[KATALIST] Meghívó

[Boros Andrea]

            A Holokauszt Emlékközpont munkatársai tisztelettel meghívják Önt és barátait a


            2009. február 19-én csütörtökön, 18 órakor tartandó





            Mit ér a zsidó, ha magyar?

            Vita a magyar zsidóság asszimilációtörténetéről



            című beszélgetésünkre.









            A beszélgetés résztvevői:

            Heller Ágnes filozófus 

            Gyáni Gábor társadalomtörténész

            Schein Gábor irodalomtörténész



            Moderátor: Vári György irodalomtörténész,   a Holokauszt Emlékközpont  munkatársa




           
        






A magyar eszmetörténet legfontosabb figurái rendre visszatérnek ahhoz a történelmi korszakhoz, mint csomóponthoz, fordulóponthoz, 
aminek szimbolikus dátuma 1967, a kiegyezés és az ezt követő jogi emancipáció fémjelez. A kiegyezés és az azt követő félszázad értékelésében
 megkerülhetetlenül kapcsolódik össze a kapitalizálódás, a polgárosodás, az urbanizáció, az irodalmi modernizáció (gondoljunk a tavalyi Nyugat-év vitáira), 
az új nemzettudati javaslatok, narratívák megjelenése és a zsidóság asszimilációja. Szekfü Gyula a kiegyezés, mint közjogi keretrendszer híve, 
ugyanakkor az emancipációt korainak tartja, a zsidó térfoglalást ( a gazdasági életben, az iparban és a kereskedelemben, a sajtóban és a magaskultúrában)
az egyik olyan részfolyamatnak látja, ami a vörös uralomhoz és Trianonhoz vezetett. Németh László éppen úgy, mint barátja, Pap Károly, úgy gondolja,
hogy a kiegyezés és a magyar "úri osztály" és a zsidóság felső rétegeinek szövetségeként értett asszimilációs folyamat tévút volt, mindketten disszimilatív 
elgondolásokat fogalmaznak meg, ha Németh meg is engedi, hogy a legjobbak közül páran valóban magyarrá lehetnek. Jászi még itthon körkérdést intéz 
a közélet zsidó és nemzsidó szereplőihez a zsidókérdés tárgyában a Huszadik Század hasábjain. Tábor Béla és Komlós Aladár a harmincas években szintén 
hozzászólnak a kérdéshez. Értelmezhető-e másképp a hozzászólásaikat kevéssel követő holocaust, mint az asszimilációs szerződés egyoldalú és végleges
felmondásaként? Hogyan nézett ki a helyzet közvetlenül a háború után, Bibó tanulmányának megjelenésekor? Mi volt a helyzet a rendszerváltáskor, 
a 80-as évekbeli "zsidó reneszánsz" idején (volt-e valóban ilyesmi?) és hogyan vehető szemügyre a kérdés ma? Leírható-e az asszimiláció-disszimiláció 
ellentétpárjával a folyamat, van-e ilyen alternatíva, valóban ez az alternatíva áll-e rendelkezésünkre? A kevés támogatót megmozgató, 
ugyanakkor elsöprő támadást kiváltó felvetés a zsidóság nemzetiséggé nyilvánításáról értelmezhető-e disszimilációs javaslatként?

        
     
           
        
      Holokauszt Emlékközpont 1094 Budapest, Páva u. 39.
            A Ferenci körút metrómegállótól 5 percre                          www.hdke.hu




           
        
     
 















--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090213/01a4a159/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image001.jpg
Type: image/jpeg
Size: 6251 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090213/01a4a159/attachment.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image002.jpg
Type: image/jpeg
Size: 7995 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090213/01a4a159/attachment-0001.jpg>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: image003.png
Type: image/png
Size: 32779 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090213/01a4a159/attachment.png>