[KATALIST] polcokon porosodo konyvek - tenyekben gyengek vagyunk?

["Szabó G. Tibor"]

Tisztelt Lista!

Vártam, hogy a hozzászólók tényadatokkal tudják igazolni a cikkben 
szereplő számok alkalmatlanságát arra, hogy azokat reprezentatívnak 
tekinthessük, vagy legalább olyan szilárd érvrendszerven tudnák 
megfogalmazni "könyvtárszociológiai gyengéit", mint azt épp Szilágyi 
Loránd szoftverfejlesztő mérnök tette a
NetLib Kft. részéről.
Vártam, ki-ki hozza saját könyvtárának vonatkozó statisztikáját. 
Elenyészően kevesen cselekedtek így, bár többen feszegették, miért nem 
"állnak bele" ebbe: Mikulás Gábor könyvtári hasznosság-megközelítését 
utasították el alapjában, azt a  modellt, ami a könyvtárak társadalmi 
értékét egyetlen szempontból kívánta mérhetővé tenni az újságolvasók 
számára.

Számok tekintetében Nagy Nikolett levelén túl - aki lemosta a sarat 
könyvtrárukról - számomra Takáts Béláé érdemel kiemelkedő figyelmet, 
mert nagyon egyszerű számításokkal is képes volt igazolni az egész 
intézményrendszer társadalmi hasznosságát. Bár számítása nem egy 
magyar-brit ágazati benchmark - Mikulás Gábor pedig a maga 
általánosításai után ne várjon jobbat - ,  de működni látszik, 
Népszabi-olvasó szinten feltétlenül fogyasztható nokedli lenne.

A közszektor gazdaságtana régtóta törekszik számszerűsíteni a 
társadalmi/közösségi hasznot, fizetőeszköz mennyiségben megragadni a 
közjavak hatását. Ma már elképzelhetetlen, hogy úgy pályázzon egy 
önkormányzat pl. gondozóház megvalósítására, hogy nem számszerűsíti, 
várhatóan mennyi munkaórát és jövedelemtermelő képességet takarít meg 
ezzel a családok oldalán. Egy könyvtár felújításának, infrastruktúrája 
fejlesztésének nyereségsességét is vizsgálni kell abból a szempontból, 
hogy a növekvő használat által mekkora érték vándorol az adófizetőiről a 
felhasználói oldalra, a könyvtár milyen mértékben járul hozzá a 
rekreációhoz vagy épp a tanulmányi sikerekhez.

Mikulás Gábor kitartóan támogatja a közszektor méretének csökkentését, a 
közfeladatok kiszervezését stb., amire válság idején különösen nagy a 
"politikai vásárlóerő". Hasznosság-megközelítése már számtalanszor 
bizonyult szimplifikálónak, illetve teljesen forprofit alapúnak, így 
tipikus tőle az ilyesmi:
"Milliárdok folynak el, pedig a könyvtárak kimutatható nyereséget is 
termelhetnek." Takáts Béla számítása szerint azért termelnek is, csak 
azt errefelé (szektorális sajátosságokból és funkciójából fakadóan) nem 
profitnak nevezik, hanem társadalmi/közösségi haszonnak.

A közszektorra jellemzőbb versenyhelyzet és -érzet hiánynak valóban 
vannak negatív következményei, de ennek csökkentésére találták ki pl.
- a képviseleti rendszert, hogy a választók számon kérhessék többek közt 
a közintézmények hatékonyságát (pl. városuk könyvtáráét), illetve
- a teljesítménymérési módszereket, hogy a pazarlásnak elejét vehesse a 
vezetés vagy legalább a gondos fenntartó,
- a független médiát, hogy hitelesen tájékoztathassa a választókat és 
döntéshozókat egyaránt.

A negatív reklám értékében nem tudok annyira bízni, mint Surányi 
Adrienn: mire kikommunikáljuk belőle magunkat (már ha ez lesz annyira 
érdekes a médiának, mint a botrány maga), sok minden rámehet, köztük 
olyan is, ami többet érdemelt volna. A helyzet persze adott és más nem 
is maradt, mint kihozni belőle, amit lehet. Leginkább az aggaszt, hogy 
ez esetleg nem Béla és Nikolett számai mentén, hanem valami lapos 
mundérbecsület-védési szólamokkal megy majd végbe.

Könyvtáros vagyok, nem könyvtár(osfaj)védő s ha vannak is indulataim 
(mert vannak) nem azt próbálom közvetíteni magamból, hogy jogos kritikai 
alapot szállítsak Hello Kitty-nek, vagy további munícióval lássam el 
Horváth Arankát. Jogosnak tekintett indulatokkal még nem védtek meg 
eredményesen semmi szakmait.
Könyves hasonlatnál maradva: Dobó István sem köpködött a bástyáról a 
törökre, mert azzal nem lehet győzni. Akkor se, ha Mikulás Gábor sem épp 
az a zsákmányolt ládában lelt, ártatlan kisfiú: az ő szerencse- és 
bizniszhozó gyűrűje a közismertség, amit épp olyan kitartó fanatizmussal 
űz, mint Jumurdzsák a magáét.

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Takáts Béla írta:
> T. List!
> {Ezt a levelet már itthonról írom, tehát MAGÁNVÉLEMÉNY... :-)}
>
> Szóval. Pánik helyett számoljunk egy kicsit és vizsgáljuk meg az ominózus
> cikk egy részletét:
>
> "Ám megérné pontos adatokat használni. Angolszász könyvtárakban gondosan
> számolják a közpénzek megtérülését is, például úgy, hogy könyvtár nélkül
> mennyit költenének egyenként az emberek dokumentumbeszerzésre. Így minden
> egyes befektetett dolláron, fonton a három-ötszörösét nyeri a közösség. A
> British Library esetében például 4,4 fontot. Így tehát nem csökkentésére,
> hanem a szerzeményezési pénzek leghatékonyabb elköltésére kell
> koncentrálni."
>
> Nos. Remélve, hogy nem néztem el semmit, s tudva azt, hogy sosem lehet
> tudni, hogy mi mennyi, számolok egy kicsit (magánemberként vállalva a
> tévedés ódiumát).
>
> A KI adatai szerint Magyarországon 2007-ben 33.129.338 dokumentumot
> kölcsönöztek ki.
> Ld.: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?content.4725
>
> Ha egy dokumentum átlagárát 2007-ben 1.500,- Ft-ban állapítom meg [ha
> valaki pontosabb adatot tud, jelezze, excelem újraszámol], ez azt jelenti,
> hogy a magyar polgárok, könyvtár híján 49.694.007.000,- Ft-ot költöttek
> (volna) dokumentumbeszerzésre. (Gondolom, most fakad sírva minden
> könyvkereskedő...)
>
> Ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár (itt 2006-os adattal
> [10.076.581] számolok, hirtelen ezt találtam a KSH honlapján) 4.932,-
> Ft-ot
> takarított meg könyvtáraink meglétével.
>
> Ez, az MNB mai árfolyamközlése szerint
> ld.: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok
>
> ÁLLAMPOLGÁRONKÉNT 14,87 fontot jelent.
>
> Angol barátaink, a cikkben jelzett 4,4 fonttal tehát a fasorba sincsenek...
>
> Szóljon valaki, ha tévedtem v. elnéztem valamit.
>
> ---
> Takáts Béla
>   


__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 3837 (20090208) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com