[KATALIST] Halis-féle rettegés

2012. Ápr. 17., K, 18:33:20 CEST

"[...] az egyetemek csodaszép repozitóriumokba tömik a digitalizált 
tartalmat (metaadatok, harvesztelés, tüzijáték, minden),
aztán elzárják a diákok elől: DRM, dedikált hálózat, dedikált 
munkaállomás, szofisztikált jogosultsági rendszer,
csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról vagy a 
könyvolvasójára tölthesse."

Balázs,

ez a kényelmetlenség annak a következménye, hogy meddig lehet elmenni 
jogszerűen.
Nem rettegésből tartjuk be a törvény(eke)t, hanem józanságból (meg 
valami tiszteletből,
hogy t.i. a Másik fél érdeke is érdek, tehát méltánylandó).
A kereteket pedig csak tisztelettel és jó szándékkal feszegethetjük, bár 
Santa's watching you :-)

Szolgáltatóként azt közvetítjük, amit a szabályozási keretek között 
lehet: nyomtatottat, ingyenes
e-book-ot, esetleg dedikált hozzáférést... E-olvasótermet nem kínálunk, 
a gondolata meglehetősen
halott: röghöz kötés, mert ahogy írtad is, mindenki "például otthonról" 
akarja a frankót.

Igen, ha nem tudom az e-book olvasón a szükséges jogtiszta tartalmat 
adni (ami szomorú), akkor ráhagyom
a kölkökre, hogy megoldják maguk a problémát szkenneléssel, torrenttel...
Ha nekik "megéri" bevállalni a kockázatot, hát lelkük rajta, de 
helyettük és tőlünk ez nem várható el
és messze nem fair ilyen elvárást lengetni. Azt, hogy miért nem mi 
vívjuk ki helyettük azt,
amit a joguknak vélnek = totális digitális hozzáférést, ráadásul 
ingyenesen(?).

Akkor lenne lelkiismeret furdalásom,
- ha nem kérnénk meg minden szakdolgozót (a céges titkosítókon kívül), 
hogy járuljanak hozzá a webes közzétételhez,
- ha akkor is inpintet szereznénk be, amikor olcsóbban, hatékonyabban és 
törvényesen juthatnának olvasóink az e-formátumhoz,
- ha nem javasolnám, hogy csak azt lehessen Magyarországon 
tankönyvvé/jegyzetté nyilvánítani, amihez minden tanuló
elektronikusan is hozzáférhet.
Hogy ingyenesen-e, az más kérdés, mert a szellemi javak ingyenes 
hozzáférése ugyan jól hangzik, de egyfajta demagógia.

Burmeister Erzsébettől kérdezted, de én is próbálok válaszolni arra, 
hogy "az én problémám nem az önök problémája?"
Igen, a miénk is, míg nem kreálsz belőle egy számunkra megoldhatatlan 
problémát (= totális digitális hozzáférés
ingyenesen). A Jóisten kompetenciái és a mieink bizony különböznek!
A hozzáférés lehet ugyan nagyon kényelmes (pl. a jakuzziból, éjfélkor, 
vízálló iPaddel elérhető), de attól nem
lesz ingyenes nagyon-nagyon sok (kurrens) tartalom.
Én  azonnal egyetértenék az Erzsébet-utalványra kapható e-könyvvel is, 
de ez semmin nem változtat ;-)

Most vitatkozhatunk újra a halál utáni hetvenen meg egyéb dolgokon, de 
nem csak a könyvtáraknak,
hanem a könyvnek mint terméknek is versenyképesnek kell maradnia 
(mindegy, milyen hordozós),
tehát a szerzők, kiadók/terjesztők számára profitot kell termelnie. A 
használati érték javítása
(pl. DRM kiiktatása) kannibalizálhatja a hasznot, ha túl sok a potyaleső 
- és ezt nem csak a kiadók harsogják,
de bizony sok szerző is, ami elgondolkodtat.

Ne példálózzunk Amerikával: ott kapitalizmus van és farba rúgják a 
tolvajokat, a normális meg kifizeti
az e-bookért az átlag 5-10 dollárt, amennyit a magyar nem akarna/tudna - 
egy 2010-es cikk szerint
szórakoztatóra 820 Ft-ot, tanuláshoz/munkához 1580 Ft-ot költenénk 
e-könyvenként
(http://ekonyvolvaso.info/felmeredmeny_3-2506431).
Amerikában az e-book piacot az olvasóeszközök szolgáltatói és a kiadók 
uralják, törekedve
arra, hogy a könyvtárakat kiiktassák a hozzáférésből (pl. több kiadó nem 
engedi az e-book kölcsönzését).
Ennek a kérdésnek a megoldásában sajna az USA könyvtárai sincsenek 
előbbre, a Library Renewal és
hasonló kezdeményezésektől függetlenül: 
http://www.youtube.com/watch?v=wca3vjnITWU

"Ezt a Halis-féle rettegést (és/vagy vállvonogatást, hogy nincs mit 
tenni, ez van) én találtam ki?"
Igen, ezt Te találtad ki rettegésnek vagy vállvonogatásnak: ezek a Te 
megközelítéseid rólunk.
Mi a szakmában ezt sokan sem rettegésként, sem vállvonogatásként nem 
éljük meg - attól persze
még frusztráló, hogy a kedvező szabályozáson kívül már szinte* minden 
rendelkezésre áll :-)
[*Leszámítva a hazai bődületes, kurrens e-tartalom szegénységet...]

Ezzel én eljutottam a határra, ami elválasztja a könyvtárosok dolgát a 
szakpolitikusokétól, miniszterekétől,
törvényalkotókétól vagy a "könyvfogyasztás" többi érdekeltjétől. Te 
helyettük pofozol bennünket
azért, aminek nem vagyunk az okai - a következményei esetleg, de arról 
sem mi tehetünk, hogy szakmánk
a "szűkös hozzáférés" nem túl nemes állapota mentén repülte be pályáját 
a Gutenberg-galaxisban.

Kicsit úgy beszélsz velünk erről a témáról, mint mikor valakinek a 
főnökkel van baja, de az asszonyt veri
(mer' az úgyse üt vissza).

Barátsággal üdv.:

Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor

2012.04.16. 18:09 keltezéssel, Büki Balázs írta:
> Kedves HSD!
>
> Köszönöm válaszod, sokmindent írsz, még elmélkedni fogok rajta, de 
> egyet gyorsan kiragadok.
>
> 2012.04.16. 15:37 keltezéssel, Horvath Sandor Domonkos, dr. írta:
>> A Halis-féle rettegés lényege, hogy az igazgató kolléga éppen hogy nem
>> rettegett, sőt, pontosan azt valósította meg, vagy nagyrészt azt, amik a
>> jogilag laikus ötleteléskor általában elhangzanak. Végül is kifizette az
>> árát. És csak azért annyit, mert a könyvkiadók is kultúrlények, és nem
>> akarták Nagykanizsát csődbe vinni, ill. egy könyvtárigazgatót bíróság
>> elé állítani.
>
> Nem, nem ez a lényege! A Halis-féle rettegés pl. úgy néz ki, hogy a TF 
> könyvtárosai rettegnek, amikor 50 éves Népsportokat digitalizálnak. 
> Nem mernek kitenni az internetre egy 1962-es Fradi-Dózsa meccsről 
> szóló tudósítást, nehogy szerzői jogsértésért bepereljék a könyvtárat 
> és kifizettessék velük az elmaradt szerzői jogdíjat.
>
> Ez a rettegés, Domonkos!
>
> Az egész Networkshop arról szólt, hogy az egyetemek csodaszép 
> repozitóriumokba tömik a digitalizált tartalmat (metaadatok, 
> harvesztelés, tüzijáték, minden), aztán elzárják a diákok elől: DRM, 
> dedikált hálózat, dedikált munkaállomás, szofisztikált jogosultsági 
> rendszer, csak nehogy az olvasó kényelmesen elérje például otthonról 
> vagy a könyvolvasójára tölthesse. Több előadó külön kitért arra, hogy 
> milyen trükköket vetnek be az olvasók elriasztásra.
>
> Ez a rettegés, hány példát hozzak még?
>
> Az OSA beszélgetésben az egyik könyvtáros kolléga így fogalmazott:
> "A Halis-ügy óta jogászkommandók járják a könyvtárakat és megpróbálnak 
> olyan helyzetet előidézni, hogy a könyvtáros jogot sértsen. Az 
> emberben már van egy félsz és énszerintem a könyvtáros-társadalomban 
> nem találunk olyan könyvtárost, aki ne úgy állna a dologhoz, hogy ő a 
> használónak mindenképpen oda akarná adni az információt, de meg van 
> kötve a keze."
>
> Na ez is a rettegés!
>
> (A Networkshopon volt egy szerzői jogi szekció is, (amin nem
> voltak könyvtárosok, mert két párhuzamos szekcióban volt szó
> a könyvtárakról), Tószegi Zsuzsanna (SZTNH) mint egy szikrázó szemű 
> amazon osztotta ki az előadások utáni hozzászólásokban kreatívan 
> érvelő hallgatóságot, akik mint mondtam inkább rendszergazdák voltak, 
> mint könyvtárosok ezért róluk lepattant. Öröm volt nézni!)
>
> Szóval erről most csak ennyi: csak az utóbbi pár nap élményei.
>
> Büki Balázs
> könyvtári informatikus

__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 7061 (20120417) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com