[KATALIST] Szakmári Klárinak

[Szlávik Jánosné]

Kedves Klári!
Köszönöm a kedves soraidat. Igen, eljött a visszavonulás ideje. Direkt nem búcsúzást írtam, mert én azt nem tudok: szellemi munka nélkül nem tudnék megélni.
Valóban a helytörténeti kutatásban, publikálásban és a gödöllői kastély körüli tevékenységben nekem kimeríthetetlen lehetőségeim vannak. Éppen ezért egy percig sem féltem az unalmas nyugdíjtól. Nem vagyok a konyha és a kert rabja, csinálom azt is - a kertet örömmel, a másikat - hát enni kell!
Alig várom azt a napi 2-3 órát, amikor a kedvteléseimnek élhetek. 
Nem dicsekvésképpen, de Ambrus Gizella könyvének megjelenésén 2 évig bábáskodtam - és íme meg lett! Előadásokat tartottam a könyvről illetve az Ambrus családról az Ünnepi Könyvhéten. Szívesen tartok egyébként másoknál is előadást Ambrusról és lányáról, a könyvről ha van rá igény.
 
Gödöllőn már hozzám  jönnek tételre felkészülni a gimnazisták Ambrusból és a gödöllői irodalomból. Földön ülve, kuporogva, jókedvűen-fáradtan adtuk nekik a sok információt barátnőmmel (érintett anyuka) együtt.
Ez pl. nagyon jó érzés volt. Tudom, hogy olykor visszamegyek majd a könyvtárba is segíteni,önkéntes munkát végezni, de az igazi szerelmem már a kutatás.


Ha már a köszönetről van szó, én is tartozom neked azzal a köszönettel, amit mindig végig gondol az ember, de nem mindig mondja ki. Köszönöm, hogy harcolsz értünk, köszönöm, hogy nem hagyod magad és a problémáinkat a szőnyeg alá seperni! Köszönöm, hogy vagy!


Jó pihenést kívánok én is neked.

Szeretettel

Szlávikné Zsóka
Gödöllőről