[KATALIST] Kevés az e-könyvesbolt

[Büki Balázs]

Érdekes lenne Moldován István teljes hozzászólását olvasni. Kedves 
István, ha lehetséges, oszd meg velünk!

Kevés az e-könyvesbolt

Miközben az e-könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök piaca megnőtt, a 
fogyasztói igényeket kiszolgáló, legálisan elérhető tartalmakat kínáló 
„tartalomboltok” nagy késésben vannak – hangzott el azon a szakmai 
beszélgetésen, amelyet a hazai e-könyv piacról tartottak a 83. Ünnepi 
Könyvhét zárónapján.

A rendezvény házigazdája, Salamon Eszter, a Szerep Művészeti Alapítvány 
képviselője elmondta: a szakmai programot indokolja, hogy 
Nyugat-Európában az e-könyvpiacok jelentős növekedésnek indultak az 
elmúlt évben, Németországban például 100 százalékkal növekedett az 
e-könyvforgalom, a kötetek fele pedig megjelenik hagyományos és 
e-formátumban is.

Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy 
Magyarországon 2008 óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt 
évek során tízezernél is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz 
ugyanakkor hozzá kell számolni a tableteket, a számítógépeket és az 
okostelefonokat is. A szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés 
„premiercím”, illetve az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az 
illegális szférából szerezhető be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt 
mutatják, hogy a kemény másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor 
az e-könyvek árának alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve.

Miyazaki Jun, a science fiction művekkel foglalkozó SF Portál 
főszerkesztője úgy vélte, hogy nem létezik hatékony eszköz a kalózkodás 
visszaszorítására, hiszen 24 óra alatt a dollármilliókból kifejlesztett 
másolásvédelmi rendszereket is fel lehet törni. „A kemény másolásvédelem 
viszont idegesítő a felhasználó számára” – vélekedett a főszerkesztő, 
megemlítve, hogy az olvasót bosszanthatja az, hogy nem tudja átrakni a 
megvásárolt tartalmat az olvasójáról például a számítógépére. Szerinte 
az olvasókkal kell megértetni, hogy az e-tartalom is érték, a piac 
túlélése múlik azon, hogy fizet-e a felhasznált tartalomért.

Séllei Aranka, a Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, hogy az 
árkérdés az egyik legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte 
a tartalomnak kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el 
kellene érni, hogy az e-könyvek ugyanúgy az öt százalékos általános 
forgalmi adó hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez 
szerinte a kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség. 
Kiemelte, a tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális 
tartalmat használnak a fogyasztók.

Bakos Péter, az újonnan alakult Ad Astra Kiadó vezetője arról beszélt, 
hogy a kiadók bizalmatlanok e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig 
öt könyvet – ebből hármat e-formátumban – jelentettek meg, de a 
kalózverziók már felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták 
le, hanem valaki beszkennelte a papíralapú kötetet – tette hozzá.

Kereszty András, a www.ahonapkonyve.hu alapítója közös fellépésre 
buzdított, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mivel az áfakérdést az 
Európai Unió szabályozza, ezért először Brüsszelt kellene meggyőzni 
arról, hogy e-könyvekre is alkalmazni lehessen a kedvezményes adózást.

Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár e-könyvtári 
szolgáltatások osztályának vezetője arról beszélt, hogy az intézményben 
már 10-15 éve azon dolgoznak, hogy a könyvtárban fellelhető szövegek 
elérhetőek legyenek az interneten is – szerinte ez a tevékenység 
alapozta meg a hazai e-könyvpiacot. Megjegyezte, míg a kiadók a mában és 
a holnapban gondolkoznak, ők a holnaputánban, ezért nemcsak köteteket 
digitalizálnak, hanem az e-könyvek utáni kötelespéldányokat is 
beszerzik-őrzik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült 
Királyságban már működik az e-könyvkölcsönzés, szerinte célszerű lenne 
ezt Magyarországon is elindítani. „Ez nem vesz el piacot” – jegyezte 
meg, hozzátéve, az e-könyvkölcsönzés inkább népszerűsítheti a formátumot.

Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter arról 
számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának első 
két éve vízválasztónak tekinthető: „sokat tanultunk, sokat hibáztunk és 
persze sokat invesztáltunk” – jegyezte meg. Bejelentette: már működik az 
ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a vásárlóknak.

Csordás Attila ügyvezető az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában 
már teljes könyvpiac közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a 
magyar szegmens még az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról 
megjegyezte, az itt kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban 
elérhetőek, így a Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy 
igyekeznek naprakész kínálattal előállni: a könyvheti termésből például 
a Szép versek vagy Spiró György Magtár című kötete is elérhető már 
e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a kiadókat segíti az, 
hogy valós időben követhetik, milyen ütemben vásárolnak köteteikből az 
olvasók.

http://www.nyest.hu/hirek/keves-az-e-konyvesbolt