[KATALIST] Hi'rlapdigitaliza'la's [o:sszefoglalo']

[Takáts Béla]

T. List!

A Katalistre (és a Helyismereti könyvtárosok levelező listájára) küldött
levelemre
[https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-February/034998.html] több
válasz érkezett.

Mivel erről a listáról válaszokat kizárólag magánlevélben kaptam, úgy vélem,
illő összefoglalni a véleményeket, melyeket ez úton is szeretnék megköszönni
azoknak, akik ismereteik átadásával hajlandóak voltak segítséget nyújtani.

Mindenki egyetértett abban, hogy a XIX. századtól 1945-50-ig (az időhatár
talán kitolható 1952-ig, a megyei könyvtárak megalakulásáig) megjelent helyi
lapok digitalizálásának ideális megoldását csak egy, az OSZK szervezésével,
feladatvállalásával megvalósuló program jelentheti. E véleményt nem a
könyvtárosok munkáját meghatározó négy tényező [:-)], hanem az alábbi
indokok támasztják alá:

1. A megyei és városi könyvtárakban megtalálható mikrofilmállomány minősége
(fizikai állapota) nem alkalmas arra, hogy e dokumentumkör digitális
szolgáltatásának alapanyaga lehessen, azaz
2. A lapok digitalizálását az eredeti dokumentumok felhasználásával érdemes
csak elvégezni.

Azzal is egyetértett mindenki, hogy a fentiek megállapításával nem lehet
kényelmesen hátradőlni és várni a sült galambot, mert mindenki érzi egy
ellentmondás feloldásának kikerülhetetlenségét, hogy ti. az OSZK elsődleges
feladata e dokumentumok megőrzése, s mivel lehetőségei - ezt csak
feltételezem... [:-)] - meglehetősen végesek, érthetően hátrébb sorolja a
belőlük, általuk megvalósuló digitális szolgáltatásokat. [Szempontjából
tökéletesen érthető, hogy előbb került sor a Corvinák digitalizálására, mint
a Nekeresd és Vidéke lapszámaira, ugyanakkor ez nem nagyon segít a nekeresdi
könyvtár helyismereti könyvtárosának gondjain.]

A vélemények között tehát megjelentek a feladatmegosztás különböző
lehetőségei is:

1. Az OSZK állapítsa meg, hogy milyen feltételek (digitalizáló berendezés,
elhelyezés, tárolás, védelem) feltételek megléte esetén hajlandó kölcsönadni
az eredeti lapszámokat digitalizálásra, milyen paraméterű kimenetet vár el
cserébe, ill. a digitalizált képekkel milyen munkamenetek elvégzését kéri
(pl. a szövegek kereshetősége érdekében).
2. Az OSZK készítse/készíttesse el a "nyers" képeket a lapokról és azokat
adja át az ezek további feldolgozását vállaló megyei/városi könyvtáraknak
[temészetesen a feldolgozás paramétereinek pontos meghatározásával,
határidejének megállapításával, szerződésbe rögzítésével]. A feldolgozott
anyag - értelemszerűen - visszakerülne az OSZK-ba az egész könyvtári
rendszer hasznára egy nagy, közös, nyilvános vagy (inkább) NAVA-szerűen
elérhető adatbázisba, szolgáltatásba.

Belegondolva a feladat nagyságába, forrásaink szűkösségébe,
munkaidő-alapjaink egyre végesebbé válásába csak a további
együttgondolkodásban látok kiutat, mert az azonban világos, hogy:

1. A tárgyalt időben megjelent helyi lapok szolgáltatásának kérdése nem
megoldott, helyenként ellehetetlenült;
2. A könyvtáraknak tudniuk kell, hogy a számukra releváns lapok
digitalizálására ki által, mikor és hogyan kerülhet sor, különben továbbra
is egyéni megoldásokkal fognak kísérletezni és - végső soron - ez a
legdrágább megoldás.

Hogy eredeti levelem és jelen összefoglalóm lendít-e a hírlapdigitalizálás
ügyén nem tudom, de remélem.

Takáts Béla
könyvtáros,
az MKE HKSZ elnöke