[KATALIST] mellékág Re: Digitalizált dokuk belső ...

2009. Sze. 1., K, 15:52:41 CEST

Igen, kedves Molnár Simon. Kimondta a lényeget:

> Nyilván minden emberi tevékenység hagy nyomot a környezeten..."

Csak halkan teszem hozzá: nem mindegy milyent. És mekkorát.

Most olvastam Valentyin Raszputyin Isten veled, Matyora című könyvét.
Véletlenül került a kezembe, beleolvastam, aztán nem tudtam letenni.
Az Angara folyó (Oroszország, Szibéria) egy kis szigetén volt falut
hívtárk Matyorának. A szigetet és a falut elárasztoták vízzel, mert
erőművet építettk a folyón. A kitűnő orosz író megdöbbentő erővel
mutatja be a falu lakóinak utolsó hónapjait. És a kérdés ide-oda
vergődik az ember fejében, mint a szigetről elmenni nem akaró
embereket az elárasztás előtti utolsó pillanatokban kereső és az
óriási ködben kevergő motorcsónak az Angarában: mi fontosabb? Egy
sziget, egy falu, a rajta élő emberek, egy kultúra pusztulása, vagy a
"fejlődés". (Most - kerülendő a különféle vádakat - közelebbi,
szívünkhöz is nagyon közeli falvak - eltüntetését tudatosan nem is
említem...)

Jó lenne, ha tudnánk az arányokat, s mindig jó hatástanulmányokat
kellene készíteni, mielőtt "legyőzzük a természetet": az eredmény a
fontosabb, vagy az ökológiai lábnyom? Azt hiszem, Gondos úr és magam
is csak erre hívtuk fel a figyelmet, a legnagyobb tisztelettel:

Pintér László

> Molnár Simon
> molnar.simon at gmail.com
>
>
>
> On 2009.09.01., at 13:11, Gondos Gábor wrote:
>
> Kedves Lista, kedves Szabó G. Tibor!
>
> Egy Szabó úr által behozott mellékággal kapcsolatban szeretnék reagálni.
>
> "(aki inprintet akar, ám fizesse meg a drágább archaikus formát és az
> erdőirtás luxusát) (...) A funkció (egyetemes és szociálisan érzékeny
> hozzáférés-biztosítás) fontosabb a formánál.
>
> Vizsgálja-e valaki, hogy egy digitális kiadványnak mekkora az ökológiai
> lábnyoma, környezetterhelése egy könyvhöz képest, vagy csak egyszerűen úgy
> gondoljuk, hogy mivel a digitális változathoz nem kell papír, tehát
> természeti kára sincs? Ez ugyanis szorosan összefügg a szociálisan
> érzékeny hozzáférés biztosításával.
>
> Vizsgálják-e, hogy a digitális hordozók milyen mértékben növelik a könyvet
> olvasó (nem a letöltő) emberek számát?
>
> Egy-két szempont az első kérdéshez- bár én csak műkedvelő vagyok, és nem
> geofizikus, vagy hasonló:
>
> A szerverek, és a helyi számítógépek, vagy hordozható kütyük
> energiaellátása azzal az árammal működnek, amit egyelőre főként kőolajból
> állítanak elő. Ennek biztos van a természetre negatív hatása, pl. co2
> kibocsátás, ami erősíti a klímaváltozást (ez utóbbi sajnos nem csak azt
> jelenti, hogy többet lehet strandra járni, hanem az időjárási viszonyok
> kiszámíthatatlanabbak lesznek, illetve pl. a növények által lakott zónák
> eltolódnak, tehát ahol eddig lehetett búzát termeszteni, ott esetleg nem
> lehet, másutt meg épp mostantól lehet (ez csak a búza, amivel
> foglalkozunk, a vadon élő növények és állatok oldják meg maguk ezt az
> átrendeződést). Ez persze nem pusztán attól van, hogy én digitálisan
> akarom olvasni az Egri csillagokat, hanem a társadalmi berendezkedésünk
> egésze épül a kőolaj elégetésére.
>
> A kőolaj kitermelési csúcsa egyébként állítólag ezekben az években van,
> ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gazdaságosan kitermelhető van belőle,
> emiatt egyre drágább lesz, végül egy hordó kitermeléséhez egy hordónyi
> energiát kell felhasználni, míg eközben az igények folyton nőnek. Új és
> elegendően nagy mezőt évek óta nem találtak (a Föld véges, mi meg végtelen
> gazdasági növekedést szeretnénk rajta).
> A megújuló energiaféleségek állítólag jóval kevésbé impulzívak, mint az
> atom, vagy a fosszilis.
>
> Néhány vonatkozó cikk a www.ffek.hu oldaláról:
>
> "The Oil Drum: Interjú készült az IEA (International Energy Agency) vezető
> közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA
> szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen
> ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával.  "Egy nap
> elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön. Nekünk
> pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel
> kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész
> gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt
> megváltoztatni sok idő és sok pénz szükséges - és ezt a kérdést komolyan
> kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás
> összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul
> felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a
> válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan
> merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.
> A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók
> tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos
> kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog
> termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról
> beszéltek.
>
> VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés
> kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél
> használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl
> távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként
> az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.
> Láthatjuk, hogy nem elég arra gondolni, a technológia majd megoldja
> gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt.
> Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem.
>
> The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője
> fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán
> mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben
> kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az
> erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák
> hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több
> uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb.
> 1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet
> kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés
> tetemes részét teszi ki."
>
> Üdvözlettel
>
> Godnos Gábor
>
> Skype: gondos_gabor
> 20 9423026
> mh: 487-8621
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>

-- 
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu