[KATALIST] szavazas - KIT Hirlevel (konyvtarosok fizetese)

[Péter Mátyás Eötvös]

Tisztelt Lista!

Napi "sajtófigyelésem" során szembe jött velem a KIT hírlevélbe is
belepillantottam, és megint csak nem bírtam megállni, hogy ne ragadjak
tollat (billentyűzetet). Előre elnézést kérek - a grafomániáért is -,
remélem, hogy lesz, aki elolvassa.3

Hogyan emelné a könyvtárosok fizetését?


- Versenyképes fizetésekkel: kivenném a könyvtárakat a közszférából

- A szakszervezet erősítésével

- Minőségibb munkával és annak kommunikálásával

- A szakmai lobbi erősítésével

- Egyéb


Az öt válaszból kettő (a másik három semleges) azt sugallja, hogy a
könyvtárosok (sőt! közalkalmazottak!) nem végeznek minőségi munkát. Ez
véleményem szerint igencsak dehonesztáló - a teljes közszférára nézve.
Jómagam is visszautasítom.


"Versenyképes fizetésekkel: kivenném a könyvtárakat a közszférából"
"Minőségibb munkával és annak kommunikálásával"


Tessék?! A kollégák mindent megtesznek azért, hogy minőségi munkát adjanak
ki a kezük közül - én mint félig külső, félig belső szemlélő, ezt látom.

Itt álljunk meg egy lélegzetvételnyi időre.

Kivenni nincs értelme, mert mindig is lesznek olyan szegmensek, amit a
versenyszféra nem tud, és nem is akar kiszolgálni, és a jóléti államnak
kötelessége magas szinten biztosítani. Ehhez pedig a kiművelt emberfőket is
ki kell nevelni, sőt meg kell fizetni. Nonprofit szektor ugye, amit
próbálkoznak megerőszakolni, és forprofittá tenni, de nem fog menni.

A versenyszférai fizetések szintje, és a közszféra léte nincs
összefüggésben. Egyik volt gyakorlati helyemen az ott tanító docens azt
mondta, hogy az ő nyugdíjazás előtti fizetése kellene, hogy legyen az
oktatók kezdőfizetése azért, hogy ne csak végletekig szerelemből maradjanak
ott az emberek oktatni.
Nagyon kevesen áldozzák fel az életüket azért, hogy oktassanak, inkább
elmennek a versenyszférába minimum kétszer annyi bérért, mert az embernek
egy élete van, és az alatt kell magának mindent megteremtenie, főleg
fiatalon.

Ez persze csak egy ember nézőpontja, de voltaképpen logikus, érthető
érvekkel adta elő egy bennfentes. Más forrásokból, radikálisabban
megfogalmazva is ugyanez világlik ki:

Annak idején olvastam egy blogot, erős politikai tartalmú, de ha azt
lehúzzuk, akkor bizony csak a tények és a számok maradnak:

http://heidlgyorgy.wordpress.com/2014/01/08/szazhatvanegyezer-nyolcszaz/

"Igaz, már alig van belőlük. Nem vonzó pálya. -Akarsz tanársegéd lenni? –
Köszönöm, megtisztelő, igen. Fizetés? 161 800 bruttó. – Bocs, mégsem!

Na, de mi lesz itt 10-20 év múlva? Kik adják akkor az egyetem derékhadát?
Mivé lesznek az egyetemek utánpótlás nélkül? Most éljük fel az utolsó – úgy
mondom, hogy az okosok is értsék –  HR (human resources) tartalékainkat.
Vége. Nem lesznek egyetemek, mert tanárok nélkül nincsen egyetem."

Az egyetem nem azért lesz egyetem, mert a falára ki van írva, hogy
UNIVERSITAS, hanem mert az ott oktatók SZELLEMISÉGE olyan.

BME-n hallgató barátaim tudnának mesélni arról, hogy ott mennyire NEM
olyan. Leválogatják az okos embereket (a felső 10%-át a bizonyos saját
szempontok alapján jóképességűnek tartott diákoknak), majd eléjük vágnak
egy problémát oldd meg, ahogy akarod, de ha nem, megbuksz felkiáltással.

Nincs pénz oktatókra (lsd blog), és a gyakorlatokat felsőbb éves (és nem
döntő többségében PhD) hallgatók tartják, akiknek minimális gyakorlatuk
sincsen, és egy 45 perces ZH feladatsort 3 óra alatt sem tudnak megoldani a
csoporttal. Ez azt eredményezi, hogy mindenki "magát tanítja". és egymást
segítik. Legalább van összetartás.

Az ELTE-n, és a "lenézett" bölcsészkaron ilyen nincsen. Ha van demonstrátor
elvétve egy-kettő, akkor tényleg rátermett, és nem anyagi kényszerből megy
az egész: nem az húzódik meg a háttérben, hogy 5-6 szor annyi hallgatót
veszünk fel, mint amennyit a humán erőforrásaink elviselnek.

No de nem tanársegédek vagyunk, hanem könyvtárosok. Előző levelemben  már
elég sok mindent leírtam a bérhelyzetről (pont azoknak, akik benne élnek,
szóval minek is? - azért köszönöm a privátban érkezett egyetértő
válaszokat; legalább láttam, hogy véleményemmel nem vagyok egyedül.)

Régebben hallottam, hogy az megy közalkalmazottnak, aki máshová nem jó, meg
nyugodt állás, 8 órában végez 6 órás munkát, a társadalom nyakán élősködik,
azt sem tudja mi a munka, és a többi. Azért nem sok versenyszférában
dolgozó bírta volna azt, amit anyám csinált - akár közvetlenül a
nyugdíjazása előtt is, de erről is írtam a múltkorjában.

Egészségügy: valamelyik politikusunk a kilencvenes évek közepén azt
nyilatkozta, hogy az egészségügyet a benne dolgozók hivatástudata tartja
össze. Még.

Akkoriban jöttek be Magyarországra a SPAR-féle áruházak, akik kereket
kétszer annyit kínáltak egy pénztárosnak, mindt amennyit az egészségügyben
kapott egy ápolónő, és akkor volt az első elvándorlási hullám.

Ezzel szemben az az igazság, hogy eltelt húsz év, és a helyzet változatlan.
Akkor is, most is igaz volt ez a közszféra minden ágára, nem csak az
egészségügyre.

Ez nem igaz! Nem a "jó" marad, mert megy a versenyszférába -ahogy mondták,
és nem is a "selejtje" marad közalkalmazott - ahogy mondták.


Ebben a helyzetben a kontraszelekció nem működik!

Árnyaltabb ennél a kérdés.


A jó és nagyravágyó megy a versenyszférába. A lesajnált "selejtje" is, csak
kevesebb bérért. Vagy megy angliába mosogatni.

Marad a közszférában az, aki már régen ott van, és van benne hivatástudat
(nem hazaszeretet szót használtam...).

Ahogy a blog fogalmaz: "Most éljük fel az utolsó – úgy mondom, hogy az
okosok is értsék –  HR (human resources) tartalékainkat. "

Számtalan, nyugdíjba menő kolléga helyét nyelték le az intézmények,
párhuzamosan az elbocsájtásokkal. Egy ember lassan 3 ember munkáját végzi.

No azért megkérdezném az illetékesektől, hogy nincs verseny? Az általam
régebben pályázott egyik könyvtáros állásra 180 jelentkező volt, abból 90
rendelkezett a megfelelő végzettséggel.

Azt, hogy a jelenlegi munkahelyemre felvettek, egy napig nem tudtam kvázi
felfogni, és nem sokat aludtam aznap éjjel. Sokkal inkább presszionál a
kiválasztás, hogy vajon meg tudok-e felelni az elvárásoknak egy olyan
esetben, amikor sok a jelentkező. Az ember ilyenkor esélyt és bizalmat kap,
amit csak egyszer lehet eljátszani.

Mi a verseny, ha nem ez?! Mégis mondja meg az, aki a közszférát kritizálja,
hogy mi ez, ha nem kőkemény verseny, kvázi piaci alapokon, ahol az ember az
agyát próbálja eladni?! Egy olyan helyen, ahol mesterségesen korlátozott,
alábecsült az alkalmazottak száma, és nem piaci alapokon dől el, hogy hány
embert foglalkoztatnak. Ez a legtorzabb verseny, ami valaha is létezett!

A közszférába az megy, aki kellően jó (a kiválasztott előzetes szűrők
szerint) (lásd verseny, fentebb), és teljes odaadással, alázattal tudja
csinálni. Már-már szerelemből. Mert ha az utóbbi faktor nem lenne, menne a
versenyszférába kétszer annyiért. Ez sokkal több, mint a piaci verseny.

Sok ember lelkileg belerokkan abba, hogy nem talál végzettségének megfelelő
munkát, és már én is kezdtem más felé kacsintgatni - csakhogy én nem
rokkantam volna bele lelkileg, de életem végéig bennem lett volna a
kérdőjel.

Úgy vélem - kedves diplomás álláskereső kollégáknak szólök, és magamnak is,
hiszen határozatlan idejű a szerződésem -, hogy teljesen mindegy ki mit
csinál (majdnem villanyszerelő lettem), ha átugrik egy lécet, elvégez egy
főiskolát, egyetemet, majd pályáz, akkor joga van kihúzni magát, és azt
mondani: én mindent megtettem. Nem rajtam múlt.

Mesélték (szintén könyvtárban), hogy ezekből a sorsokból könyvet lehetne
írni, nem is egyet. Építészként nem talált munkát az illető, és - hónapról
hónapra látható sebességgel - teljesen összeroskadt, minden méltóságát
elvesztette, kvázi leépült. Aztán jött egy állás, és kivirágzott. Szintén
napról napra.

A közszféra munkamorálját nem fogja javítani a béremelés - hiszen nincs mit
és hová javítani! Maximum a rég járó megbecsülést, önbecsülést adja vissza.
Ahhoz, hogy kihúzhassuk magunkat mi is. Versenyszféra feltételei mellett
dolgozunk - hisz egy helyre mindig van 50 másik jelentkező, töredéke
bérért. Közben a sajtó és a nagypolitika abban érdekelt, hogy a munkánkat
lebecsülje, ezáltal ne kelljen annyira megfizetni.

Üdvözlettel:

Eötvös Péter Mátyás

Hétfőtől már feldolgozó könyvtáros. :-)


2014. május 30. 0:30 W. Kovács Ágnes írta, <wildgica at gmail.com>:

> Új szavazás a KIT-portálon www.kithirlevel.hu :
>
>
> Hogyan emelné a könyvtárosok fizetését?
>
>
> - Versenyképes fizetésekkel: kivenném a könyvtárakat a közszférából
>
> - A szakszervezet erősítésével
>
> - Minőségibb munkával és annak kommunikálásával
>
> - A szakmai lobbi erősítésével
>
> - Egyéb
>
>
> Az aktuális eredmény a szavazást követően látható, a teljes összefoglalás
> pedig a KIT következő lapszámában.
>
> Üdvözlettel,
> W. Kovács Ágnes
> KIT-szerkesztő
>
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20140530/780f1dff/attachment.html>