[KATALIST] Könyvtári digitalizálás és szerzői jog

[Büki Balázs]

Dr. Mezei Péter, PhD blogbejegyzése, nagyon fontos mondatokat mond és - 
úgy látszik - nem fél. Akik kíváncsiak a szövegközi linkekre, 
kattintsanak az eredeti bejegyzésre:

http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2012/06/uj-celok-konyvtari-digitalizalas-es.html

Új célok: könyvtári digitalizálás és szerzői jog

Néhány hét kérdése már csak, és megjelenik "A fájlcsere dilemma" című 
könyvem. Ugyan a fájlcserélés témaköre örök kedvenc marad, kissé - 
mondhatni - unom már a témát. Bár a nyaramat alapvetően a lehető legtöbb 
pihenéssel (értsd: feltöltődéssel) igyekszem tölteni, körvonalazódik, 
hogy mi lesz az az "új" téma, amelyre időmből a lehető legtöbbet fogok 
fordítani. Ezek pedig a könyv(tári) digitalizálás szerzői jogi 
vonatkozásai lesznek.

Nem kevés időt fordítottam már eddig is a könyvdigitalizálás kérdésére. 
Magyar és nemzetközi konferenciákon adtam elő e téma kapcsán, melynek 
írásos verziói is vagy megjelentek már (angol írásomat lásd itt), vagy 
csak hetek kérdése, és olvasható lesz; terjedelmes cikket írtam a Google 
Books projektről; valamint szegedi és külföldi egyetemi előadásaim során 
rendszeresen körbe járom a kérdést. Ugyanakkor e blogon is visszatérő 
jelleggel értekeztem a témát illetően. Sokáig olvasottsági listavezető 
volt a "digitális keresztes lovagnak" titulált Czupi Gyuláról és szerzői 
jogi kálváriájáról írt bejegyzésem.

Ráadásul a könyv és könyvtári digitalizálás önmagában is egy rendkívül 
izgalmas kérdés, melynek nem csupán technológiai és szerzői jogi 
vonatkozásai érdekesek, de kultúrpolitikai szempontból is életbe vágó 
jelentőséggel bír. A könyvtárak ugyanis hagyományosan két feladattal 
rendelkeznek: kultúránk megőrzése, illetve annak elérhetővé tétele. A 
digitális korban ugyanakkor a könyvtáraknak nincs lehetősége arra, hogy 
valamennyi feladatuknak megfeleljenek, különösen ami a hozzáférhetővé 
tételt jelenti. E dilemma hatására ugyanakkor a könyvtárak nemcsak 
funkciójukból és megbecsültségükből vesztettek sokat, de olyan 
jelenségek életre keltését is elősegítette, mint a Google kultúra 
megőrzésre irányuló nagyhatalmi (szinte monopolisztikus) törekvései.

A könyvtárak szerepe azonban nem vonható kétségbe a kultúra megőrzése és 
terjesztése terén. Épp ezért hatalmas örömmel fogadtam el a szegedi 
Egyetemi Könyvtár azon felkérését, hogy erőinket egyesítve próbáljunk 
meg mindent megtenni annak érdekében, hogy a könyvtári digitalizálás 
felerősödjön egyetemünkön és a társadalom minél szélesebb körben 
férhessen hozzá a tudományos tartalmakhoz. Merthogy ez nem csupán a 
közönség óhaja és érdeke, de magának az alma maternak és a konkrét 
szerzőnek is. Tudományos megbecsültségünket garantáltan felerősítené az 
open access paradigma központba állítása. Ugyanakkor semmi kedvem sincs 
olyan hírekről hallani, mint amit a minap olvastam az IFFRO 
hírlevelében. Eszerint ugyanis a spanyol CEDRO közös jogkezelés perbe 
fogta a madridi III. Károly Egyetemet, mivel a jogkezelő repertoárjába 
tartozó műveket a könyvtár legalább két évig engedély nélkül 
hasznosította - digitálisan. (A hírlevél 6. oldalán olvasható a rövid hír.)

Ennek megfelelően, kedves olvasók, a jövőben jóval többet fogok e 
témáról értekezni, valószínűleg előadásaimon is jobban ki fogom 
domborítani e kérdést - és minden más fórumon igyekszek majd hangot adni 
annak, hogy a szerzői jog és a társadalom igényei között a könyvtári 
digitalizálás kérdésében igenis meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt!