<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN"><html>  <head>  <META http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=iso-8859-2">  <style>  </style>  </head>  <body style="background: #FFFFFF; font-family: arial; font-size: 10pt; margin: 0px; padding: 0px;"><DIV>Dr Szelle Béla emlékére</DIV>
<DIV>Engem nem tanított már. Én mint öreg (50 éves) diák amikor elkezdtem az egyetemet, akkor találkoztam vele. Addig csak a könyveiből ismertem. Ott volt a tanszéken, sürgött-forgott, derűsen és tele életigenléssel. Pedig tudta, tudtuk a halálos kór már megtámadta. De Ő nem vett róla tudomást. Humora, tanitvány-szeretete és éles elméje engem is elkápráztatott. Sajnálom hogy csak a csodálója lehettem és már nem a tanítványa. De mondott nekem egy mondatot. Nagyon szomorú voltam, nem ment nekem az első félév, megbuktam egy tantárgyból. Látta rajtam hogy mennyire megvisel. Valami olyasmit mondot, hogy vannak fontosabb dolgok is mint holmi vizsgák és jegyek. És azt mondta, itt  a tanszéken a tanárok nem akarnak rosszat. Ha megbuktam, hát magas volt a léc, de át fogom ugrani.Bíztatott mert látja rajtam, hogy nekem ez fontos. Annyira köszönöm, hogy akkor 2005 telén egy számára ismeretlen "kisdiák"-kal elhitette, hogy menni fog. Köszöm Neki (is) hogy 2006-ban jeles lett a diplomám.</DIV>
<DIV> Dr Sebestyén György szeretett professzorunk mondott nagyon megható és szívhezszóló gyászbeszédet.</DIV>
<DIV>Köszöm Dr Kiszl Péter tanáromnak, hogy értesített bennünket és megszervezte, hogy a tanszékről mindenki ott legyen a Városmajori templomban.</DIV>
<DIV>Béke poraira Béla bácsi!</DIV>
<DIV>Tóth Jutka könyvtár-informatikus a volt MH 32. Őr és Díszezred könyvtárosa</DIV></body></html>

<br>_________________________________________<br>Ne adja fel álmait! Szerezzen új szakmát vagy tanuljon nyelvet az ELO-val!<br><a href="http://ad.adverticum.net/b/cl,1,2201,246275,292404/click.prm">Klikk ide</a>!