<HTML>
<HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META content="Open WebMail 2.32 20040525" name=GENERATOR>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<font size="2"><font size="2"><font size="2"><font size="2"><font size="2">
<p><font size="2">Kedves Olvasók!
<br /></font><font size="2">
<br />Nem terveztem, hogy hozzászólok a témához, nem is szeretnék újabb lavinát indítani, azonban Nagy Attila kérésére, a neki írt sorokat kicsit átfogalmazva ide is leírom.</font></p>
<p>4-5 évvel ezelőtt, egy óvoda számára sikerült 400ezer forint pályázati pénzt szerezni könyvtárfejlesztés céljára. Könyvtár az óvodában... talán elsőre kicsit furcsa lehet az ötlet, de a terv az volt, hogy a csoportszobákban lévő könyvgyűjteményt érdemes lenne kiegészíteni óvodapedagógusok és szülők számára létrehozott kis gyűjteménnyel. Ebben lettek volna a neveléssel, gyerekekkel kapcsolatos szakkönyvek, valamint verses és mesés gyűjtemények, amiket a szülők is "kölcsönözhettek" volna. Az volt a nemes cél, hogy a gyerekek a TV helyett meséket és verseket hallgassanak, hogy ne a villanypásztor nevelje őket otthon. A gyerek, akit nem a villanypársztor nevel, esélyesebb, hogy könyvet vesz a kezébe miután megtanulja a betűket. Az ilyen gyerekeknek nehézség nélkül működésbe lép a fantáziája. Az olvasás, a befogadás kreatív és munkás tevékenység, nem instant, könnyen emészthető mint a TV...
<br />A könyvekhez fűződő viszony nem a betűk ismeretétől datálódik, hanem a könyvek szeretetétől, megismerésétől. Ezt Európa északabbi részein (britek, svédek) már évekkel ezelőtt felismerték, és a könyvtárat gyerekesek számára is használhatóvá tették. A szülő példa, ha használja a könyvtárat, az is példa, ezt pedig a gyereknek is érdemes volna látni (ez azonban messze vezetne, csak egy kis kitérő volt)... Erre, a korán kialakított könyvekhez és nyomtatott gondolathoz fűződő viszonyra lehetne később építeni az új technológia által kínált lehetőségeket, az oktatást. Itthon esetleg a felismerésig jutottunk, de még nem léptünk a tettek mezejére, pedig az alapoknál kellene kezdeni. Nem vagyok technika ellenes, de amikor alapvető hiányosságok vannak az "egyszerű olvasás" területén is, mikor az a normális, hogy egyre több a tanulási nehézségekkel küszködő, funkcionális analfabéta gyerek, akkor az elektronikus szolgáltatások és új technológiai lehetőségek mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a könyvtár hagyományos funkcióira is.
<br />Visszatérve az óvodai könyvtárra. Sajnos a megvalósítás nem volt olyan sikeres, mint az elképzelés. Az ok prózai volt: állományvédelem. A könyvek egy zárt szekrénybe kerültek, mert a könyv leltári egység, ami elveszhet - talán több haszna lenne, ha ellopnák - vagy megrongálódhat. A könyv tehát nem használati cikk, henem értéktárgy - ami a szűkös óvodai kereteket ismerve nem is csoda.
<br />Talán társadalmi szinten is többre jutnánk, ha a könyvtár(os) / szakember ezeket az embereket szólítanák meg (óvónőket és szülőket) saját közegükben, a helyszínen és nem azt várnánk, hogy bejöjjenek a könyvtárba, vagy eljöjjenek az előadásainkra - főleg akkor, mikor ezekről általában nem is tudnak. A könyvtáros szakmát ma a web 2.0 és annak könyvtári alkalmazásai tartják lázban, az "egyszerű könyvtárosok" helyett egyre több a bróker, menedzser és informatikus szemléletű. Kicsit vissza kellene emlékezni a kezdetekre, mikor a könyvtáros még ember volt és nevelő, talán ezt is újra be kellene építeni a könyvtárosok képzésébe, talán itt kellene újrakezdeni az építkezést és a használók becserkészését...</p>
<p>További jó munkát és szép napot!
<br />Budaházy Ibolya</p>
<p />
<p><font size="2"></font></p>
<p><font size="2"><b>On Wed, 28 Nov 2007 18:47:26 +0100, Fejes Csilla wrote</b>
<br />> Tisztelt Lista!
<br />>
<br />> Fejős Lászlóra hivatkozva valóban le lehetne zárni lassan ezt a témát, bár végeláthatatlannak tűnik. Ki gondolta volna, hogy ez lesz az elragadtatottságomban írt köszönetből?
<br />> Nagyon fontos kérdések merültek föl Rácz Évának köszönhetően.
<br />>
<br />> Majdnem mindenkinek van egy pici igazsága, sokukkal pedig maximálisan egy véleményen vagyok. (A fanyalgókat és a depresszív hajlamú vízionálókat nem szeretem, sőt azt sem értem, hogyan lehet összehasonlítani bármelyik könyvtár olvasó-csalogató módszereit a kereskedelmi csatornák kínálatával, mentalitásával.)
<br />>
<br />> Nagy Attila szavait venném kölcsön, "tegyük mi tőlünk telik"!
<br />>
<br />> Vegyük elő a kincstári optimizmust, mert ha elhivatottságunk vezérel (remélem sokan vagyunk, akik érzik magukban), szerintem nagyot nem tévedhetünk! De ha mégis, akkor gyorsan ismerjük el, lépjünk tovább, keressünk más, eredményesebb módszert a könyvtár, a könyvtári szolgáltatások, az olvasás népszerűsítése érdekében!
<br />> Nem ez a dolgunk?!
<br />>
<br />> Végezetül ajánlanám a Könyvtári Figyelő 2007/3. számát, amelyben részletesen olvashatunk Nagy-Britanniában alkalmazott módszerekről Péterfi Rita: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés című cikkében. <a href="http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=7292">http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=7292</a>
<br />>
<br />> Jó munkát kívánok mindenkinek, és sok (régi és új) megelégedett olvasót!
<br />>
<br />> --
<br />> Fejes Csilla igazgató
<br />> Balázs József Városi Könyvtár 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 5.
<br />> <a href="http://www.vknameny.hu/">www.vknameny.hu</a>
<br />
<br /></font></p>
</font></font></font></font></font>
</BODY>
</HTML>