[KATALIST] FW: K I T - 2011/45., dec. 7. (vegnapokrol)

[László Borkúti]

Kedves Listatagok!

A témában, mint egykori könyvkiadó tulajdonos, könyvkiadó, szerkesztő
szólalok meg, aki 17 évig egyetemi könyvesboltot is tulajdonolt,
üzemeltetet, s aki ezt a terhet lányára hagyta, mint nem biztos
egzisztenciát:(((
www.biborkiado.hu

A kérdést egyszerűen csak racionálisan, "forrásoldalról" tudom
megközelíteni:
A könyvek fizikális előállítása (szerző-kézirat-kiadó-termék) és a
megjelenés utáni könyvértékesítés az internet megjelenéséig viszonylag
egyszerű logika mentén követhető volt. A "tényirodalom" (Márai-program
kategória) területén a korszerű tananyag, kutatási eredmények magyar nyelvű
publikálásához csak FPI, illetve OTKA, stb pályázati források
előteremtésével volt lehetőség. Ma ezek a források nem számottevőek, a
felsőoktatásban, a kutatóhelyere juttatot támogatások az e-könyvek
megjelenését preferálják.
A felsőoktatásban az oktatói árda derékhadát már az on-line működésben
jártas oktatók alkotják, akik a tudományos fokozatok megszerzése okán
kénytelenek papíralapon megjelenni 20-50 példányban.

Gyurgyák János könyvkiadói karrierje híven tűkrözi a jelenlegi helyzetet, a
magyar valóságot. A szórakoztató irodalomra specializálódott kiadók még
így-úgy eltartják magukat, de elég betérni bármely multinak a
könyvesboltjába, már tapasztalható, hogy óriási a túlkínálat, a könyvszakma
eladósodása nyilvánvaló, a könyv, mint fogyasztási termék nem vonzó (az ára
miatt is) az elszegényedő, értelmiségiként vegetáló korosztályok számára.
(Az angolszász kulturából érkezett sikerkönyvek kultusza ne tévesszen meg
senkit)

A könyvtárak beszerzési keretei a nullához kezdenek közelíteni, a Márai
program megjelenése felemásra sikeredett, vö. az NKA és minisztérium által
eddig felosztható könyvbeszerzési támogatások csökkenésével. (tehát
összességében nem volumennövekedés, hanem erre való hivatkozással csökkenés
történt, a Kello-n keresztüli beszerzési távirányitás gondolata pedig egy
újabb spekuláció kisérlet:))))), ami jövőkép szempontjából "nem semmi".

Tehát a trendek egyértelműen abban az irányban hatnak, hogy az
infokommunikációs technológia, és a társadalmi közöny szépen lassan olyan
helyzetbe hozza a könyves és könyvtáros szakmát
(szerzőt-kiadót-könyvolvasót-könyvtárat), hogy evolúciós alapon szerveződik
életünk, és a "net-felhőben" bolyongva zsugorodni leszünk kénytelenek.
(Lásd a dínók esetét)

A fenti következtetésemet alátámasztja L.Simon Lászlónak a Tokaji Írótábor
plenáris ülésén elmondott, és a Magyar Nemzet augusztus 13-i, szombati
számában is megjelent beszéde/írása, melynek lényege: nincs kegyelem!

Borkuti László
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20111208/f69fe7c2/attachment.html>