[KATALIST] strat - javaslatok

2007. Sze. 28., P, 10:35:41 CEST

Egyelőre biztosabbnak tűnik, hogy a 2008-13-as stratégiai munkaanyaghoz több
szakmabeli kolléga által átgondolt javaslatokat inkább itt, mint a KI
oldalán tegyem közre. Skaliczki Judit szavait úgy értelmeztem, hogy több
csatornán is mehet a visszajelzés. Hát csatolom ma, a leadási határidő
napján. Első részét a levéltestben is, a teljes a csatolmányban.

Az ajánlatot az esetemben illetékes tagszervezetnek is eljuttattam.

Mikulás Gábor

---------------------------------------------

Hozzászólás a Könyvtárügy stratégiája 2008-2013 (Portál program) 2007.
szeptemberi munkaanyagához

összeállította: Mikulás Gábor, 2007. szept. 26.

A 2004-2007-es stratégiával kapcsolatban is és a most készülővel
kapcsolatban is sikerült több tapasztalt szakmabeli kolléga véleményét
egybeszerkeszteni, ilyen módon először kritikát, majd alternatív stratégiát,
legutóbb pedig tartalmi javaslatot összeállítani. A stratégiai elképzelések
alakulásának elemzése rámutat, hogy több javaslat -- többé-kevésbé szó
szerint -- örömteli módon bekerült a mostani koncepcióba (ld. az alábbi,
továbbra is aktuálisnak tartott melléklet kiemelt részeit). Külön
méltánylandó, hogy a könyvtár 2.0 említése megjelenik az anyagban, az előző
stratégia óta bekerült a 24 órás könyvtári szolgáltatás igénye, a szakmai
minősítő rendszer, vagy a gördülő tervezés.

Más koncepciók azonban a hazai használói igények, politikai nyomás és a
külföldi trendek ellenére továbbra sem jelennek meg benne. 

Az alábbiakban általános észrevételek, a kimaradt területek áttekintése és a
kimaradás várható következményei, majd további javaslatok olvashatók.

Általános észrevételek

*         A külföldi trendek felvonultatása örvendetes, de hevenyészett.
Inkább kiragadott részterületek felsorolása, mint trendek vázolása. Hiányzik
belőle pl. hogy Finnországban mostanában cserélték le az ODR-elven működő
könyvtárközi rendszert, vagy hogy a konzorciumok már határokon átnyúlva
hatékonyak. 

*         Módszertani gond, hogy a SWOT elemzés 'gyengeségei' közé néhány
'veszély' is bekerült, de kiviláglik belőle a szakmai irányítás
tehetetlensége az aktor nélküli 'történt' kifejezés alkalmazásai kapcsán. 

*         A határon túli magyarság felhasználói igénye a korábbi
stratégiától eltérően a célokban explicite megjelenik. Ám a 'beavatkozások'
szintjén ez már a nem sokat mondó 'együttműködés' szintjére szürkül.
Kívánatos, hogy a mostani hangsúlyosabb beemelés a többletforrások
szerzésének és szakmai befolyás kiterjesztésének igényén túl konkrét
"beavatkozások" szintjén megjelenjen a határon túl meglévő szakmai
szürkeállomány kiaknázásában és fejlesztésében is. Ha a szövegező fontosnak
tartja a határon túli igényeket (mint az szerepel az anyagban), akkor
elsőként az ő igényeik minél alaposabb artikulálásában, majd azok
szolgálatában szükséges lépnie -- a meglehetősen lapos és amúgy eddig is
létező "együttműködés" helyett. 

*         A 4/2. pontban "A foglalkoztatottsági lehetőségek meghatározó
kezelése." nehezen értelmezhető.

*         Az 1/6. pontban a dedikált hálózat helyett költséghatékonyabb a
megfelelő technológiával létrehozható, interneten működő, de kívülről mégsem
elérhető privát hálózat. 

*         Bár a jövőkép a könyvtárhasználói igények kielégítését fogalmazza
meg, a célok és "beavatkozások" szintjén a rendszer fenntartásában és
fejlesztésében gondolkodik. Célszerű lehet ezért a szolgáltatást közvetlenül
a használói igényekből levezetve megfogalmazni már a jövőkép szintjén is.
Ezért a jövőkép inkább: 

Az információt kereső emberek és szervezetek információs értékláncába való
tudatos beépülés, ezáltal nélkülözhetetlenné válás. A társadalom még ki nem
mondott közösségi--szociális valamint információs igényeinek felderítése,
azonosítása és felkészülés annak szolgálatára.

Eddig kimaradt területek[1]

Az alábbi pontok úgy értelmezhetők, hogy e területeken a hazai könyvtárügy
csúcsirányítása nem kíván lépni. 

1.	Tényeken alapuló döntéshozatal

Ha tényleg a használóval közös értékalkotás fontos (vö. könyvtár 2.0), akkor
a használók véleményén, és nem a könyvtárak önbevallásán alapuló
statisztikát szükséges használnia az anyagnak (könyvtárak és szakmai
intézmények folyosóján ugyanis markáns vélemények fogalmazódnak meg az
önbevallás anomáliáiról). A minőségmenedzsmenttel és a versenyképességgel
kapcsolatban is javasolt a tények alapján való döntéshozatal elvét
figyelembe venni a dokumentum összeállítójának.

2.	Proaktív intézkedések a könyvtári szervezettel kapcsolatban

A magyar könyvtári irányítás évtizedek óta reaktív irányítási stílust követ:
tudomásul veszi és végrehajtja a kormányzat aktuális politikáját. Amennyiben
ezeket a szakmai véleményvezérek károsnak tekintik, azt követően sem indul
meg párbeszéd, vagy a kialakult helyzet elemzése, felelősség azonosítása
(információs projektekben a könyvtári rendszer mellőzése,
könyvtárösszevonások, forráscsökkentések stb., mely mellett lassan, de
kitartóan folytatódik a lemorzsolódás könyvtárhasználatban). A további
szakmailag káros következmények megelőzésére a felelősséghárító és
végrehajtói szerep helyett a kormányzat és a könyvtárfenntartók irányába
javaslat- és alternatíva-kidolgozói szerepet célszerű felvállalni. Például
az alábbi területeken:

*         Felkészülés a kormányzati szinten tervezett programköltségvetésre
(várhatóan erősödő versenyhelyzet az információs piacon is).

*         A könyvtárak és ellátórendszereik párhuzamosságainak csökkentése
piaci eszközökkel illetve együttműködések támogatásával. Pl.: 
- társult könyvtári szolgáltatók, 
- hatékony szolgáltatás elérhetővé tételének segítésével közös beszerzés és
állománymenedzsment, katalógusépítés aggregált munkaerő-igényének
csökkentése, megosztott könyvtári portálok. (A felszabaduló munkaerő
átcsoportosítása közösségi--szociális illetve üzleti információs
szolgáltatásokra. Mindkét irány erőteljesen növeli a könyvtárak ügyfél- és
tudástőkéjét.

3.	A könyvtár 2.0 tényleges integrálása -- közös érték-előállítás a
használókkal

A könyvtár 2.0 szerepel az anyagban, de jól látszik, hogy az anyag
szerzőjének még nem volt lehetősége átgondolni a könyvtári működés egészét
ezzel kapcsolatban. A most divatos, gyakran emlegetett, de holnapra Nyugaton
inkább gyakorlattá (és kevésbé emlegetetté) váló 2.0-s megközelítés egyelőre
csak fityeg az anyagon. 

4.	A könyvtáron kívüli szakterületekkel, iparágakkal való együttműködés

Ugyan a 2/3. pontban megjelenik a használók bevonása, kulcsfontosságú
területeken kimaradt ez a szempont. Pl.: könyvtári állománygazdálkodás,
rendszeres használói igényfelmérés és könyvtárhasználati felmérések. A
könyvtári rendszeren kívüli szervezetekkel való együttműködés csak
verbalizmus szintjén van jelen (vö.: partnerség). E terület tehát mélyebben
kidolgozandó. Pl.: üzleti információs szolgáltatások előállítása, vagy mások
hasonló szolgáltatásainak integrálása, együttműködés hasonlóak
fejlesztésében.

5.	Lépések a könyvtárügy versenyképessége felé

A hazai könyvtárügyben a központban lévő használó, a partnerség valamint a
versenyképesség gyakori emlegetése, és főként gyakorlata nem tükröződik
vissza az anyagban. A rendszer belső hatékonyságának növelésének szándéka
nem látszik felmerülni. 

A szöveg mélyebb rétegeit feltárva kiderül, hogy az összefogás,
együttműködés leginkább verbalizmus, vagy csupán a rendszer bemeneteinél
merül fel motívumként. A belső szolgáltatások felvázolásánál viszont a
hierarchia szemlélete dominál (vö.: központosított, nem a rendszert igénybe
vevők által irányított ellátórendszerek). A rendszer végpontjait nem a
végpontok támogatásával, hanem központosított szolgáltatásokkal képzeli el:
szolgáltatói piacot erősít az igénybevevők piaci lehetőségeinek támogatása
helyett. E helyzet megváltoztatása érdekében az ellátórendszerek (KELLÓ,
MOKKA, ODR stb.) közvetlen támogatása helyett a végfelhasználók támogatása
szükséges, melyek így igényeket támaszthatnak és fizethetnek az általuk
megfelelőnek talált szolgáltatásért.

(Az ODR például eszerint átalakítandó a használókat és nem a
dokumentumszolgáltatókat finanszírozó rendszerré, ahol a használó választja
ki a szolgáltatást és szolgáltatót, nem a minisztérium jelöli ki azokat. A
szolgáltatás igénybe vételének támogatása -- főkét a rászorultabb
könyvtáraké vagy használóké -- viszont a szolidaritáson túl piacot is teremt
a szolgáltatóknak, akik a biztos bevétel kényelme helyett a versenyképes,
költséghatékony szolgáltatásra fognak koncentrálni.) Ezzel a dokumentum
szövegezője tanúságot tehet közgazdasági racionalizmusáról, szociális
érzékéről és felelősségteljes irányítói gondolkodásáról egyaránt.)

A versenyképességet fokozza a hatékonyabb gazdálkodás is, de ezekre való
utalás nem fedezhető fel az anyagban. Takarékosságról szól pl. a márciusi
hozzászólás 2/4. pontja, a közép-európai konzorcium létrehozása, az EISZ
továbbfejlesztése (stb.). 

A versenyképesség tényezői

A dokumentum jelen állapotában nem kíván foglalkozni a versenyképesség
tényezőinek megfogalmazásával és az ezekben való előrelépéssel. Jelen
állapotában az agyag kis részben erősíti, nagyobb részben korlátozza a
versenyképességet. A szervezeti kultúra versenyképességi mutatói felől[2]
közelítve kissé részletesebben:

*         bizonytalanságkerülés (a versenyképesség érdekében emelendő) --
részben emeli, részben csökkenti

*         teljesítményorientáció (a versenyképesség érdekében emelendő) --
kisebb részben emeli, nagyobb részben csökkenti

*         jövőorientáció (a versenyképesség érdekében növelendő) -- kis
mértékben növeli

*         hatalmi távolság (a versenyképesség érdekében csökkentendő) --
kisebb részben csökkenti, nagyobb részben emeli

*         csoportkollektivizmus (a versenyképesség érdekében csökkentendő)
-- növeli.

Jelen állapotában az agyag kis részben erősíti, nagyobb részben korlátozza a
versenyképességet.

További, korábban nem említett javaslatok

*         A könyvtárak inputjainak módszeres feltérképezése: adatbázisok,
állományok mellett széles körben elérhető könyvtári "ki-kicsoda" készítése
is.

*         A könyvtárosképzés megújításának részeként közép-európai és tágabb
EU-s szintű közös Master és PhD-szintű képzési programok és kutatási
keretrendszer létrehozását a megfelelő szervezeti infrastruktúrával együtt.

*         Program készítendő könyvtári állomány -- olvasói igényeket helyi
és országos szinten igénybe vevő -- apasztásának megkönnyítésére,
támogatására; a felszabaduló terek, források közösségi szociális célra való
felhasználására.

*         A szakmán belüli gyors információáramlás tudatos fejlesztése a
korlátozó tényezők és kapuőrök megszüntetésével, hatékony szakmai
információs portál lértehozása, szakmai gyorsjelentések rendszerének, belső
szabványának kidolgozása, tájékoztatási kötelezettségek vállalása és
betartása. A könyvtári terület döntéshozatali mechanizmusának nyílttá
tétele, a háttértanulmányok és szakértői anyagok elektronikus
elérhetőségének biztosítása.

*         Az egységes katalógusrendszer, országos szintű állománymenedzsment
mellett országos szintű, egységes használó-azonosítása a könyvtári
rendszerben (egy azonosítóval belépés az egész könyvtári rendszerbe). Ennek
feltétele a jogi lehetőségek felmérése, személyiségi jogok biztosítása. 

Összefoglalás

Az anyagban vannak tehát biztató jelek, de több alapvető változásnak kell
megtörténnie. Cél, hogy az EU pénzügyi forrásai ne a meglévő, csökkenő
versenyképességű könyvtári szervezet konzerválják, hanem a használók és
adófizetők igényeit szem előtt tartó -- eredményes és egyben hatékony --
stratégiailag versenyképes rendszer formálódjék általa.

  _____  

[1] A 2007. márc. 14-én leadott hozzászólásnak a szeptemberi munkaanyagból
kimaradt részei alapján

[2] GLOBE-módszertan

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20070928/0d739d00/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: strat-jav 09-28.doc
Type: application/msword
Size: 91136 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20070928/0d739d00/attachment.doc>