bizonyítási lehetőség előtt kivégzik<br>- a tyúkok továbbra is bosszúsak, kielégítetlenek és meddők<br>
- nincs tojás, szaporulat, megújulás, és a tyúkudvar az öreg ravasz kakassal együtt pusztul el<br><br>Persze semmi gond, csak valahogy túl sok intézmény, tanszék, kiadó ésatöbbi esetében láttam itthon ezt a logikájú működést, és ez nem nyugtat meg. A legkevésbé sem szeretem a divattal úszó, akarnok technokrata erőszakot, ugyanakkor a status quo őrzése egy épp gyökeres átalakulást megélő környezetben szintén több mint bűn: hiba.<br>
<br>"Esetleg a régi-régi történet az öreg kakasról?<br><br>Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy gazdaságban száz tyúk és az öreg<br>kakas.<br><br>A tyúkász - aki már maga is benne járt a korban - átérezvén az öreg kakas<br>
helyzetét, úgy gondolta, ideje lenne fiatalítani.<br>El is ment a piacra, s hazaállított egy fiatal hím baromfival, aki imígyen<br>szólt öreg társához:<br><br>- No most urambátyám, csak nyugodtan húzódjon a szemétdomb sarkába, a<br>
továbbiakban ellátom én ezt a száz tyúkot!<br><br>Az öreg - félve a nyugdíjjal járó hátrányoktól - kompromisszumkészen állt<br>a kérdéshez...<br><br>- Ugyan öcsém! Nagy a baromfiudvar, sok a tyúk, megférünk itt ketten is.<br>
Osztozzunk meg fele-fele alapon. Tiéd ötven, nekem is marad annyi!<br><br>- Hogy gondolhatsz ilyet urambátyám! - replikázott a fiatal kakas - Csak<br>nem képzeled, hogy a vörös diplomámmal, többször százhúsz órás<br>tanfolyamaimmal, manager szemléletemmel belemegyek ilyen alantas alkuba?<br>
Enyém mind a száz!<br><br>- Jól van öcsém, de legalább tízet hagyj nekem, mégse töltsem<br>haszontalanul öreg napjaimat...<br><br>- Szó sem lehet róla! Az én peckes sarkantyúmnak, égövörös tarajomnak,<br>érces hangomnak, hatalmas teljesítménymutatómnak - már megbocsáss - a te<br>
korodban nyomomba se érhetsz.<br><br>- Azért próbát tehetnénk...<br><br>- ... próbát?<br><br>- Azt! Fussunk versenyt itt a kerítés mellett. Aki nyer, azé a száz tyúk!<br><br>- Versenyt? Futni? Veled?<br><br>- Persze. Korunk a verseny kora, miért ne?<br>
<br>Ebben is maradtak. Felálltak a rajtvonalra, s a legöregeb tyúk kárálására<br>megkezdődött a verseny...<br><br>Szedte a lábát az öreg, taktikusan szaladt utána a fiatal, beosztva erejét<br>a hajrára gondolva, mikor éktelen dörrenés hallatszott, s a fiatal kakas<br>
véres tollcsomóként kenődött föl a kerítésre...<br><br>A gazdaság tornácán éktelenül káromkodott a tyúkász, miközben újratöltötte<br>a puskáját:<br><br>- Már a harmadik kakast veszem és ez ez sem a tyúkokat szereti...<br>
<br>:-)<br><br>Annak idején nekem mesélte ezt a viccet egy - nekem akkor - öregnek tűnő<br>könyvtáros. Régen volt. Most már mesélhetem én is...<br><br>-tb-"