[KATALIST] könyv kontra számítógép

Büki Balázs bbuki at t-online.hu
2011. Sze. 23., P, 09:03:23 CEST


Tisztelt idős és kevésbé idős kollégák!

Aki kioktatásnak és az idősebbek lenézésének veszi soraimat, az 
félreért, nem annak szánom, hanem párbeszédnek. Aki pedig kötözködő 
polémiát kezdeményez, annak sem leszek partnere.

Én abban szeretnék inkább segíteni, hogy felismerjék: a digitális szöveg 
olvasása nem egyenlő a monitor bámulásával. Lehet, hogy ma még csak 
néhány "early adopter" azaz korai felhasználó használ ilyen eszközöket, 
de emlékezzünk vissza, 12-15 évvel ezelőtt a mobiltelefon is még 
bunkofon volt, ma pedig...

A digitális szöveg olvasásának ma két kényelmes útja van, az e-könyv 
olvasó és a táblaszámítógép. Az e-könyv olvasó egy úgynevezett e-ink 
azaz elektronikus tinta technológiával működik, melynek "élvezeti 
értéke" teljesen hasonló a papíréhoz. Nincs háttérvilágítása, nem 
fárasztja a szemet és ezért csak nappal vagy villanyfénynél lehet 
olvasni. A másik a táblaszámítógép (tablet), mely egy számítógép 
funkcionalitásával rendelkezik, de annál sokkal mobilisabb felhasználást 
enged meg. Száz szó helyett pár kép:

http://hvg.hu/nagyitas/20110601_ipad_animgif_nagyitas

Nézzék meg, hogy látnak-e papírkönyvet a fenti fiatalok körül?  Én csak 
annyit akarok mondani, hogy ők és a az utánuk következő generációk nem 
fognak papírkönyvért a könyvtárba menni. És elektronikus könyvért sem, 
ha olyan korlátozásokba ütköznek mint most. (Igen, a NAVA- és 
OSZK-pontokra valamint a hatályos törvényekre gondolok).

A piaci szereplők meg fogják oldani a kiadást, a terjesztést, az eladást 
(elérhető áron) és ... igen ... a kölcsönzést is, ha.

Ha mi nem lépünk, de itt már magamat ismételném.

Még egy gondolat a digitalizálásról. Négy terület van:

- A már nem jogvédett műveket azonnal digitalizálni kell és a 
legszélesebb körben elérhetővé kell tenni. Itt nem Czupi Gyula, hanem 
Reisz László (MTDA) mögé kell felsorakozni.

- Azokat a műveket, melyek esetében a jogtulajdonossal meg lehetett 
egyezni (tkp. lemondtak jogukról), már 15 éve szolgáltatja a MEK és 
ezért hihetetlenül hálás a digitális nemzedék.

- Azon művek esetében, melyek a szerzői jog hatálya alatt állnak, valami 
hasonlót kell létrehozni (kiharcolni), mint amit sikerült a 
digitalizáció egy kegyelmi pillanatában a PIM-DIÁ-nak.

- A kurrens irodalom pedig már amúgyis digitálisan jelenik meg, itt csak 
a szolgáltatásról kell megegyezni, persze ez lesz a legnagyobb meccs. 
(Lehet, hogy egy kalózpárt is kell majd hozzá...)

A lényeg, hogy ha az olvasó digitálisan akar hozzáférni az 
információhoz, akkor a könyvtáros tudjon neki digitálisan szolgáltatni. 
Ne csak bibliográfiai információt, hanem teljes szöveget. Ingyenesen 
vagy olcsón (pl. annyiért, mint egy könyvtár éves beiratkozási díja).

Olyan rettentően forradalmi vagy eretnek gondolat ez?

Büki Balázs
könyvtári informatikus


2011.09.22. 21:30 keltezéssel, Hegedűs György Tamás írta:
 > Tisztelt Büki Balázs!
 >
 > Alaposan el lettünk parentálva Pintér Lászlóval - bár nagyon 
udvariasan - mint "idős", már nem kompetens kollégák. Nem vitattam a 
számítógép előnyeit, s nem is sírom vissza régi időket. A számitógép 
nagyon sok mindenre tökéletesen alkalmas - gyorstájékoztatásra, a 
cédulakatalógus kiváltására (nem kell a könyvtárosnak fölösleges köröket 
futnia), a könyvtári adminisztrációra. És a szakirodalom olvasására, 
tanulásra, kinyomtatásra, jegyzetelésre stb. Így ezen dokumentumok 
"kötelező" és ronggyá olvasott példányai válhatnak fölöslegessé (Babbie, 
Allport, Buda Béla, Forgas stb.)
 > Abban van nézetkülönbség közöttünk, hogy valaki  - ha még egyáltalán 
olvas szépirodalmat - (Dosztojevszkijt, Márait, Tolsztojt, Bulgakovot, 
Kosztolányit - sorohatnám a végtelenségig - horribile dictu: krimit vagy 
könnyebb olvasmányt) nem a monitorra bámulva akar olvasni.
 > Hol vannak az első, nemhagyományos dokumentumok? Dia, videó, 
hangkazetta??? Még a CD, DVD kölcsönzése is csökken (le lehet tölteni, 
minek fizessek érte külön), ez okozza a könyvtárak lassú haldoklását, 
ami szomorúsággal tölt el. Az információs forradalom maga alá gyűrte a 
Gutenberg-galaxist, pedig a kettő jól megférne egymás mellett. S a 
forradalom mindig mást hoz, nem mindig a legjobbat, és legtöbbször 
erőszakosan.
 > Lehet, hogy egyetértünk, csak a megközelítési módjaink térnek el 
egymástól.
 >
 > Üdvözlettel:
 >
 > Hegedűs György Tamás
 > nyugdíjas tájékoztató főkönyvtáros,  könyvtári főtanácsos,
 > gimnáziumi magyartanár
 >
 > (Miért ne írnék titulusokat? A klaviatúra elbírja... Ez már önirónia.)
 >
 > _______________________________________________
 > Katalist mailing list
 > Katalist at listserv.niif.hu
 > https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
 >




További információk a(z) Katalist levelezőlistáról