[KATALIST] nyitva tartás

[Feher Miklos]

Kedves Kolléganõ!

A települési könyvtár nyitva tartására nincs óraszámot meghatározó tételes 
elõírás, pontosabban kizárólag a KSZR keretben ellátott és normatívával 
támogatott települési könyvtári szolgáltatóhelyre van, amennyiben a 2010. évi 
CLXIX törvény 8. sz. melléklet 2.7 pontja kimondja, hogy a könyvtári 
szolgáltató helynek

a) 1500 fo vagy az alatti lakosságszámú települések esetén hetente 
legalább két napon, hetente összesen minimum hat órás, 
b) 1500 fõ feletti települések esetén hetente legalább négy napon, 
hetente összesen minimum tizenkét órás nyitvatartási kell biztosítania.

De tudom, hogy a kérdése nem errõl szólt, így azt kell, hogy mondjam, az 
Ön kérdésére vonatkozóan nincs órára közvetlenül vonatkoztatható 
szabályozás. 

Központilag tehát nem lehet kijelenteni, hogy egy települési nyilvános 
könyvtárnak ennyi és ennyi kell, hogy legyen a nyitva tartási ideje. 

Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekrõl, a nyilvános 
könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl azt mondja, hogy:
... 54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei: 
... d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelõ 
idõpontban tart nyitva 

A megoldás megtalálásához az idézett törvény elõírását kell értelmezni.

Ki kell jelenteni, hogy a könyvtárhoz történõ hozzáférés alapvetõen a nyitva 
tartás idejében valósul meg. A könyvtár egyes, fontos szolgáltatásai persze 
távolról, elektronikusan, folyamatosan is elérhetõk. Jellegénél fogva azonban 
vannak olyan alapvetõ szolgáltatások, szituációk, így például különösen:
    - magának a könyvtárnak (személyzetének) elérése
    - a könyvtár állományának (gyûjteményének) aktív elérése
    - más könyvtárak, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését 
    támogató könyvtári segítség igénybe vétele
    - a könyvtár szolgáltatási eszközparkjának, feltételeinek igénybe 
    vétele
    - a könyvtár közösségi tereinek igénybe vétele
    - a felhasználó képzésre irányuló szolgáltatások igénybe vétele
    - személyes tájékoztatás igénybe vétele
    - gyûjteményi másolatszolgáltatás átvétele
    - reklamációs ügyintézés
    - kölcsönzés során keletkezett tartozások rendezése
amelyek kizárólag csak nyitva tartási idõben biztosíthatók, virtuálisan, távoli 
eléréssel nem!

A felhasználók többsége számára megfelelõ nyitva tartási idõpontnak a 
napi/heti nyitva tartás ésszerû meghatározása közös (fenntartói ¯ felhasználói 
¯ könyvtári) érdek, hiszen egyrészt a közösségnek igénye van a minél 
szélesebb idõsávú hozzáférést biztosító szolgáltatásra, hiszen ezt közvetve az 
adójából, a közpénzekbõl finanszírozza is, másrészt arra is igény van, hogy a 
közpénzfelhasználás valóban racionálisan, a valós szükségletek mentén 
történjen meg és ne váljon parttalan pénzkidobássá.

Ezért érdemes a meglévõ kapacitásokat elemezni. Természetes jelenség 
például, hogy a könyvtár nyitva tartási idején belül vannak csúcshasználati 
idõszakok és kevésbé kihasznált idõzónák. 

A nyitva tartás akkor egészen biztosan indokolatlan, ha 

·   az adott idõsávra (órára) esõ könyvtárhasználói / látogatói létszám 
    kevesebb, mint a szolgáltatást biztosítását elvégzõ személyzet száma. 
    A megállapítás megtételéhez elõzetesen idõsávosan fel kell mérni a 
    könyvtár látogatóinak, használóinak számát.

A nyitva tartási idõ hasznosulásának megállapításához érdemes kiszámolni a 
költségvetés két elemét:
·   az egy látogatásra esõ költséget (könyvtár összes kiadása osztva a 
    látogatások számával) 
·   a könyvtár egy üzemórájára esõ költséget (könyvtár összes kiadás 
    osztva 8760-nal (365 nap x 24 óra)

Ezek után javasolható megvizsgálni, hogy az adott idõsávban jelen lévõ 
látogatási számra esõ összes költség meghaladja-e az egyébként arra az 
idõszakra esõ egy üzemórára számított arányos költséget. Ha nem, akkor a 
nyitva tartás megint csak indokolatlannak tûnik.

Összegezve: A nyitva tartás átgondolása, szûkítése vagy bõvítése ¯ a törvény 
szellemébõl következõen ¯ nem alapulhat vélelmezésen. Az ésszerûsítéshez 
meg kell vizsgálni a jelenlegi igénybevétel fent jelzett, vagy azon kívüli további 
használói mutatóit és az alapján szükséges a megfelelõ következtetéseket 
levonni.

Természetesen a jelenlegi helyzet ilyetén elemzõ vizsgálata csak azt képes 
kimutatni, hogy a jelenlegi nyitva tartás mellett, a nyitva tartási idõn belül az 
egyes idõzónákban milyen fokú a kihasználtság, azaz ez alapján indokolt-e a 
nyitva tartás. De nem ad támpontot ahhoz, hogy egyébként az olvasók, a 
felhasználók igényelnének-e akár többlet nyitva tartási órát!

Továbbá, a nyitva tartás szûkítése minden esetben együtt jár a használói 
létszám csökkenésével. Ahogy az állomány szûkítése is. Azaz éppen ezen két 
szegmens kapacitásának szûkítésével „mesterségesen is el lehet érni”, hogy a 
könyvtárról kiderüljön, nincs is rá szükség, nincs is rá igény, mert lám, a 
felhasználók nem keresik a könyvtárat. (persze, hogy nem keresem, ha nincs 
nyitva és nincs benne friss könyv, szakirodalom, napilap stb.) Ez a fajta 
„mesterséges” elsorvasztás azonban nem magyarázható valós igényekkel, 
mert a kapacitások helyreállításával azonnal megugrik a használói szám. Erre 
vonatkozóan számos igazolható tapasztalatunk van, pl. átépítésen, idõleges 
bezáráson átesett és aztán újra nyitott könyvtárak esetében.

Mindezek alapján a nyitva tartás ésszerûsítéssel történõ meghatározásához 
mûködési mutatók alapján történõ döntést megelõzõ elemzést, vizsgálatot, a 
használók és a potenciális használók igényeinek figyelembe vételéhez pedig 
igénykutatást javasolok.

Végezetül néhány szó arról, hogy a már idézett jogszabályon kívül ajánlások 
is vannak. A Könyvtári Intézet munkatársai által kidolgozott ajánlás önálló 
nyilvános könyvtár esetében heti 30 óra minimum nyitva tartást javasol, mely 
nyitva tartási idõ legalább két olyan nyitva tartási napot is feltételez, ami az 
általános napi munkaidõn kívüli munkaidõre esik (pl. estére, vagy hétvégére) 
Az IFLA ajánlás pedig több „jó példát” mutat be, mint ajánlható és 
figyelembe vehetõ értéket, de az IFLA sem nevesít általánosan érvényes 
konkrét óraszámot.

Tisztelettel:

Fehér Miklós könyvtári szakértõ
Könyvtári Intézet
Kutatási és szervezetfejlesztési osztály