[KATALIST] Nemzeti kontra nemzetközi

[mandygabor at yahoo.com]

Hát, én nem értek egyet a nemzetiesítéssel. És nem csak a
cirillbetűk okoznak gondot. Itt vannak a kínai nevek. Ha valaki
Deng Xiaopinget keresi, hogy fogja megtalálni Teng Hsziao-ping
alatt? (Ugyanígy Mao Zedongot Mao Ce-tung alatt? Hogy csak
a klasszikusoknál maradjunk.) Persze én nem vagyok leíró
katalogizáló, sem az olvasónak segítő tájékoztató könyvtáros.

Szerintem a nemzetközi fonetikus ábécé használata lenne
leginkább indokolt, ezt (vagy ennek törzsanyagát) minden
országban tanítani kellene, ez része lehetne egy globális
fonetikai műveltségnek. (Sajnos példákat nem tudok adni,
de ezt alkalmazza az Országh-féle szótár.) A nemzetiesítő
gyakorlat sokszor nagyon primitív, gondoljunk csak az angol
turisták számára alkalmazott "oo"-ra (u helyett), vagy hogy
hogy kell leírni németül azt, hogy borschtsch.  (Brrr!)

Jut eszembe: tud valaki nemzetközi arab átírási szabványról?
A magyarok magyar, az angolok angol, a németek német
kiejtés szerint írják ugyanazt a kifejezést, de Updike Terrorist
c. regényében igen meggyőzőnek tűnnek az arab idézetek.
Sajnos, ezt a rendszert sehol sem találtam az Interneten. 
(A szerző köszönetet mond a szakértőnek, de azt nem
akarom levéllel zavarni.)

Engem a téma elsősorban nyelvtanulási szempontból érdekel.
Sajnálatos, hogy bár a pin jin átírást a Kínai Tudományos
Akadémia fejlesztette ki, ezzel az átírással kizárólag tankönyvek
jelentek meg, szépirodalmi szövegeken ezt a készséget nem
lehet gyakorolni. (Ugyanez érvényes a japán átírásra.)

Az online katalógusok korában én a nemzetközi egységesítésnek
vagyok a híve, azzal, hogy a rendszer találjon meg automatikusan
minden lehetséges alakot (belső utalások révén). Persze választás
szerint - hogy külön is keresni lehessen azokat.

Mándy G.


--------------------------------------------
On Thu, 8/7/14, Ungváry Rudolf <ungvaryr at gmail.com> wrote:

 Subject: Re: [KATALIST] orosz transzliterálás
 To: "'G.  Tibor Szabó'" <szabo.g.tibor at gmail.com>, katalist at listserv.niif.hu
 Date: Thursday, August 7, 2014, 7:16 AM
 
 
 
 Tisztelt
 Lista,
 a cirill-magyar
 traszliterálási szabvány alapvetően 
 elhibázott.
 Transzliteráció
 címen cirill írásról nem magyar írásmódra 
 történik az átalakítás, ami alapvetően ellentétes a
 transzliteráció 
 gondolatával. Annak ugyanis az az igazi értelme, hogy nem
 nemzeti ábécéről 
 nemzeti ábécére alakítódjék át a szöveg. Márpedig a
 jelenlegi szabvány szerint 
 nem a magyar ábécének megfelelően játszódik le a
 folymat. Más szóval olyan 
 szöveget kapunk, melyet a magyar olvasók többsége a szó
 szoros értelmében nem 
 ért. Ilyen alapon a magyar térképészeti gyakorlatban se
 magyarosan lehetne írni 
 az eredeti cirill helyneveket Képzeljünk csak el egy ilyen
 térképet: Moszkva 
 helyett Moskva, vagy azt a könyvet, melyben a Borovicsi
 fogolytáborbeli 
 élményeit írja le valaki, folyton Boroviči névalakot használva (nem  
 beszélve az orosz személynevekről a jelenlegi szabvány
 szerint átírt formában 
 magyar irodalmi szövegben).
 Nem hivatkozási alap,
 hogy a szóban forgó szabvány 
 "könyvtári", netán "nemzetközi".
 Miért kellene valamit a magyar nyelvi 
 kultúrkörön belül "nemzetközi" formában
 írni? Egybibliográfiai leírásnak nincs 
 ugyan olyan anyanyelvi jelentősége, mint egy térképnek
 vagy egy magyar 
 dokumentum szöveges részének?
 Ki lehet próbálni,
 hogy a
 Belovežskaâ pusča
 szöveget hány nem
 könyvtáros szakember tudha biztonsággal 
 kiolvasni.
 
 Csak meg kell nézni
 például az angol nyelvterület szabványait 
 (ALA-LC, BS stb. a "Romanization of Russian"
 szócikkben) Mindegyik a nemzeti 
 gondolkodásmódnak megfelelő formában alakít át
 (például nem č -re, hanem 
 ch-ra.
  A jelenlegi átírásnak
 nincs értelme, mert az 
 átlagos magyar olvasónak nem anyanyelvi az írásmód,
 idegen nyelvű olvasó pedig 
 amúgy sem kíván magyar szöveget olvasni.
 A magyar ún.
 "akadémiai" átírás 
 volna a magyar könyvtári gyakorlatban az 
 alkalmazandó.
  
 Ez az ISO 9-et
 követő szabvány csak arra volt jó, hogy 
 elidegenítse az olvasókat a könyvtári gyakorlattól és 
 szakmától.
 Egyébként a magyar
 "transzliteráció" szócikk más nyelvű 
 megfeleltetésével enyhén szólva valami baj van. Van még
 "átbetűzés" és "átírás", 
 de nincs is velük összekapcsolva. Az egészet át kellene 
 dolgozni.
  
 Ungváry
 Rudolf
  
  
  u/mailman/listinfo/katalist