[KATALIST] Bodó Balázs levele a Halott könyvtár kerekasztal beszélgetéshez kapcsolódva

[Dániel Takács]

Tisztelt Katalist olvasók!

Nem vagyok írás-jogú tagja a listának, de követem az itt zajló
kommunikációt. Danit kértem meg, hogy továbbítsa a levelem Önöknek, hogy
tisztázhassak néhány, hozzám kapcsolódó félreértést. Itt szeretném tehát
írásban is megismételni az OSA beszélgetésén elmondottak lényegét:

A mai árakon számolva egy (20 MB méretű, azaz igen jó minőségű) digitális
könyv tárolásának költsége 7 forint / év. Ugyanennek a könyvnek az
olvasóhoz juttatása elektronikus hálózatokon keresztül 60 fillér /
tranzakció. (Az árakat ez alapján számítottam:
http://aws.amazon.com/s3/#pricing)

Más szóval egy pécsi Tudásközpont méretű intézmény (1 millió kötet
[tekintsünk el attól, hogy ez nem 1 millió különböző cím!], és évi 1 millió
kölcsönzés) éves logisztikai költsége hét millió hatszázezer forint.

A Tudásközpont 2012-ben 400 millió forintból gazdálkodhat. Nem tudom, hogy
ebből mennyit kell szánnia (fűtésben, munkabérben, stb) arra, hogy
könyveket tárol, kölcsönöz, polcról levesz majd újra feltesz, tönkrement
állományt pótol, stb., de fejemet teszem rá, hogy többet, mint 7.600.000
forint. Ahogy az is biztos, hogy a sokmilliárdos, e beruházásra fordított
összeg nagy
része arra ment el, hogy ezt az 1 millió tételt legyen hol biztonságban
tárolni, és kölcsönözhetővé tenni.

Az állításom annyi, hogy minden olyan forint, amit a 7.6 millió felett
könyvtári logisztikára költünk (könyvtárosként, adófizetőként) rossz célra
fordított összeg, mert lehetne belőle digitalizálást, állománygyarapítást
fizetni, lehetne belőle pénzt fizetni a kiadóknak azért, hogy az
e-kölcsönzést legálisan lehessen tenni, lehetne belőle pénzt szánni arra,
hogy a látogatók figyelme a gyűjtemény méltatlanul mellőzött darabjaira
irányuljon, és így tovább, azaz lehetne arra szánni, hogy a könyvtár jobb
legyen. Ugyanez vonatkozik az új könyvtárak építésére: minden olyan
milliárd, amit fizikai könyvek elhelyezésének biztosítására költünk
ahelyett, hogy digitalizására szánnánk, rosszul elköltött pénz.

A technológiának köszönhetően történt egy elképesztő hatékonyság-javulás,
és ennek kihasználásával rengeteg pénzt nyerhetnének a könyvtárak.

Arról nem is beszélve, hogy csak így lehet megnyerni az olvasókat, akik, ha
dönthetnek úgy is, hogy egy illegális könyvtár felhasználói lesznek,
habozás nélkül fognak átállni a gigapédia táborába. (A Gigapédiának is 1
millió különböző ISBN-t viselő dokumentumból állt az állománya, ebből olyan
400ezret ismert fel az Amazon webáruháza. 43 ezer tétel volt csak a
társadalomtudomány szekcióban, javarészt a legkurrensebb könyvek,
klasszikusok és új művek egyaránt. Melyik magyar (vagy külföldi) könyvtár
veheti fel ezzel a kínálattal a versenyt?)

Kívülállóként (érts: olvasóként és szerzőként) én azt látom, hogy a
könyvtárak ugyanabban a helyzetben vannak, mint volt az Encyclopedia
Britannica a web megjelenésekor. Azt hitték, hogy a megváltozott
körülmények között is biztosítható a kivételezett szerepük, többek között a
szakmaiság, a minőség miatt. Kiderült, hogy az EB nem csak a webbel, de a
wikipédiával
szemben is végleg elvesztette a versenyt: az, amit az olvasók maguk
összeraknak, még a maga vegyes minőségében is jobb, mint a kiváló szerzők
által összerakott EB. A Tudásközpont, és az összes többi könyvtár (és,
teszem hozzá, könyvkiadó) önmagukban nagyon értékes intézmények, de a
gigapédiával és a többi (legális és illegális) elektronikus könyvforrással
szemben nem fognak nyerni tudni, csak ha azon a pályán kezdenek el
versenyezni ahol jelenleg a Gigapédia nyerésre áll.

A digitalizálásról: 1 könyvoldalt a Library of Congress 4 éve 10
dollárcentért digitalizált. Tekintsünk el attól, hogy azóta ez az összeg
mennyivel alacsonyabb a jobb technológiáknak köszönhetően. 1 millió cím
(átlagosan 200 oldal/címmel számolva) digitalizálásának a költsége kb 5.2
milliárd HUF. Minden egyes könyv, amit nem fizikai valójában kell tárolni és
mozgatni: megtakarítás, amit digitalizálásra, jogdíjfizetésre, stb. lehet
fordítani, kiadók, olvasók, könyvtárosok legnagyobb megelégedésére.

Én személy szerint annak örülnék, ha azok az emberek, akik most idejük
legnagyobb részében könyveket pakolásznak és a checkoutnál kódolvasókat
üzemeltetnek (tisztára, mint egy szupermarket árufeltöltői és pénztárosai)
értő kezekkel digitalizálnák az állományt. Manuális szkennerekkel, kb 1
könyv / óra tempóval 600 ember egy év alatt kényelmesen végezne is a fenti
mennyiség szkennelésével. És ha már minden megvan digitálisan, akkor
foglalkozhatnának azzal, ami talán a leghálásabb feladat: az olvasók
kalauzolásával ebben az elképesztő digitális gyűjteményben.


Üdvözlettel,

b.-

Bodó Balázs, PhD
http://www.warsystems.hu/

Fulbright Visiting Researcher and Fellow
Stanford Law School Center for Internet and Society
http://cyberlaw.stanford.edu/

Assistant Professor, Head of MSC Program in Cultural Industries
Budapest University of Technology
Department of Sociology and Communications
Center for Media Research and Education
http://mokk.bme.hu/
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20120416/3225ed09/attachment.html>