<br><font size=2 face="sans-serif">Kedves CRM-vita folytatók!</font>
<br>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">A CRM - mint elv vagy szemlélet - nem
kell hogy CRM alkalmazás használatát is jelentse egyben.</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">Vannak olyan iparágak / szolgáltatások
/ ügyfélcsoportok, melyek egyszerűen nem igénylik ilyen szoftverfunkciók</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">használatát, de tömeges kiszolgálás
esetén (ahol OPAC és ILS van, az mindenképpen ilyen!) valóban érdemes</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">az elvet a rendszerrel is támogatni.
Szóval Zsolt remekbeszabott személyes példái számomra éppen azt jelzik,
hogy</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">hogy a CRM szemléletet használta tájékoztatóként,
úgy, hogy minden ment fejből. Valószínűleg egy vagy két nagyságrenddel</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">több hasonló professzor esetén ez már
nem ment volna...</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">Szóval szerintem a CRM elvével senki
nem vitatkozott, az lehet csak kérdés, hogy kell-e CRM rendszer hozzá.</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">Ott ahol van ILS,  támaszkodni
kellene a bennük rögzített adatok újszerű nézeteire, vezetői</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">döntéseinket arra alapozni. És ez már
CRM. Elv és rendszer is.</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">gyp</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">PS: Egyik tanárom kedvenc példája egy
olyan svájci bank volt, ahol 1000 ügyfél van, kihalásos alapon és</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">szinte mindent kézzel vezetnek ma is...
(itt rendszer nincs de az elv csodás: személyes ismeretség és ajánlás)</font>