[KATALIST] Fwd: Még egy kis Open Source

[Koroknai Sándor]

Tisztelt Lista!


Talán három vagy négy éve kóstolgatom a könyvtári szabad szoftvereket.
Véletlenül keveredtem csak bele a dologba, egy napilap cikke alapján.
Azután elkapott a gépszíj.
Most ott tartok, hogy a könyvtár számára két olyan rendszert üzemeltettem
be, mely könyvtári, szabványos, szabad illetve nem utolsó sorban egy
fillérbe sem került és még akár trendinek is nevezhetem.

De én sem így születtem.
Az Open Source fogalomról nem sok ismeretem volt, azon túl, hogy ismertem a
linuxot. Nem voltam guruja és nem is váltam azzá. Aztán a könyvtári
informatika és a szabad szoftverek eszméje valahol egymásba fonódott. Mivel
én a könyvtáron kívüli világból érkeztem ide, belevittem a dologba mást is,
azt a megelőző 10 évet amit máshol töltöttem. Menet közben kellett
megtanulnom a szakmát (A mai napig sincs még meg a könyvtáros végzettségem,
éppen saját tudathasadásom miatt, mivel sokkal izgalmasabbnak tartom első
kézből, saját megtapasztalással megtanulni, megismerni a dolgokat, mint az
iskolapadból.) ennélfogva amíg ide eljutottam addig ért néhány meglepetés.

Már az meglepő volt, hogy a KOHA-n kívül még majd egy tucatnyi Integrált
rendszer hajózik hasonló zászló alatt, de hogy az általunk használt rendszer
mélyén is ott figyel egy aprócska alkalmazás, mely Open Source és nap mint
nap használja a kolléganő, miközben nem is tudja, az már igen csak
meglepett.
És így sorjáztak a meglepetések a VuFind-on keresztül az eXtensible
Catalog-on át (Aki mazsolázni szeretne a lehetőségekből annak ajánlom a
www.oss4lib.org-ot) odáig, hogy a drupal mellett a Joomla közösségnek is van
könyvtáros csoportosulása. Aztán egyszer csak eljutottam addig a pillanatig,
hogy azon kapom magam, amint rendszer- és nyelvi fájlokat böngészek és
fordítom magyarra amit tudok.
Ennek immár egy éve, azóta rekordokkal, fájlokkal töltjük fel a rendszert,
építjük az adatbázist. Mindezt csendben, nagyobb felhajtás nélkül.

Sajnos a KOHA, nagy kedvencem, eddig vágyálom maradt.
Sok oka van annak, mondjuk a legtriviálisabb éppen a magyar nyelv hiánya.
Összefogás nélkül ezt egyedül nem lehet keresztül vinni. Ezt pedig roppantul
sajnálom és nemcsak azért mert ez volt az első rendszer, melyet megismertem
és a leginkább próbáltam lehetőségeimhez képest ismertté tenni, hanem mert
azért is, mert egy komolyabb összehasonlítás alkalmával nemcsak, hogy
megállta a helyét a hazai piaci szereplők között, hanem jó néhányat
leiskolázott. (Amennyiben elfogadjuk egy másfél éve végzett könyvtáros
szakdolgozati munkáját komoly összehasonlításnak.)
Szabó G. Tibor mindig gyorsabb és élvezetesebb stílusban ír, ráadásul
mindenben maradéktalanul egyet is értek vele, most leginkább a "sokan
megfojtanának minket" kifejezéstől terült szét széles vigyor képemen, mert
biz nekem is akadt el lélegzetem már árajánlat kapcsán vagy épp nem
könyvtári területen jártas programozó nézett rám értetlenül, amikor egy IKR
árképzéséről beszéltem neki.
Ugyanis akárhogy nézzük a könyvtár, a köz pénzét költi. És nemcsak azért
kell az áron eltöprengeni, hogy futja-e a költségvetésből, esetleg mit bír
lenyelni majd egy pályázat, hanem mert az nem a mi pénzünk, még az EU-ból
ideáramló sem. (*Ha már EU.... Az Európai Unió Open Source Observatory and
Repository (az Európai Unió Nyílt Forráskódú Obszervatóriuma és Tárháza;
OSOR.eu) mára a közigazgatás számára már több mint kétezer ingyenes és nyílt
forráskódú alkalmazáshoz enged hozzáférést.*)
Ez talán idealista gondolkozás, de tartom magam ehhez, bár nekem maximum
csak véleményezési lehetőségem van és nem döntési.
Ellenben apai örökségből fakadóan tökélyre vittem a "hogyan építsünk meglévő
cuccokból várat" elvet.
Így lett Annotált Bibliográfiai adatbázis és egy webes rendszer a digitális
archívum számára. Egyikben ott a Zoteróval való munka, másikban Dublin Core
és OAI-PMH.

De van még egy másik érvem a nyílt forráskódú könyvtári rendszerek mellett.
Ahogy Hofi mondotta volt. Tud úszni? Nem. És ha ha megfizetem?
Ahol nincs Integrált Könyvtári Rendszer, feltétlen kötelező megvárni, amíg
összegyűlik annyi pénz, amíg a fenntartó ad, vagy amíg egy pályázatot ki
lehet meríteni?
Tegye fel magában mindenki azt a kérdést, hogy egy átlagos városi könyvtár
mennyi idő alatt tudja a saját állományát gépre vinni?
1 - 5 - 10 év?
Mit ne  mondjak, láttam már több olyan könyvtárat, ahol az utolsó szám volt
a nyerő. Ezzel nincs is baj, de az aki most nem tud venni rendszert miért
vár arra, hogy majd talán legközelebb, vagy azután. De igaz ez, mondjuk az
utóbbi három évre is. Miért nem lehet elkezdeni egy olyan rendszerben ami
szabad szoftver és könyvtárilag is szabványos és egy megveszekedett petákba
sem kerül. Az olvasó még évekig nem veszi hasznát a csilli-villi
rendszernek, (se kölcsönzőre, se opac-ra nincs szükség)  egy könyvtárosnak
meg nem hiszem, hogy gondot kell jelentsen ha nem magyarul látja a MARC
rekordokat. Elvégre számok.
Egyszóval bármely kifogást ki lehet védeni egykönnyen, hisz veszteni valója
nincs senkinek ha használja. Ha később mégis úgy akarja, hogy a fizetős
szoftver mellet teszi le a voksát, akkor azt bármikor megteheti.
A MARC szabvány.
És nem igen hallani olyat, hogy egy IKR fejlesztő cég nem vállalja be az
átkonvertálást, bár idealista vagyok, de nem naív.


És végezetül hagy éljek kedvenc hasonlatommal. A szabad szoftver az otthoni
főzés a zárt (fizetős) program meg az éttermi kaja (Na jó legyen egy három
Michelin csillagos konyha vagy épp a MacDonalds.) Kinek mi jön be.


Üdvözlettel
Koroknai Sándor
rendszergazda.
Balmazújváros

U.I.: Akit érdekel a dolog. A könyvtárunk honlapján, a
szolgáltatások/könyvtáraknak/libtech menüpont alatt megtalálhatja és
letöltheti a fentebb említett két szadad szoftvert + ráadásnak kitettem
képfájlba egy UBUNTU 9.10-re előtelepített KOHA 3.04-et, csak be kell
fejezni a böngészőben az installt. Néhol már kicsit magyarul is beszél.
Futtatható akár CD-ról is, de kicsit szenvedős úgy.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100221/f1fff3a9/attachment.html>