[KATALIST] Arcanum Digitális Tudásbázis

2012. Jan. 9., H, 20:18:43 CET

Kedves Balázs,

ha megvásárolná, akkor igaza lenne, de ez a szerzői műveknél néhány 
speciális esettől eltekintve ez nem lehetséges. (A spec. esetek nem az 
irodalmi művek körében vannak.)
Az állam "felhasználási jogot" szerez, ami ahhoz hasonlít (jogvégzett 
kollégák takarják el most a szemüket), mintha bizonyos időre kibérelné 
ezeknek a műveknek a közzétételét. A felhasználás ellenében havonta 
fizet a szerzőnek. Attól a pillanattól, amikor az állam (mondjuk 
pénzhiány miatt) nem fizet, akkor a szerzők máris levetethetik a műveiket.

A fentiek okán a szerzőknek sem érdekük, hogy olyannyira megkönnyítsék 
az internetes terjedés parttalanná válását - mégha ez meg is 
mosolyogtató a mai torrentes, crackeres korunkban...

Tehát ismétlem, nem megvásárlásról van szó, ami egyszerre jelent 
birtoklási, használati és rendelkezési jogot. Itt az előbbi triászból a 
használat joga van pénzbeli térítés ellenében átengedve az államnak, a 
birtoklás az itt virtuális, a rendelkezés pedig a felhasználási 
szerződés szabályai szerint alakul, úgy és olyan módon, addig az időig 
vagy feltételig, amit ott meghatároztak - majd/vagy visszaszáll a 
szerzőre. A szerződés részleteit nem ismerem, de ez egy vásárolt 
szolgáltatás, a köz hasznára (és örömére). Kb. ilyesmi lehet.

Az, hogy közkincs-e, arról tehát végelláthatatlan terminológiai vitát 
nyithatnánk, azonban nincs értelme, hiszen ahogyan helyesen rámutatott, 
nagyon sok izgalmas folyamat zajlik, de ezek kifutása jelenleg a teóriák 
világába tartozik, ilyen vagy olyan valószínűségekkel.

Persze mondhatná erre, hogy ezeknek elébe kell menni, stb., amiben 
szerintem igaza is van a szakma és a Teremtő előtt, azonban tudnia kell, 
hogy jelenleg globális és partikuláris túlélési harcok zajlanak itthon 
és a nagyvilágban is.

Látok arra esélyt, hogy a nagy válság megoldása majd megoldja a kis 
válságokat is, mint pl. a szerzői jogi fundementumok internetes 
errodálódásának kérdése, illetve a digitális jövő hogyanja, és abban a 
könyvtárak szerepe.

Örülök, hogy foglalkoztatják ezek a kérdések, és gondolatai, ötletei 
értékesek, mondhatni üdítőek a nagy depresszió közepén, logikai 
okfejtése világos, bár néha mintha következtetésről következtetne, nem 
pedig tényről tényre, amiért részben nem is hibáztatható, vagy mert nem 
érthet mindenhez, vagy mert sok információ, ill. terv és folyamat még a 
homályban van, ha egyáltalán léteznek, és nem pedig bokorba dobált 
kavicsoktól rémüldözünk -  vagy ujjongunk (talán ilyen is van).

Üdv.:
HSD

2012.01.09. 14:59 keltezéssel, Büki Balázs írta:
> Kedves HSD!
>
> Ha az állam nekem/mindenkinek megvásárolja a "digitális kiadást", 
> akkor az azt jelenti, hogy közkinccsé teszi, nem?
>
> A "közkincs" alatt persze - és akkor ezt tényleg nem árt pontosítani - 
> a CC licenc legszigorúbb formáját értem, a CC BY-NC-ND-t azaz a 
> "Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!" licencet. Semmi máshoz nincs 
> joga az olvasónak egy ilyen "közkincs" esetében, mint olvasni; ha 
> idézi, meg kell neveznie, nem kérhet érte pénzt semmilyen formában és 
> ha megváltoztatja, azt nem terjesztheti.
>
> Itt csak arról lenne szó, hogy az olvasó ne legyen korlátozva abban, 
> hogy hol és milyen formátumban olvashatja a művet.
>
> Ha valaki egy e-könyv kiadónál megvásárol egy e-könyvet, akkor a 
> vásárlással csak maga számára vette meg az olvasás jogát. Eddig OK.
>
> (Fontos feladat lenne kidolgozni azt, hogy az ilyen e-könyvekkel mit 
> kezdjen a könyvtár. Kellene valami e-könyv kölcsönzési rendszer, vagy 
> majd a kiadók megoldják ezt a könyvtárak kihagyásával? Vagy a MaNDA 
> szolgáltatja majd, ahogy ezt Lovas Lajos igazgató nyilatkozta 
> nemrégiben? De ez most nem ennek a levélváltásnak a témája...)
>
> De ha az állam megvásárolja mindenkinek az olvasás jogát, akkor azt 
> korlátozni szűklátókörűség és diszkrimináció, még ha jogszerű is.
>
> (Közel az idő, sőt már talán itt is van, hogy az e-könyv kiadók 
> rájöjjenek: nem éri meg a vásárló/olvasó ezen jogát kemény vagy puha 
> DRM-mel korlátozni. Szerencsére a sem a DIÁ-nak, sem az ADT-nek ilyen 
> nem jutott eszébe, kitaláltak valami mást, de talán ők is rájönnek, 
> hogy ezek a jogi és egyéb korlátozások is anakronisztikusak...)
>
> Büki Balázs
> könyvtári informatikus
>
> 2012.01.09. 13:01 keltezéssel, "Horváth Sándor Domonkos, dr." írta:
>> Kedves Kollégák,
>>
>> Zsolttal nagyjából egyetértve jegyzem meg, a DIA a szezon, a MEK a
>> fazon. Az előbbin a művek nem "közkincsek", (amúgy kincsek), hanem arról
>> van szó, hogy az állam ezt a "digitális kiadást" ezen felhasználási jog
>> tekintetében évről-évre megvásárolja. Tehát addig működik, amíg az állam
>> fizet a szerzőknek. (Ami egyébként a "Nemzet Színészéhez" hasonló
>> irodalmi életmű-járadékként is felfogható.)
>>
>> A MEK-ben ezzel szemben ingyenes felhasználási engedély alapján feltett
>> művek, továbbá lejárt védelmi idejű művek találhatók. Az utóbbiak
>> tekinthetők minden szempontból "közkincsnek" - pl. József Attila művei,
>> amelyeket akárki ingyen és engedély nélkül közölhet, kiadhat a szerző
>> feltüntetésével, stb.
>>
>> Ami az integrációs igényeket illeti, ez gusztus kérdése. Van aki a
>> plázákat szereti, van aki a sarki fűszerest és hentesboltot, stb. Az
>> integrációs megoldások nagy hátulütője, hogy miközben látszólag erős,
>> mivel nagy és összetett, pontosan ezért sérülékeny is, ugyanis nehezen
>> alkalmazkodik, sokféle belső tényező befolyásolja a döntéseket, és egy
>> "villámcsapás" mindent elmeszelhet, amit bele sűrítettek. A
>> dezintegráltságnak is meg vannak a maguk hátrányai, bár ha az integráció
>> filozófiáját a közszférában vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy sokszor
>> nem a sertéstelepet, a vágóhidat és a hentesboltot integrálják, hanem
>> logikailag és szakmailag kevéssé összetartozó dolgokat, pénzügyi
>> megfontolásból, vagy egyszerűen ostobaságból. (Node távol álljon tőlem,
>> hogy itt most egy dinoszaurusz verzus kőszáli kecske vitát generáljak.)
>>
>> A MEK és a DIA két különböző dolog, amit azonban az internet mégiscsak
>> integrál annyiban, hogy mindkettő elérhető az otthoni fotelból is. :-)
>>
>> Üdv.:
>> HSD
>>
>> -----------------------------
>> dr. Horváth Sándor Domonkos
>> szabályozási szakjogász, könyvtáros
>> Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér, igazgató
>> 30/504-7108
>> Skype: hsdhsi1
>>
>>
>> "Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)
>>
>>
>> 2012.01.09. 11:00 keltezéssel, Bánki Zsolt István írta:
>>> Kedves Balázs és kedves kollégák!
>>> Viszonylag ritkán szoktam véleményt nyilvánítani a listán, de
>>> többszörös érintettség okán megteszem. Részint elég régen dolgozom a
>>> szakterületen, részint a PIM-DIA kapcsán említve vagyunk.
>>> Megítélésem szerint a disputában, bár a szándékok világosak és
>>> tisztelendőek (a hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása), de a
>>> fogalmak maszatolva vannak.
>>> Balázs szerint az alapérték, és minden hozzáférés forrása a közkincs.
>>> Ez önmagában igaz ugyan, de egyáltalán nem jelent automatikus,
>>> korlátozás nélküli hozzáférést a dokumentumokhoz, legyen az analóg
>>> (hagyományos), vagy digitális objektum. A hozzáférést a közkincsek
>>> esetében is rengeteg szempont befolyásolhatja. Többek között pont a
>>> köz érdekét figyelembe vevő szempontok.
>>> Induljunk ki a hagyományos hordozón létező közkincseink tekintetében
>>> mondjuk az állományvédelemből. Ugye mindannyian azt szeretnénk, hogy a
>>> Corvinákat még az ükunokáink is megcsodálhassák "testi" valóságukban
>>> egy-egy kiállításon, és nem várjuk el, hogy az OSZK minden kutatónak
>>> kézbe adja, hiszen az közkincs?
>>> Persze máshogy van ez a digitális objektumokkal, csupán azt szerettem
>>> volna jelezni, ne szakítsuk be az ajtót közkincs felkiáltással. Attól,
>>> hogy valami közkincs, még nem hozzáférhető automatikusan.
>>> Fáj, nem fáj, de korlátozó szempont a jog is. Megítélésem szerint is
>>> kitartóan dolgoznunk kell a jogi szabályozás olyantén alakításán,
>>> amely a hozzáférést támogatja, és úgy képviseli az alkotók, kiadók,
>>> vagyis a jogtulajdonosok érdekeit, hogy ne csorbuljon a
>>> kultúrafogyasztóké sem. Ezt azonban megint csak nem lehet a jog
>>> áthágásával elérni, hanem csak következetes szakmai munkával. Ezen
>>> sokan fáradozunk, így nem kell attól tartani, hogy nincs, illetve nem
>>> lesz előrelépés. Türelem!
>>> Ami a DIA-t illeti, jó, hogy Balázs említi, mert kiváló példa a
>>> fentebb leírtakra. A DIA nyilvános webszolgáltatás, bárki számára
>>> elérhető tartalmakkal. Pontos szerződésekkel szabályozott kötelmek
>>> között jön létre a publikáció lehetősége, és igen, közpénzekből van
>>> megteremtve mindez. De mi is kívánja, követeli, hogy a DIA bekerüljön
>>> a MEK-be? Miféle nemzeti intézmény a MEK? Van olyan kötelespéldány
>>> rendelkezés ami ezt előírja?
>>> Rosszul értem, hogy Magyarország két legjelentősebb digital library-je
>>> közül az egyik épüljön be a másikba? Mi a csudának?
>>> Legalább ennyire extrém lenne, de indítsunk a MEK a DIA-ba mozgalmat
>>> is! (ne fájjon, hogy a DIA zárt körű tagsággal rendelkezik, fontosabb,
>>> hogy mindkettő közkincs...)
>>> Bocs, ez egy kicsit pikirtre sikerült, de tényleg nem látom, hogy
>>> miért kéne a DIA tartalmainak a MEK integráns részévé válnia. Rengeteg
>>> együttműködést, közös lekérdezhetőséget lehetséges kialakítani, de a
>>> lekváros és a hortobágyi palacsintát nem kell egy tányéron 
>>> felszolgálni.
>>> No, most már nagyon hosszú lett, unalmas lesz elolvasni!
>>> Üdv:
>>> Bánki Zsolt
>>>
>>> 2012.01.06. 18:36 keltezéssel, Büki Balázs írta:
>>>> Kedves Kollégák!
>>>>
>>>> Ez borzasztó! Szerintem legyen a MEK is fizetős és csak az OSZK
>>>> épületéből legyen elérhető! Mert aztán fogják az Egri Csillagokat és
>>>> eladják, kétes elemek törvénytelenül meggazdagodnak. Már hallottam, 
>>>> hogy
>>>> a pdf fájl ötszázé' van, az A4-es dosszié a nyomtatott könyvvel meg
>>>> ezerötszázé'!
>>>>
>>>> Viccet félretéve: ami közkincs, az közkincs.
>>>>
>>>> Minden korlátozás (divatos szóval: diszkrimináció) megengedhetetlen.
>>>>
>>>> 1. Nem lehet korlátozni az elérést területileg: a könyvtárban igen,
>>>> otthon nem.
>>>>
>>>> 2. Nem lehet korlátozni aszerint, hogy valaki beiratkozott-e egy adott
>>>> könyvtárba vagy sem.
>>>>
>>>> 3. És nem lehet korlátozni a hordozó szerint sem: csak weben 
>>>> olvasható,
>>>> e-könyvolvasóra nem tölthető le, nem konvertálható, stb.
>>>>
>>>> Összefoglalva: Lehetővé kell tenni a digitális tartalmak szabad
>>>> feldolgozását, idézését, nyomtatásét és megosztását a fair use elvei
>>>> alapján. (Valahogy így:
>>>> http://librarianinblack.net/librarianinblack/2011/02/ebookrights.html 
>>>> )
>>>>
>>>> Ha pedig egy magáncég közkincset digitalizál, akkor ezt a munkát meg
>>>> kell fizetni neki, ha pénzt kér érte. Ez meg is történt: EU-s
>>>> közpénzből. De itt megint kérdezem: miért nem a könyvtárak
>>>> digitalizálnak?
>>>>
>>>> (Persze a papírkönyveknél is van diszkrimináció: egy
>>>> kézikönyvtári/muzeális példány nem kölcsönözhető, mert tájékoztatási,
>>>> olvasószolgálati okból szükség lehet rá vagy állományvédelmi 
>>>> okokból. De
>>>> ezek az okok a digitális példány esetén már nem állnak fenn!)
>>>>
>>>> Sok a teendőnk és lényegi előrelépés nem történik!
>>>>
>>>> - Meg kell egyezni a kiadókkal, hogy a hosszú farok (long tail) 
>>>> második
>>>> felében elhelyezkedő, és még szerzői jogilag védett művek
>>>> digitalizálását és szabad felhasználását engedélyezzék, mert ezekből
>>>> kimutatható profit már úgysem származik. Nézetem szerint a ADT projekt
>>>> anyagának túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozik.
>>>>
>>>> - Legyen látható eredménye a másfél éve bejelentett Országos Digitális
>>>> Kataszternek! Kíváncsi lennék, hogy ebben hogy szerepelne az ADT 
>>>> anyaga,
>>>> mint digitalizált és közkinccsé tett, vagy mint digitalizálandó 
>>>> anyag...
>>>>
>>>> - Legyen lefektetve pontosan, hogy milyen módon kapcsolódnak be a
>>>> könyvárak a MaNDÁ-ba, kik és milyen módon vesznek rész a szakmából az
>>>> ózdi digitalizálási munkában, ha egyáltalán kérik a
>>>> segítségünket.(Persze ehhez az is kell, hogy az a projekt valósággá
>>>> váljon...)
>>>>
>>>> - Meg kell teremteni a MEK és a PIM-DIA közötti átjárhatóságot. Sok az
>>>> átfedés és nem pont ugyanazok a szövegváltozatok szerepelnek. Miért
>>>> nincsenek bent a MEK-ben a DIA szövegei? A szerzők számára folyósított
>>>> életjáradékba ez nem fér bele?
>>>>
>>>> - A MOKKA/ODR katalógusában lehessen keresni a Kataszter tartalmára 
>>>> és a
>>>> már digitalizált művek egy kattintással legyenek elérhetőek és
>>>> letölthetőek!
>>>>
>>>> - Semmiképpen nem akarok belekapcsolódni az MKE vitába, de el tudnám
>>>> képzelni, hogy aktívabb lehetne ebben a témában (is) az Egyesület. 
>>>> (Ja,
>>>> és nem vagyok jelenleg MKE tag...)
>>>>
>>>> Ezek csak morzsák persze, egy a szakmát alulról és félig kívülről
>>>> személő nézőpontjából. De arról meg vagyok győződve, hogy a 
>>>> kívülállók,
>>>> akiket használóknak vagy olvasóknak szoktunk hívni és akiknek az újabb
>>>> és újabb generációi digitálisabbnál digitálisabbak, nem fognak
>>>> irgalmazni nekünk. Ajánlott olvasmány: Tari Annamária: Z generáció
>>>> ( http://moly.hu/konyvek/tari-annamaria-z-generacio )
>>>>
>>>> Büki Balázs
>>>> könyvtári informatikus
>>>>
>>>> 2012.01.06. 16:06 keltezéssel, Dénes Simon írta:
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> <Utána hamarosan pénzért árulnák a Vaterán a tartalmat...
>>>>>
>>>>> Mint ahogy ez már jelenleg is történik. Nálunk az Egyetemen Mikulás
>>>>> Gábor úr arról tartott előadást, hogy a ScienceDirect-ből (ingyen)
>>>>> letöltött anyagokat hogyan tudja úgy tálalni, hogy a megrendelő
>>>>> elégedetten kifizesse neki a 40.000 Ft-os órabért.
>>>>>
>>>>> És ma bárki besétálhat egy EISZ előfizetéssel rendelkező 
>>>>> könyvtárba és
>>>>> megfogadva az elhangzott tanácsokat nyugodtan eladhatja a 
>>>>> tartalmakat.
>>>>>
>>>>>
>>>>> Ez ilyen egyszerű.
>>>>>
>>>>> S.D.
>>>>>
>>>>>
>>>>> Üdv,
>>>>>
>>>>> Molnár Simon
>>>>>
>>>>> 2012.01.06. dátummal, 10:27 időpontban m n írta:
>>>>>
>>>>>> Amennyiben minden beiratkozott olvasó EISZ otthoni hozzáférést is
>>>>>> kapna megfelelő autentikáció révén az FSZEK-tól, meg lenne oldva a
>>>>>> probléma. Van olyan nem EISZ adatbázisuk ahol már működik... Ebbe az
>>>>>> irányba kellene mozdulni szerintem a konzorciumnak s a könyvtári
>>>>>> vezetőségnek is.
>>>>>> Üdv.
>>>>>> Németh Márton
>>>>>>
>>>>>> 2012/1/6 Tüske Zsófia <tuskezsofia at ajk.elte.hu
>>>>>> <mailto:tuskezsofia at ajk.elte.hu>>
>>>>>>
>>>>>> Tisztelt Büki Balázs:
>>>>>>
>>>>>> idézem a FSZEK honlapjának adatbázis menüpontját:
>>>>>>
>>>>>>
>>>>>> "2009. januárjától a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi
>>>>>> Könyvtára is ingyenes hozzáférést biztosít a beiratkozott olvasók
>>>>>> számára az EISZ csomag bizonyos adatbázisaihoz."
>>>>>>
>>>>>> üdvözlettel:
>>>>>>
>>>>>> Tüske Zsófia
>>>>>>
>>>>
>>>> _______________________________________________
>>>> Katalist mailing list
>>>> Katalist at listserv.niif.hu
>>>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist at listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist