[KATALIST] allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir kapcsan

2014. Jún. 2., H, 11:42:34 CEST

        "Volt aki azt szerette volna, hogy a saját szakterületéről
küldözgessek rendszeresen listákat a folyóiratokban jobbnak ítélt új
címekről. Ha viszont állandóan levelezgetek, alig tudok alaposan
tájékozódni. És minek jelölgessen valaki a részterülete szerint, amikor
úgysem lehet rendelni semmit, még az ezekhez tartozó szélesebb
összefoglalásokat sem."

------------

Kedves László,

a fenti idézet valóban kihívás. Megkockáztatom, hogy az "állandó levelezés"
a testre szabott tájékoztatás alaptevékenysége - a tájékozódás (+beépülés,
kávézóba mászkálás stb.) mellett. Persze lehet személyesen is tartani a
kapcsolatot, de a könyvtárosi email-értesítések visszakereshetők, ami fontos
szempont egy kutató munkájában.

A magyar felsőoktatásban számos adatbázis elérhető, ScienceDirecttől Ebscoig
- ha már fulltext. Feltételezem, hogy megtalálja hozzájuk az utat.

A könyvtáros nagyobb elismertségét segítendő - hogy ne kelljen sokat
olvasnia J -- csak egy rövid áttekintő anyagot ajánlok:
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_konyvtaros_elismertsegenek_novelese_--_
adatbazisokkal

Üdvözlettel,

Mikulás Gábor

From: Katalist [mailto:katalist-bounces at listserv.niif.hu] On Behalf Of
Nagypál László
Sent: Monday, June 02, 2014 9:24 AM
To: katalist at listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir
kapcsan

Kedves Gábor és kedves Kollégák!

       Akartam még röviden reagálni, csak közben kiment a fejemből (s bajaim
voltak/vannak).

      Nem pontosan látom, hogy lehet összemosni vagy túlzottan rokonítani a
vállalati és a tudományos könyvtárat. Nekem ez két teljesen különböző dolog,
célközönségét és funkcióját tekintve is. (Korábban már kiderülhetett
mennyire nem vagyok híve a tudományos könyvtár és a tudományegyetem
kommercializálásának, üzletiesítésének, vállalatiasításának.)

     Az országhatárok elvben tényleg "átjárhatóak", de az utazás, külföldön
tartózkodás rengeteg pénzt és időt igényelne. Fiatalok egy része
ösztöndíjjal, intézmények delegáltjai megbízással, valamint egy szűk
menedzser réteg, üzletemberek időnként megengedhetik maguknak, bár utóbbiak
általában nem önmagáért érdeklődnek tudomány iránt.

       Nem tudom, a (minőségi) használókkal egy országos szakkönyvtárban
hogyan és kiknek érdemes tartani a kapcsolatot . Főleg az olvasószolgálat
találkozik velük személyesen, napi szinten. Az olvasók néha a felső
vezetőknek írnak, akik tovább passzolják az ügyet. Más kollégák is
leveleznek olvasókkal.
      Hivatalos hangú levelekre gyakran az olvasó sem mindig reagál
őszintén.  A félig magánleveleknél meg párhuzamosságok, félreértések is
adódhatnak, pl. mást-mást beszél meg a használó különböző kollégákkal.   A
közvetlen hangú érdeklődésnek olyan kirívó következménye is lehet, hogy
valaki szinte az összes műveit és műfordításait el akarná  olvastatni velem,
"feltétlenül számít" megjelenésemre ismeretterjesztő előadásain, s nehezen
érti meg, hogy a munkaidőn kívüli érdeklődésem nem teljesen esik egybe az
övével. Ez persze extrém eset, de néha a tendencia ehhez közelíthet.  Lehet
kedélyesen,  össze-vissza levelezgetni egész nap semmi haszon fejében.
        Volt aki azt szerette volna, hogy a saját szakterületéről
küldözgessek rendszeresen listákat a folyóiratokban jobbnak ítélt új
címekről. Ha viszont állandóan levelezgetek, alig tudok alaposan
tájékozódni. És minek jelölgessen valaki a részterülete szerint, amikor
úgysem lehet rendelni semmit, még az ezekhez tartozó szélesebb
összefoglalásokat sem. 
      Tehát abban nagyon egyetértünk Mikulás Gáborral, hogy macerás dolog a
kapcsolattartás. Teszem még  hozzá, sokszor parttalanná tud válni.

     Azt a sok linket nem néztem meg most, melyek a "beépített" emberekről,
könyvtárosokról és információs szakemberekről szólnak a KIT híreiben.
Kíváncsi lennék, hogyan működik mindez Magyarországon a gyakorlatban. Pl.
mennyire kell otthon lenni a könyvtárosnak azon a tudományterületet, amelyik
közegébe beépülni szándékozik, vagyis mennyire kell eleve elsajátítania egy
másik szakmát, és van-e egyébként respektje.

Bocsánat, ez tényleg hosszú volt.

Üdvözlettel:
NpL
(mezei kvtros,
egyre inkább asszisztens)

  _____  

From: mikulasg at gmconsulting.hu
To: katalist at listserv.niif.hu
Date: Thu, 29 May 2014 12:43:30 +0200
Subject: Re: [KATALIST] FW: allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj.
28. (hir kapcsan

Kedves László,

a határok átjárhatóságának a magyar könyvtárak nemzetközi porondon
versenyeznek, ezért (arányaiban) erre kevésbé fontos, hogy egy hazai intézet
kerek fizikai állományt hozzon létre. Sokkal fontosabb az, hogy a könyvtáros
mennyire testre szabott támogatást tud neki nyújtani. (A szolgáltatandó
információ piramisát ld.:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=mit_keresnek_a_kutatok_a_vallalati_es
_tudomanyos_konyvtarakban_1)

A használói igények mérhetők. S ugyan egyik mérés sem tökéletes, több
módszertant alkalmazva elég megbízhatóan elérünk az "evidence based"
(mondjuk: bizonyítékokon alapuló - ellentétben a feltételezéseken alapuló
állományépítéssel) döntéshozatalhoz.

A könyvtárban a használók számára fontos információ egyre kisebb hányadát
tároljuk - nem csak költségvetési okokból. Ugyanakkor a használók igényeinek
folyamatos figyelése 

-          kutatóval pl. szorosabb kapcsolatba kerülve, a kutatói
projektcsapat részeként

-          a kisiskolással akár patrónusi, házifeladat-segítői kapcsolatba
kerülve

-          más felhasználóval csak udvarias, nyitott kapcsolatot tartva

a tolakodáson innen, a lehetőségek minél teljesebb kihasználásáig.

Ha a kutatók "átnevelésére" gondol, akkor az lehet, hogy még testre
szabottabb, közvetlenebbül felhasználható információt kaphat a könyvtárostól
(bár én nem az átnevelés kifejezést használnám). 

A témával kapcsolatos az egyes használók személyes igényeire reagálva a

-          beépített könyvtárosság
http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses
<http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=233&kul
csszo=&button=OK> &funkcio=kereses&cimke=233&kulcsszo=&button=OK 

-          könyvtáros a kávézóban
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtaros_tejeskaveval_--_kimaszkal_a_ko
nyvtaros_a_bufebe

-          információs tanácsadó
http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses
<http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=95&kulc
sszo=&button=OK> &funkcio=kereses&cimke=95&kulcsszo=&button=OK 

-          vagy a használók felvértezése az önálló információkeresés
ismereteivel (ami - paradox módon - éppenhogy növeli a könyvtáros
fontosságát). 

Ezek mind többlet könyvtári erőfeszítést igényelnek - nagyobb használói
nyereség érdekében. E felvetésemre viszont sajnos nem érkezett reakció.
Hajlandó-e a könyvtáros jobban megizzadni a nagyobb elismerés érdekében?

Máshonnan közelítve: az állomány rendezgetése soha nem véges folyamat, ami
örökké felhozható indokkal lát el bennünket arra, miért nem tudunk elég időt
fordítani a használók igényeinek kutatására és szolgálatára.

Mikulás Gábor

From: Katalist [mailto:katalist-bounces at listserv.niif.hu] On Behalf Of
Nagypál László
Sent: Thursday, May 29, 2014 8:23 AM
To: katalist at listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] FW: allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj.
28. (hir kapcsan

Tisztelt Kollégák!

    Még mindig elég homályos számomra is, hogy mit jelentsen a "használói
igények, de most aztán komolyan".

    Nem kell már rendszeresen építeni tovább a magyarországi szakkönyvtárak
eddigi gyűjteményeit?
Csak a(z időben is megjósolhatatlan aktívabb minősített) kutatók speciális
részkutatási szükségleteit kell kielégíteni az ilyen intézményekben?
Általános háttér és kontextus nélkül? Szükség van-e még akkor külön országos
szakkönyvtárakra?

    Nem elengedhetetlen, hogy (legalább a kevésbé avuló
bölcsészettudományokban) valahol az országban tartósan meglegyen még kéznél
a friss nemzetközi szakirodalomból  egy minőségi (nem kereskedelmi) kínálati
keresztmetszet, mely nyilvánosan böngészhető, teljes szöveggel másolható, s
az egyes hozzáférésekért nem kell külön is megfizetni?

      Át kell nevelnünk nevelnünk a kutatókat, megváltoztatva szokásaikat?
(Telefontársaságok időnként fölhívnak és mesélnek a "nagyszerű új"
lehetőségekről, de én akkor sem vagyok hajlandó több percet kommunikálni
telefonon a majdnem semmiről.) 
Véleményem szerint a gyűjtemény építésének tartalmi kritikája is nagyon
fontos.

      Azzal is tisztában vagyok, hogy a fentihez hasonló kérdéseket nem az
én illetékességem lenne felvetni, és ezeket a vitákat nem nekem (itt
legalul) kell lefolytatni ...
Üdvözlet:
NpL

  _____  

From: mikulasg at gmconsulting.hu
To: katalist at listserv.niif.hu
Date: Wed, 28 May 2014 13:53:10 +0200
Subject: [KATALIST] FW: allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28.
(hir kapcsan

A használóközpontú megközelítés sokkal macerásabb, mint az állományközpontú.
Ezért is tartjuk meg inkább mantrának.

Több személyes befektetés igényével - széles körű tapasztalatok szerint --
nem lehet idehaza sikeresen kampányolni. 

-----------------

A nemzetközi adatbázisok felsőoktatási jelenlétével a nemzetközi szinten,
könyvtárakban elérhető szakirodalom nagyobb része megtalálható itthon,
melyet kiegészít(het) a könyvtárközi szolgáltatás. 

A kollégákkal beszélgetve nagyobb problémának tűnik, hogy a meglévő (ide
értve az online is elérhető) állomány használata előtt még nagy perspektíva
van ;-) Amely mögött a használói igény renyhesége áll - mint hallom. - Eddig
az állományközpontú megközelítés.

Ez felveti annak a kérdését is (innen a használóközpontú megközelítés), hogy
a használók (a település lakói, diákok, hallgatók, oktatók, egyetemi
döntéshozók stb.) mennyire vannak tisztában a könyvtárosi szolgáltatás
lehetőségeivel. Amíg olyan hangzik el félhomályos folyosókon, hogy ló hely a
könyvtár, csak használók ne jönnének, addig feltehetően vannak, akik nem is
szívesen mutatnák be az említett könyvtári potenciált. (Nehogy má' ide
szokjanak.)

Vannak bevált módszerek a használói igény hosszú farok (vö.: Chris Anderson)
felé terelgetése felé is - pl. ajánlások, de mintha ebben is rejlene még
kihasználatlan lehetőség.

A használóközpontú mantra valóban egyre régebbi, ám cserébe nem is vesszük
komolyan J Ezért a használók sem minket - a könyvtárhasználati adatok
tanúsága szerint. S ezért sem vonulnak utcára egy-egy könyvtár bezárásánál. 

Ha ez szempont, akkor talán megpróbálhatjuk a használóközpontúságot - most
már komolyan is J

Mikulás Gábor

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20140602/a2f3e1e7/attachment.html>