[KATALIST] Biciklisáv az Int erneten

[Dr. Nagy Elemér Károl y]

Kedves Mándy Gábor!

> Igen, az Internetet a hadügynek köszönhetjük. Amerikában a különböző hadi létesítmények közötti számítógépes
> összeköttetést akarták stabillá tenni a hálózatokkal, hogy ugyanis ha az egyik utat megsemmisíti egy atomrakéta,
> akkor egy másik útvonalon is eljuthasson az üzenet.  (Ld. ARPANet.)
Milyen érdekes, ezt a Wikipédiában ( http://en.wikipedia.org/wiki/ARPANET ) a "Misconceptions of design goals" (tévhitek
a tervezési célokról) pontban írják. Az ARPAnet-et kifejlesztő ARPA ugyanis a védelmi minisztérium által szponzorált és
irányított kutatóközpont volt, nem katonai szervezet, bár a kutatási projektek kiírását katonai célok vezérelték, de sem
a kutatók, sem a laborok nem a katonasághoz tartoztak, ma valószínűleg azt mondanánk, hogy "csak a project management
volt katonai és mindent outsource-oltak."

> Ebbe bekapcsolódtak az egyetemek, és az e-mailezés ingyenes lett a közönséges halandók számára is.
Az első négy végpont három egyetem és egy kutatóközpont volt, ha lehet hinni a történelemkönyveknek. A katonaságnak
legalább két hálózata volt, a bizalmas (classified), amiről nem tudok részleteket, és a nem védett (unclassified) - ez
és az egyetemi kutatóhálózat alkotta az ARPAnet-et. Aztán a katonaság levált róla (így lett a MILnet), mert már egy
csomó külföldi is lógott az ARPAneten, ezért az már internet lett. Aztán ez egyik külföldi a CERN-ben írt egy
webkiszolgálót, és akkor lett belőle világháló (WWW - world wide web).

> Ami azóta történt, az az üzleti érdekeknek és a használói mohóságnak köszönhető.
Ez így ebben a formában nagyon nem igaz - aki nem hiszi, gondoljon a Linuxra, az OLPC-re, a NASA-ra, a CERN-re...

> Eleinte ugyanis megelégedtünk a szöveges üzenetekkel, ...
Nem, nem elégedtünk meg vele akkor sem, csak nem volt más.

> De a többség ezt megunta, képeket, zenéket és videókat akart, élőben akart csetelni. Ehhez
> nagy kapacitásbővítés kellett, a pénz pedig csak az üzleti szférából jöhetett.
Pont fordítva történt - fejlődött a technológia, és amikor már elég olcsó volt ahhoz, hogy a köznép is hajlandó legyen
kifizetni, rámozdultak az üzletemberek. A katonaság már évtizedekkel korábban használta, csak piszok drága volt.

> Az történt, mint a vonalkódos pénztár- gépekkel: minél gyorsabban dolgoztak, annál kevesebb lett
> a pénztáros, tehát nekünk ugyanannyi ideig kell sorba állni.
Nem, nem ez történt, az interneten sosem volt pénztáros, azt mindig is gépek csinálták az elejétől a végéig. Csak egyre
több ember kattant rá az internetre, ahogy egyre olcsóbb lett.

> Az Interneten minden kapacitásbővülést az adatok nagyobb mennyiségű áramlása követte, ...
Ez viszont tökéletesen igaz - nagyjából erről szól pl. Wirth törvénye is: http://en.wikipedia.org/wiki/Wirth%27s_law -
de ez nem csak az interneten igaz, általában a garázsba is addig pakolunk, amíg szemernyi hely is van benne.

> és most ugyanannyi idő alatt jut el a levelünk a címzetthez (a hozzá adott reklámmal, és a mellette zubogó videó-
> streamben bukdácsolva), mint régen.
Ez nem azért van. Technikailag sokkal gyorsabban eljut, csak direkte be van lassítva pl. greylisting esetében, meg hogy
ne terheljék a kedves felhasználók a szervert állandó újratöltéssel.

> Többször eszembe jutott, hogy a mai infosztrádán nem lehetne-e egy képletes biciklisávot is kialakítani. A
> szöveges üzenetek számára. Reklámmentesen. Ezt a külön sávot fenntarthatná az állam, az egyetem vagy valamilyen
> közhasznú magánalapítvány.
Van ilyen egy csomó. A Pine pl. ingyen letölthető és használható levelezőkliens, és egy csomó forrópostára ingyen fel
lehet vele csatlakozni POP3 protokollon. Eredetileg egyetem készítette, az alpine néven futó verzióját meg egy csomó
önkéntes, aki annyira laza, hogy még alapítványt is lusták emiatt csinálni ;)

> Tulajdonképpen mi magunk is létrehozhatnánk egy levelezőszervert, a saját gépünkön. Vannak erre
> programok.
Sok internetszolgáltató mondjuk kiszűri a bejövő illetve kimenő SMTP forgalmat, úgyhogy mielőtt belefogunk, célszerű
rákérdezni az internetszolgáltatónknál, de igen, egy Ubuntu Linux alatt pl. simán feltelepítjük az exim-et vagy a
postfix-et és már megy is - persze kényelmesebb, ha van pénzünk fix IP címet és domain nevet is venni.

> Az egyetlen kikötés: ennek a gépnek állandóan bekapcsolva kell lennie, mert ha egy
> levelet nem tud fogadni, az sosem érkezik meg.
Nem igaz. Elméletileg az RFC 5321 4.5.4.1. is kiköti és gyakorlatilag sem úgy megy, hanem 2-3 óránként napokig/hetekig
próbálkozik a küldő fél. Egy-két nap után kap egy figyelmeztetést a küldő a mailer daemon-tól, aztán egy hét múlva egy
másikat, hogy feladta a küldő szerver a próbálkozást. Mindezt persze csak akkor, ha nincs relay vagy smarthost
(továbbító szerver), mert akkor az rögtön átveszi és megőrzi.

> Hajlandóak lennénk-e lemondani a Wordben formázott (és emiatt eleve mellékletbe kerülő) szövegekről (és
> helyette egy TXT alapú szövegszerkesztőt használni)? Megelégednénk-e a kis méretű képekkel (amelyeket az
> eredeti Unix szerver szöveggé kódolt át)? Megfelelőnek tartanánk-e egy teljesen szöveges weboldalt (amely
> a csicsás oldalaknál sokkal gyorsabban töltődik be)?
> Ki kellene próbálni.
Tessék, ez egy ilyen levél, én így levelezek évtizedek óta ;) Meg szerintem sokan mások is, csak nem veszik észre.

Minden jót,
Nagy Elemér Károly