[KATALIST] TAN: eletkor, visszavonulas

[Horvath Sandor Domonkos, dr.]

  Kedves László!

Mivel AB indítványra utaltál, ezért említettem az elfogadott törvény 
ismeretének hiányát. A "bárki" által kezdeményezhető normakontroll 
ugyanis a jogszabályok utólagos vizsgálatára terjedhet ki. Az egyéb 
esetek szűkebb körnek vannak fenntartva.
Az AB és a jogalkotók időben kikapcsolták annak lehetőségét, hogy az 
AB-t be tudják cibálni a felek a jogalkotási folyamatba.

Írod, hogy befolyásolni lehet-e a törvényalkotókat? Nos, ez a lobbizás, 
és ennek a művészetét (?) igen sokan űzik. A szakmai szervezetek, 
érdek-képviseleti szervezetek is.  Nagy kérdés az, hogy (Mikulás Gábor 
terminológiáját kölcsönvéve) ezt defenzíven vagy offenzívan teszik. Az 
előbbi a gyakorlat, amikor behívják az érdekelteket, vagy megkérdezik 
őket, hogy mit szólnak a kiküldött tervereezethez. Amire azok 
megmondják, hogy hidegvízben szeretnének zuhanyozni, vagy melegvízben, 
esetleg pontosan 40 C fokos vízben, avagy inkább fürödnének.

Az offenziv befolyásolás mást takar: az érdekeltek már a jogalkotási 
terv szintjén megneszelik a lehetőséget, és komplett szabályozási 
elképzeléssel kényeztetik a jogalkotót, kellő háttéranyaggal 
megtámogatva. Ettől a pillanattól igen erős a lobbi-helyzetük is. Nem 
azt mondják meg, hogy mit szólnak a szabályozáshoz, hanem azt mondják 
meg, hogy milyen legyen a szabályozás...

Ami a tudomány bevonását illeti, ezt hívják hatásvizsgálatnak, ami pl. a 
tengerentúlon, a nagyobb horderejű szabályozásnál Nobel-díjas tudósok 
bevonásával működtetett intézmények munkájára támaszkodik.

Nálunk az előbbi még  főként tananyag formájában jelenik meg. 
Hozzáteszem, hogy az EU-s better regulation elképzelések - szerintem - 
szintén csak a tananyagban jönnek át.

Üdv.:
Domonkos

2010.08.03. 17:17 keltezéssel, Laszlo Nagypal írta: ér
> Kedves Domonkos!
>
>      Egy törvényről valóban akkor lehet csak nyilatkozni, ha már
> elfogadták a szövegét.
> A beharangozott törvényeknél - a közvélemény által - néha esetleg
> lehet még befolyásolni a törvényalkotókat (?).
>     A politika nem minden esetben fordul tanácsért a pártatlan
> tudományokhoz... (Elnézést a kiáltó eufémizmusért.)
>
> Kedves Hozzászólók!
>
>     Köszönöm a sok kulturált és szellemes észrevételt. Nem akarok
> állandóan levelezni azért, hogy mindenkinek egyenként tudjak
> válaszolni, aki megszólított (nyilvánosan vagy magánban).
>
>      Nem borzolnám most a kedélyeket a várható élettartammal, az
> életformák mai sokféleségével, a munkabírás és az öregedés nemi és
> egyéb meghatározóival.
> (Én is sok előnyét élveztem annak, hogy bizonyos nőrokonaim már
> ötvenes éveik közepén nyugdíjba vonulhattak.:-)
>
>      Minden tiszteletem a Hölgyeké, és remélhetőleg a könyvtáros
> szakmában - nagy átlagban - az Urak is jobb eséllyel érhetik el,
> élvezhetik ki nyugdíjas korukat, mint - a szomorú tapasztalatok
> alapján - sajnos, mondjuk, pl. az építőipari segédmunkásoknál látni .
>
>     Nemtől függetlenül kívánok mindenkinek hosszú tartalmas aktív
> éveket követően sokáig tartó boldog, kiegyensúlyozott nyugdíjas
> esztendőket is!
>
> Üdv:
> László
>
>
> 2010/8/3 Horvath Sandor Domonkos, dr.<hsdhsi at gevk.hu>:
>>   Kedves László,
>>
>> a törvényszöveg ismerete nélkül nem lehet ehhez hozzászólni. Megjegyzem,
>> hogy a hátrányos megkülönböztetés önmagában nem alkotmányellenes, hiszen pl.
>> minden előnyben részesítés a másik oldalról hátrány valakivel szemben. A
>> pozitív ill. negatív diszkrimináció tehát önmagában nem az ördögtől való.
>> Csak akkor, ha a megkülönböztetés önkényes, tehát ha nincs jogilag, vagy az
>> ésszerűség alapján megtalálható valós indoka.
>>
>> Példa: a mozgáskorlátozottak parkolási könnyítései, fenntartott parkolói.
>>
>> Pozitív diszkrimináció: mozgáskorlátozottak
>> Negatív diszkrimináció: minden más gépjármű-közlekedésben résztvevő személy
>> Önkényességi teszt: a mozgáskorlátozottak élethelyzetének jobbítását
>> szolgálja, ésszerű és méltányos - tehát alkotmányos.
>>
>> És így tovább. Namármost a nyugdíjazási tervet nem ismerem, de a jognak
>> ebben az esetben a tudományhoz kell fordulnia, hogy megállapítsa adott
>> esetben, hogy az esetleges megkülönböztetésnek megtalálhatók-e a
>> fiziológiai, társadalmi, szociológiai stb. indokai?
>>
>> Üdv.:
>> Domonkos
>>