[KATALIST] Arcanum Digitális Tudásbázis

2012. Jan. 9., H, 11:00:17 CET

Kedves Balázs és kedves kollégák!
Viszonylag ritkán szoktam véleményt nyilvánítani a listán, de többszörös 
érintettség okán megteszem. Részint elég régen dolgozom a szakterületen, 
részint a PIM-DIA kapcsán említve vagyunk.
Megítélésem szerint a disputában, bár a szándékok világosak és 
tisztelendőek (a hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása), de a 
fogalmak maszatolva vannak.
Balázs szerint az alapérték, és minden hozzáférés forrása a közkincs. Ez 
önmagában igaz ugyan, de egyáltalán nem jelent automatikus, korlátozás 
nélküli hozzáférést a dokumentumokhoz, legyen az analóg (hagyományos), 
vagy digitális objektum. A hozzáférést a közkincsek esetében is rengeteg 
szempont befolyásolhatja. Többek között pont a köz érdekét figyelembe 
vevő szempontok.
Induljunk ki a hagyományos hordozón létező közkincseink tekintetében 
mondjuk az állományvédelemből. Ugye mindannyian azt szeretnénk, hogy a 
Corvinákat még az ükunokáink is megcsodálhassák "testi" valóságukban 
egy-egy kiállításon, és nem várjuk el, hogy az OSZK minden kutatónak 
kézbe adja, hiszen az közkincs?
Persze máshogy van ez a digitális objektumokkal, csupán azt szerettem 
volna jelezni, ne szakítsuk be az ajtót közkincs felkiáltással. Attól, 
hogy valami közkincs, még nem hozzáférhető automatikusan.
Fáj, nem fáj, de korlátozó szempont a jog is. Megítélésem szerint is 
kitartóan dolgoznunk kell a jogi szabályozás olyantén alakításán, amely 
a hozzáférést támogatja, és úgy képviseli az alkotók, kiadók, vagyis a 
jogtulajdonosok érdekeit, hogy ne csorbuljon a kultúrafogyasztóké sem. 
Ezt azonban megint csak nem lehet a jog áthágásával elérni, hanem csak 
következetes szakmai munkával. Ezen sokan fáradozunk, így nem kell attól 
tartani, hogy nincs, illetve nem lesz előrelépés. Türelem!
Ami a DIA-t illeti, jó, hogy Balázs említi, mert kiváló példa a fentebb 
leírtakra. A DIA nyilvános webszolgáltatás, bárki számára elérhető 
tartalmakkal. Pontos szerződésekkel szabályozott kötelmek között jön 
létre a publikáció lehetősége, és igen, közpénzekből van megteremtve 
mindez. De mi is kívánja, követeli, hogy a DIA bekerüljön a MEK-be? 
Miféle nemzeti intézmény a MEK? Van olyan kötelespéldány rendelkezés ami 
ezt előírja?
Rosszul értem, hogy Magyarország két legjelentősebb digital library-je 
közül az egyik épüljön be a másikba? Mi a csudának?
Legalább ennyire extrém lenne, de indítsunk a MEK a DIA-ba mozgalmat is! 
(ne fájjon, hogy a DIA zárt körű tagsággal rendelkezik, fontosabb, hogy 
mindkettő közkincs...)
Bocs, ez egy kicsit pikirtre sikerült, de tényleg nem látom, hogy miért 
kéne a DIA tartalmainak a MEK integráns részévé válnia. Rengeteg 
együttműködést, közös lekérdezhetőséget lehetséges kialakítani, de a 
lekváros és a hortobágyi palacsintát nem kell egy tányéron felszolgálni.
No, most már nagyon hosszú lett, unalmas lesz elolvasni!
Üdv:
Bánki Zsolt

2012.01.06. 18:36 keltezéssel, Büki Balázs írta:
> Kedves Kollégák!
>
> Ez borzasztó! Szerintem legyen a MEK is fizetős és csak az OSZK
> épületéből legyen elérhető! Mert aztán fogják az Egri Csillagokat és
> eladják, kétes elemek törvénytelenül meggazdagodnak. Már hallottam, hogy
> a pdf fájl ötszázé' van, az A4-es dosszié a nyomtatott könyvvel meg
> ezerötszázé'!
>
> Viccet félretéve: ami közkincs, az közkincs.
>
> Minden korlátozás (divatos szóval: diszkrimináció) megengedhetetlen.
>
> 1. Nem lehet korlátozni az elérést területileg: a könyvtárban igen,
> otthon nem.
>
> 2. Nem lehet korlátozni aszerint, hogy valaki beiratkozott-e egy adott
> könyvtárba vagy sem.
>
> 3. És nem lehet korlátozni a hordozó szerint sem: csak weben olvasható,
> e-könyvolvasóra nem tölthető le, nem konvertálható, stb.
>
> Összefoglalva: Lehetővé kell tenni a digitális tartalmak szabad
> feldolgozását, idézését, nyomtatásét és megosztását a fair use elvei
> alapján. (Valahogy így:
> http://librarianinblack.net/librarianinblack/2011/02/ebookrights.html )
>
> Ha pedig egy magáncég közkincset digitalizál, akkor ezt a munkát meg
> kell fizetni neki, ha pénzt kér érte. Ez meg is történt: EU-s
> közpénzből. De itt megint kérdezem: miért nem a könyvtárak digitalizálnak?
>
> (Persze a papírkönyveknél is van diszkrimináció: egy
> kézikönyvtári/muzeális példány nem kölcsönözhető, mert tájékoztatási,
> olvasószolgálati okból szükség lehet rá vagy állományvédelmi okokból. De
> ezek az okok a digitális példány esetén már nem állnak fenn!)
>
> Sok a teendőnk és lényegi előrelépés nem történik!
>
> - Meg kell egyezni a kiadókkal, hogy a hosszú farok (long tail) második
> felében elhelyezkedő, és még szerzői jogilag védett művek
> digitalizálását és szabad felhasználását engedélyezzék, mert ezekből
> kimutatható profit már úgysem származik. Nézetem szerint a ADT projekt
> anyagának túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozik.
>
> - Legyen látható eredménye a másfél éve bejelentett Országos Digitális
> Kataszternek! Kíváncsi lennék, hogy ebben hogy szerepelne az ADT anyaga,
> mint digitalizált és közkinccsé tett, vagy mint digitalizálandó anyag...
>
> - Legyen lefektetve pontosan, hogy milyen módon kapcsolódnak be a
> könyvárak a MaNDÁ-ba, kik és milyen módon vesznek rész a szakmából az
> ózdi digitalizálási munkában, ha egyáltalán kérik a
> segítségünket.(Persze ehhez az is kell, hogy az a projekt valósággá
> váljon...)
>
> - Meg kell teremteni a MEK és a PIM-DIA közötti átjárhatóságot. Sok az
> átfedés és nem pont ugyanazok a szövegváltozatok szerepelnek. Miért
> nincsenek bent a MEK-ben a DIA szövegei? A szerzők számára folyósított
> életjáradékba ez nem fér bele?
>
> - A MOKKA/ODR katalógusában lehessen keresni a Kataszter tartalmára és a
> már digitalizált művek egy kattintással legyenek elérhetőek és
> letölthetőek!
>
> - Semmiképpen nem akarok belekapcsolódni az MKE vitába, de el tudnám
> képzelni, hogy aktívabb lehetne ebben a témában (is) az Egyesület. (Ja,
> és nem vagyok jelenleg MKE tag...)
>
> Ezek csak morzsák persze, egy a szakmát alulról és félig kívülről
> személő nézőpontjából. De arról meg vagyok győződve, hogy a kívülállók,
> akiket használóknak vagy olvasóknak szoktunk hívni és akiknek az újabb
> és újabb generációi digitálisabbnál digitálisabbak, nem fognak
> irgalmazni nekünk. Ajánlott olvasmány: Tari Annamária: Z generáció
> ( http://moly.hu/konyvek/tari-annamaria-z-generacio )
>
> Büki Balázs
> könyvtári informatikus
>
> 2012.01.06. 16:06 keltezéssel, Dénes Simon írta:
>>
>>
>>
>>
>>
>> <Utána hamarosan pénzért árulnák a Vaterán a tartalmat...
>>
>> Mint ahogy ez már jelenleg is történik. Nálunk az Egyetemen Mikulás
>> Gábor úr arról tartott előadást, hogy a ScienceDirect-ből (ingyen)
>> letöltött anyagokat hogyan tudja úgy tálalni, hogy a megrendelő
>> elégedetten kifizesse neki a 40.000 Ft-os órabért.
>>
>> És ma bárki besétálhat egy EISZ előfizetéssel rendelkező könyvtárba és
>> megfogadva az elhangzott tanácsokat nyugodtan eladhatja a tartalmakat.
>>
>>
>> Ez ilyen egyszerű.
>>
>> S.D.
>>
>>
>> Üdv,
>>
>> Molnár Simon
>>
>> 2012.01.06. dátummal, 10:27 időpontban m n írta:
>>
>>> Amennyiben minden beiratkozott olvasó EISZ otthoni hozzáférést is
>>> kapna megfelelő autentikáció révén az FSZEK-tól, meg lenne oldva a
>>> probléma. Van olyan nem EISZ adatbázisuk ahol már működik... Ebbe az
>>> irányba kellene mozdulni szerintem a konzorciumnak s a könyvtári
>>> vezetőségnek is.
>>> Üdv.
>>> Németh Márton
>>>
>>> 2012/1/6 Tüske Zsófia <tuskezsofia at ajk.elte.hu
>>> <mailto:tuskezsofia at ajk.elte.hu>>
>>>
>>> Tisztelt Büki Balázs:
>>>
>>> idézem a FSZEK honlapjának adatbázis menüpontját:
>>>
>>>
>>> "2009. januárjától a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi
>>> Könyvtára is ingyenes hozzáférést biztosít a beiratkozott olvasók
>>> számára az EISZ csomag bizonyos adatbázisaihoz."
>>>
>>> üdvözlettel:
>>>
>>> Tüske Zsófia
>>>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

-- 
Bánki Zsolt István
Petőfi Irodalmi Múzeum
Könyvtár és Informatika
Főosztályvezető
H-1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
+36/1/317-3611/125
06/20/472-7446
banki at pim.hu
www.pim.hu