[KATALIST] a pofatlansag hatarai

[Horvath Sandor Domonkos, dr.]

Ha mar megemlittettem a volt blogom kapcsan (hsd.klog.hu), megiscsak 
kenytelen vagyok valaszolni, amihez korulbelul annyi a kedvem, mint 
boldogult katonakoromban a szazotven ferohelyes vizesblokk 
takaritasahoz....A szennyet megsem szabad hagyni odaszaradni, pedig 
megfogadtam/meguzentem, hogy tobbe az illeto nevet ki nem mondom, le nem 
irom, es lehetoleg kerulni fogom, hogy egy levegot szivjak vele. Irom 
ezt, es teljesen nyugodtan, a legkisebb indulat nelkul, ahogyan az ember 
az effele takaritast vegzi.

Mielott a hivatkozasokra ternek, megemlekezenek arrol, hogy miert is 
irtam jo egy evig szinte naponta blog-bejegyzeseket mindennapjaimrol, 
konyvtarugyi eszreveteleimrol, igazgatoi munkamrol, egyesekben tetszest, 
masokban visszatetszest valtva ki? Egyreszt tudatos megfontolasbol, 
lassak azok is, akik ilyent nem latnak, mikent tellik el egy-egy napja 
egy konyvtari vezetonek, szakmai kozeletben resztvevonek, mikozben 
csaladapa, magas a vernyomasa, nehez a termeszete...  Ugy ereztem, hogy 
az igazgatoi iroda egy "fekete-doboz", ennek az ajtajat kivantam 
kinyitni, a nap torteneseit azon melegeben megirva, de csak aznap 
szerkesztve, hogy a kozvetlen impresszioimat tartalmazza, egyfajta 
szubjektiv tukorkent. Emellett biztosan ott lapult meg latens modon valamifele 
sajatos szakmai exhibiconizmus, grafomania, szabad ut a 
rosszmajusagonak, stb.

Amiert abbahagytam, annak is vannak okai. Rajottem, hogy egy csomo olyan 
dolgot is csinalok (pl. palyazatok, ujabb vezetoi kinevezes elotti 
ohatatlan helyezkedes, egyedi fejlesztesi tervek) amit nem szivesen irnek le, anelkul pedig hamis. 
Amikor azonban szakmai ertekezleten mar azt lattam, hogy a megszolalo szemeben az 
van (vagy oda veltem latni), vajh HSD ezt mikent talalja este a 
blogjaban... nos ezek a befejezes iranyaba orientaltak. Emellett 
tapasztalnom kellett, hogy gyakorta megbantottam embereket, kollegakat... az 
igazi viszonvalasz leheetosege nelkul. Abbahagytam, de nem toroltettem 
az anyagot. Ha vannak erenyeim, a hibaim is az enyemek. Nem fedem el oket.

A hivatkozasokhoz: Omerta. Igen, ezt igy lattam, igy latom. Kaptam egy 
csomot a fejemre huszevesen, huszonotevesen, sot kesobb is, aztan korban 
es beosztasban "hozzaoregedtem" a velemenyemhez. En a nagyszaju 
munkatarsat szeretem, aztan ha megadom neki a lehetoseget, hogy a 
gyakorlatban is bizonyitson, akkor vagy nagyot alakit, vagy osszebb 
gombolja a mellenyet. A konyvtarak hagyomanyosan szigoru hierarchiajan 
(jellemzoen funkcionalis szervezet) sokat segitenek/segithetnek a 
projektszemleletu munkacsoportok (inkabb matrix-jellegu szervezet).  
Leirtam amit gondoltam, majd a magam eszkozeivel ambicionaltam az 
innovativ fiatal szakembereket, hogy a szakmai szervezeten belul 
formalisan is megszervezodjenek, mutassak be magukat, hallasak a hangjukat. Ugy velem sikerult, es ezt az utat 
folytatni kell.

RMSZ: szakmai velemeny, maig tartom, amit folyamatosan olvasunk, azt 
nyomtassuk ki, amibol csak adatokat nyerunk, azt szolgaltassuk 
digitalisan. Ez egy szakmai velemeny, eltero megkozelitesek is 
lehetsegesek. Digitalis adattarban jobban, gyorsabban tudok keresni, ez 
meg nem jelentene azt, hogy egy gyekenyen arulnek azzal, aki 
altalanossagban on demand digitalisan szeretne szolgaltatni a hazai 
konyvtermest.

Bakos Klari es a nyilvanossag. Amikor 2007-ben a tagsag bizalmabol az 
MKE elnoksegi tagja lettem, az elnokasszony mar masodik elnoki ciklusat 
kezdte meg.  Ennek megfeleloen munkamodszerben, mukodesi filozofiaban is 
adott volt egy bevalt gyakorlat. Nekem, mint uj fiunak, tobb mindenrol 
mas elkepzelesem volt, es ez vezetett bizonyos feszultsegekhez. A 
bejegyzesben lerit tortenet ezekhez kapcsolodik. Ha folytattam volna a 
blogomat, akkor kiderult volna az, hogy az idok folyaman milyen 
harmonikusan feloldodtak ezek a feszultsegek, amihez valojaban nem 
kellett tobb, mint hogy megismerjuk egymast, es azt, hogy mindannyiunkat 
a szakma iranti elkotelezettseg vezerel. Minden talakozo soran erovel 
tolt fel az a szinte hihetetlen szakmai kohezio, ami a Klari altal 
iranyitott elnokseg soran az MKE vezeteseben kialakult, es amelynek 
feltetlen hive lettem. Mert meggyozodesem, hogy a szakmaert dolgozunk.

Zarasul meg a blogomrol: megerdemlem, hogy egy szakmai etika 
szempontjabol annullalodott szemely a fejemre olvassa. Csipos 
nyelvemmel, idonkent felszines benyomasok alapjan, sok jo kollegat 
megbantottam, amit utolag igen szegyenlek.

Az osszes tobbihez: a nyilatkozo ember es en annyiban hasonlitunk 
egymasra, hogy mindegyikunkben fellelheto bizonyos kulturpolitikai - 
konyvtarpolitikai ellenzekiseg. Nalam az effelenek filozofiai, 
vilagnezeti hattere van - es bizonyosan ilyen-olyan velt avagy valos alapu sertodesek es 
serelmek is kozremukodnek/kozremukodtek. A nezetelteresek / 
ellenvelemenyek azonban nem vezethetnek odaig, hogy a teto 
gyulekonysagat a gyakorlatban faklyaval demonstraljuk.

Ami az adatszeruseget illeti, ha lenyilatkozom, hogy van olyan 
felmeresem, amit mas meg nem csinalt (es most ne terjunk ki a 
modszertani buktatokra), akkor az nem jelenti azt, hogy igazam van, 
csupan azert, mivel korrekt es megnyugtato modszertani alapokon nyugvo 
felmeres meg nem keszult az adott targyban, igy adatszeruen cafolni sem 
tudnak.
Amikor beszelek X, Y, vagy Z szazalekrol, es egy felmeresrol, akkor az 
lehet egy felmeres adatainak kevesse szerencses korulmenyek kozotti talalasa. Ha azonban 
hozzateszem, hogy milliardok folynak ki az ablakon... az mar a sajat 
interpretaciom. Ez elkenhetetlen.

Csak a megszolitottsag okan, es lam, magam is tovabb gombolyitottam egy 
szocialisan es erzelmileg vak, vagy akkent viselkedo ember fonalat. Ahogy Feher Miklos helyesen latta, ujabb taptalajkent szolgalva a szakmai onfertozeshez. 
Korabban sokszor es hevesen kivantam szamara az onismeret adomanyat. Mara ez mar tulzott rosszakaratnak tunne.
Gagyogjon s ragyogjon. 


HSD