[KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany

[Horvath Sandor Domonkos, dr.]

Kedves Kollégák,

szeretnék tudakozódni a következő kérdésekben:

a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet szabályait?
b) az a nagyobb probléma, ha az állományvédelmi rendelet bizonyos 
részeit esetleg hatályon kívül kerülnek, és ez által szabályozatlan 
területek is keletkeznek, vagy az a nagyobb probléma, ha a jelenlegi, 
sok esetben végrehajthatatlan rendelkezések hatályban maradnak?

Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul, 
amely 6 kötelespéldányt említ. A törvényi felhatalmazás alapján 
kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét kötelespéldányt 
kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még.  
Ezzel túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális 
alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a 
legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a 6+1-el 
úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben 
belenyúlni a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású 
kötelezettség a versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, 
hogy kell-e, hanem az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az elosztásuk...

Az érem másik oldala az, hogy a kötelespéldányban részesülőket a 
rendelet kötelezi a kötelespéldányok állományba vételére, azokat fel 
kell dolgozniuk, szolgáltatniuk. Amennyiben ez az akaratukkal egyezik, 
és szakmailag indokolt, akkor minden rendben. Azonban ha ez esetleg nem 
minden jogosult esetén áll fenn, akkor "kényszer-gyarapításról" - azaz a 
tulajdoni viszonyokba történő önkényes beavatkozásról beszélhetünk a 
kéretlen-kelletlen állományegységek esetében (ha vannak egyáltalán ilyenek).

Igen érdekel, hogy mi ezekkel a tapasztalat?

Ad. b) Az immár harmincöt éves, megalkotása óta alig-alig módosított 
állományvédelmi rendelet szabályai még a régi, tervutasításos, 
szocialista gazdaság tulajdonjogi berendezkedésére, és munkajogi 
felelősség-rendszerére lett meghangszerelve. Egy AB normakontroll 
alkalmas lenne ezek kiszanálására, azonban az alkotmánybírósági eljárás 
azt a veszélyt is magában foglalhatja, hogy az egész rendeletet 
alkotmányellenesnek ítélik, tekintettel arra, hogy a nem állami pénzből 
fenntartott könyvtárak tulajdoni viszonyaiba is belepiszkál. A kérdés 
tehát az, hogy bolygassuk-e, avagy jobb békében hagyni, illetőleg 
toldozni-foltozni célszerű-e, vagy az egész rendszert új alapokra 
kellene helyezni? (Lehetőleg úgy, hogy a meglévő könyvtári adatbázisokat 
ne tegye használhatatlanná?)

Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két (idei évre 
betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt Kollégák 
szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint 
nyilvánosan, avagy privátban.

Köszönettel:
Horváth Sándor Domonkos