[KATALIST] Szerzői jog és zenei örökség

[Gulyásné Somogyi Klára]

Kedves Mándy Gábor!

A szerzői jogok a zeneművek írott és hangzó formájában egyaránt jelentős gondot és problémát jelentenek. Ez persze a  "felhasználói" oldal gondja, mert a jog-biztosította jövedelem a szerzőknek, kiadóknak, előadóknak "jár", hiszen a létrehozott mű a saját, egyedi alkotásuk. A gond megoldása ettől függetlenül nagyon aktuális. 

Leveléből inkább erre a részre szeretnék reagálni:
> 
> Mi van, ha engem - botfülem okán - nem érdekel az előadó és
> az előadás, hanem csak maga a zenemű? 

A zenemű mindig valamilyen interpretációban létezik, hiszen a lényege a hangzás és az időbeliség. 

>A zenemű eredeti formája
> a partitúra, azt kedvemre lapozgathatom egy zenei könyvtárban.

Ez csak a csontváza a zenének, a lényeget - a lelkét, az érzéseket, impulzusokat, a lélegzését semmilyen részletes kottaírásssal nem lehet leírni. Az igazán jó előadásban nem a briliáns mozzanat a döntő, hanem az, hogy milyen módon tudja közvetíteni a szerző gondolatai és érzéseit, illetve hogy a sajátját hogyan teszi hozzá. És ezt csak azért írtam, mert szerintem ha az ember nem nagyon zárja be saját magát a (legtöbbször csak képzelt) "botfülbe", akkor egy idő után biztosan megérzi ezeket a dolgokat.
(Ehhez a legjobb gyakorlat lenne persze Bachot, Mozartot, Lisztet stb. hallgatni...)
Ilyen szempontból érdekes a zeneszerzők saját előadásait is meghallgatni.

> (Talán partitúra-archívum is van az Interneten, még nem kerestem.)  Van, nem is egy.

> De mi van, ha nem tudok kottát olvasni?
> 
> Felötlött bennem, hogy a digitális technika segítségével az
> is hallhatná az eredeti zeneművet, aki nem akarja megszerezni
> X vagy Y előadóművész konkrét előadását.
> 
> Van olyan program, amelyik a nyomtatott zeneművet szkenner
> segítségével beolvassa és midi hangfájllá alakítja át. Egy
> ilyen berendezés segítségével el lehetne tárolni a zeneművek
> eredeti (a zeneszerző által szándékolt) hangzását - persze
> a brilliáns előadóművészek brilliáns interpretációi nélkül.

Ez az igazi zene megszüntetése lenne szerintem. 
> 
> El tudok képzelni egy digitális archívumot, ahol meg lehetne
> hallgatni a világ ezer legjobb, iskolában is hivatkozott
> zeneművét, ilyen pszeudo-előadásban. Én, aki még a néprádión
> nőttem fel, biztosan nagyon örülnék neki.
> 
Az iskolás anyagot éppen a legjobb előadásokban kellene mindenkihez eljuttatni, hogy a lényeg mindenkihez így találjon el.
Erre inkább a valamiképpen szponzorált, vagy a felajánlott jogokat sokkal jobbnak tartanám.

Kedves Mándy Gábor, 

bízom benne, nem bántottam meg a soraimmal. Zenei könyvtárosként a "komoly zenének" nevezett terület egyre erőteljesebb visszaszorulását tapasztalom, és sajnálom, hogy az emberek nagy része ilyen-olyan okok miatt nem jut el odáig, hogy élvezze és élvezettel hallgassa ezt a zenét is.

Üdvözli

Gulyásné Somogyi Klára
könyvtáros
Régi Zeneakadémia

-- 
Gulyásné Somogyi Klára <somogyi.klara at lisztakademia.hu>