[KATALIST] mellékág Re: Digitalizált dokuk belső ...

2009. Sze. 1., K, 14:08:30 CEST

Kedves Gondos Gábor, szomorúan olvastam írását. Szomorúan, mert
szerintem igaz, és szomorúan, mert a benne foglaltakra mindig és újra
és újra fel kell hívni a figyelmet ... mert senki nem akar figyelni
arra, amire  ön és egyre többen figyelmeztetnek.
Egyszerű példát szoktam mondani a hallgatóknak akik a könyv jövőjét
firtatják, némi (vagy nem is olyan "némi") malíciával:
A könyvmásoló szerzetes maga készítette a tollát, tintáját, s a
"világítást". Ha körmére égett a gyertya, újat készített, ha elkopott
a tolla, újat csinált. Ha elfogyott a tintája, a különféle magokból
újat készített. Olyan színűt, amilyent akart. A pergament is be tudta
szerezni, bár az drága volt, meg a díszes könyvkötés is. (A tudásnak
ára van ma is;) De mi lesz, ha valaki (valami) miatt egyszerre nem
lesz villanyáram? Mondjuk az energiahiány miatt, ahogyan azt Gondos
Gábor jelezte. Akkor majd csinálunk áramot? Áramot csinálni nem
tudunk. A könyvet azonban akkor is elő lehet venni. És lehet olvasni.
Amit a floppyra "írtam ki" a kilencvenes években azt már nem tudom
olvasni. Legföljebb "múzeális" számítógépen. (És ugyanez lesz
hamarosan a CD, DVD esetében is.) Minden adatomat új- és újfajta
adathordozóra kell majd mentenem öt-tíz évente (ha megérem:(, ha
olvasni akarom. De a könyv... A könyvárakban (és otthon) 19. századi
könyveket, dokumentumokat is olvashatok, csak jó napfény meg szemüveg
kell hozzá. (Nekem lassan már nagyító:(
Huhh, tudom, most aztán jönnek a támadások: itt ez a vén könyvtáros,
vissza akar menni a könyv és írás őskorába, azt akarja, írjunk megint
tollal, tintával... No, nem. Csak azt szeretném én is, mint Gondos
Gábor: figyeljünk a "mellékágra" - is. Mert különben
"elgaloppírozhatjuk" magunkat. És az unokáinknak már nem marad se ló,
se terep a galoppírozáshoz. Mert az elektronika ökológiai lábnyoma,
bizony olyan nagy, ha nem nagyobb, mint amekkorát a 19-20. századi
"hagyományos energiák" egyre nagyobb mértékű felhasználása hagyott.
(És összetettebb, mert nem közvetlenül érzékelhető, mint pl. az erőmű
füstje, a vegyszerek azonnali roncsoló hatása.)
Még egy gondolat egy másfajta "lábnyomról". A mostanában a
felsőoktatásba kerülő hallgatók jelentős része rosszul olvas, ír,
fogalmaz. Sok ún. dislexiás gyerek kerül az iskolákba. A dislexiásnak
köztudottan nagyon kicsi a szókincse. A tv meg az internet, meg az sms
vajon nem ludas ebben? Dehogynem... Valamikor büszkén számolgatták a
statisztikusok, hogy már alig találni analfabétát. Most azt kell
számolgatni, hogy egyre többen jutnak vissza a funkcionális
analfabétizmus állapotába. És ez szintén "lábnyom": az elektronikus
világ "szellemi lábnyoma."
Magam szinte reggeltől estig használom a számítógépet. A munkám
követeli meg. De este, ha hazamegyek olvasok. Könyvet. Folyóiratot.
Néha újságot. Hogy ne legyek szellemi analfabéta.
Na, most megyek, keresem Dosztojevszkij Félkegyelmű c. klasszikus
könyvét a raktárban. Mert megvan. Még akkor is, ha műszaki könyvtár
vagyunk. Oda fogom adni annak, aki kereste. És boldog leszek, hogy
könyvet adhattam valakinek. Még akkor is, ha ezért sokan azt mondják
rám: idiot.

Üdvözlettel: P. L.

2009/9/1 Gondos Gábor <ggondos at oszk.hu>:
> Kedves Lista, kedves Szabó G. Tibor!
>
> Egy Szabó úr által behozott mellékággal kapcsolatban szeretnék reagálni.
>
> "(aki inprintet akar, ám fizesse meg a drágább archaikus formát és az
> erdőirtás luxusát) (...) A funkció (egyetemes és szociálisan érzékeny
> hozzáférés-biztosítás) fontosabb a formánál.
>
> Vizsgálja-e valaki, hogy egy digitális kiadványnak mekkora az ökológiai
> lábnyoma, környezetterhelése egy könyvhöz képest, vagy csak egyszerűen úgy
> gondoljuk, hogy mivel a digitális változathoz nem kell papír, tehát
> természeti kára sincs? Ez ugyanis szorosan összefügg a szociálisan
> érzékeny hozzáférés biztosításával.
>
> Vizsgálják-e, hogy a digitális hordozók milyen mértékben növelik a könyvet
> olvasó (nem a letöltő) emberek számát?
>
> Egy-két szempont az első kérdéshez- bár én csak műkedvelő vagyok, és nem
> geofizikus, vagy hasonló:
>
> A szerverek, és a helyi számítógépek, vagy hordozható kütyük
> energiaellátása azzal az árammal működnek, amit egyelőre főként kőolajból
> állítanak elő. Ennek biztos van a természetre negatív hatása, pl. co2
> kibocsátás, ami erősíti a klímaváltozást (ez utóbbi sajnos nem csak azt
> jelenti, hogy többet lehet strandra járni, hanem az időjárási viszonyok
> kiszámíthatatlanabbak lesznek, illetve pl. a növények által lakott zónák
> eltolódnak, tehát ahol eddig lehetett búzát termeszteni, ott esetleg nem
> lehet, másutt meg épp mostantól lehet (ez csak a búza, amivel
> foglalkozunk, a vadon élő növények és állatok oldják meg maguk ezt az
> átrendeződést). Ez persze nem pusztán attól van, hogy én digitálisan
> akarom olvasni az Egri csillagokat, hanem a társadalmi berendezkedésünk
> egésze épül a kőolaj elégetésére.
>
> A kőolaj kitermelési csúcsa egyébként állítólag ezekben az években van,
> ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gazdaságosan kitermelhető van belőle,
> emiatt egyre drágább lesz, végül egy hordó kitermeléséhez egy hordónyi
> energiát kell felhasználni, míg eközben az igények folyton nőnek. Új és
> elegendően nagy mezőt évek óta nem találtak (a Föld véges, mi meg végtelen
> gazdasági növekedést szeretnénk rajta).
> A megújuló energiaféleségek állítólag jóval kevésbé impulzívak, mint az
> atom, vagy a fosszilis.
>
> Néhány vonatkozó cikk a www.ffek.hu oldaláról:
>
> "The Oil Drum: Interjú készült az IEA (International Energy Agency) vezető
> közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA
> szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen
> ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával.  "Egy nap
> elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön. Nekünk
> pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel
> kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész
> gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt
> megváltoztatni sok idő és sok pénz szükséges - és ezt a kérdést komolyan
> kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás
> összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul
> felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a
> válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan
> merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.
> A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók
> tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos
> kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog
> termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról
> beszéltek.
>
> VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés
> kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél
> használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl
> távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként
> az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.
> Láthatjuk, hogy nem elég arra gondolni, a technológia majd megoldja
> gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt.
> Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem.
>
> The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője
> fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán
> mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben
> kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az
> erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák
> hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több
> uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb.
> 1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet
> kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés
> tetemes részét teszi ki."
>
> Üdvözlettel
>
> Godnos Gábor
>
> Skype: gondos_gabor
> 20 9423026
> mh: 487-8621
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>

-- 
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu