[KATALIST] Szakdolgozat az OAI-rol

[Drotos Laszlo]

Felkerült a MEK-be Voncsina Laura "Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés" c.
szakdolgozata: http://mek.oszk.hu/05100/05190/


Drótos László
MEK-könyvtáros



Idemásolom a tartalomjegyzékét és a bevezetést:

---------------------------------------------------------------------------

Tartalom

Köszönetnyilvánítás

1. Bevezetés

2. Open Access Initiative, avagy a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés program bemutatása
2.1. Open Access Initiative
2.2. Az Open Access tengerentúli elõzményei
2.3. A kezdeményezés háttere
2.4. Az OAI célja

3. Az Open Access történetének fõbb állomásai I.
3.1. Paul Ginsparg és az ArXiv (1991)
3.2. Santa Fe Konvenció (1999)
3.3. Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés - Budapest Open Access Initiative (BOAI - 2002)

4. Az Open Access történetének fõbb állomásai II.
4.1. Bethesda Nyilatkozat (2003)
4.2. Berlini Deklaráció (2003)

5. Nyílt Társadalom Intézet - Open Society Institute

6. Nyílt Archívum Kezdeményezés - Open Archives Initiative
6. 1. OAI Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH)

7. Külföldi tendencia, az egyes nemzetközi OAI-kezdeményezések, projektek
7.1. SPARC
7.2. DSpace
7.3. E-LIS
7.4. Eprints
7.5. SHERPA
7.6. PLoS
7.7. RoMEO

8. A nyílt hozzáférés módjai
8.1. Nyílt hozzáférésû (alternatív) folyóiratok, kiadók
8.2. Saját archiválás

9. Magyarországi helyzet, az OAI megvalósulása az egyes hazai intézményekben
9.1. Debreceni Egyetem
9.2. Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE)
9.3. Nemzeti Digitális Adattár
9.4. MTA SZTAKI DSD - HEKTÁR és az NDA at SZTAKI

10. A magyarországi helyzet összefoglalása

11. Összegzés

12. Irodalomjegyzék


---------------------------------------------------------------------------

Bevezetés

Az 1980-as évektõl rendelkezésre álló Internet óriási változásokat 
hozott - többek között - a tudományos kommunikációban. A tudomány a 
gazdasági növekedés motorja, kulcsszerepe van egy állam egzisztenciális 
megítélésében, társadalmi és gazdasági fejlõdésében.

Az új technológiák és az Internet drámai módon javították a tudományos 
publikációkhoz való hozzáférést a kutatók számára. A kiadók megindították 
a tömeges digitális terjesztést és lehetõvé vált a hagyományos, nyomtatott 
folyóiratok online elérése, amely nagy elõnyöket biztosított mind az 
olvasó számára, mind a tudományos életnek. A tudományos folyóiratok 
alapvetõ terjesztõi az új tudásnak az akadémiai közösségen belül és 
kívül egyaránt.

A fejlõdés azonban problémát is hozott magával, legfõképpen gazdasági 
téren, ugyanis a tudományos tevékenység túlnyomó része köztámogatásból 
folyik, viszont a kereskedelmi kiadók piacon elért monopolhelyzete miatt, 
végül a közpénzbõl finanszírozott kutatók, illetve a szintén közpénzbõl 
fennálló könyvtárak vásárolják meg.

A kutatás finanszírozása gyorsabb léptekben nõtt, mint a könyvtárak 
beszerzési kerete, ez pedig számukra elhúzódó pénzügyi nehézségeket 
eredményezett. A tudományos élet produktumai és az ezekhez való hozzáférés 
között egyre nagyobb szakadék húzódott, s ennek megoldása, halaszthatatlan 
lépések megtételére késztette a szakembereket. Az elsõ lépésekben segítség 
volt az új technológiák által kínált lehetõségek; ezekre tekintettel a 
tudományos információkhoz való nyílt hozzáférés propagálása és támogatása 
teret nyert a kutatói közösség körében és a kutatással kapcsolatos 
szervezeteknél.

Egy sor olyan kezdeményezés jött létre, melyek egy közös cél érdekében 
léptek fel, a tudományos kommunikáció újjászervezéséért és fejlesztéséért, 
hogy méltányos, igazságos és demokratikus legyen az információforrások 
elosztása és terjesztése.

A Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés megértéséhez végig kell venni az Open 
Access történetét, melyben látszik, hogy történések hosszú folyamata 
elõzte meg a kezdeményezés kialakulását; megismerhetjük, melyek voltak 
a kiváltó okok, melyek éltre hívták e projektet; mi volt rá a világ 
reakciója, milyen kezdeményezések indultak el nemzetközi szinten és 
hazánkban; milyen új eszközöket és lehetõségeket teremtett meg. 
Dolgozatomban végigveszek néhány példát a külföldi és hazai repertoárból, 
melyek sokszínûsége tükrözi, hogy a szakemberek komolyan vették a 
tudományos kommunikáció alapvetõ megváltoztatását, és ezért olyan 
programokat hoztak létre, melyek hivatottak e kommunikáció új 
paradigmájának eszközéül szolgálni.

A magyarországi helyzetet vizsgálva képet kapunk arról, hol tart most az 
OAI-kezdeményezés hazánkban, milyen fejlõdésen mentünk keresztül, mik 
azok az esetleges hiányosságok, melyekben még fel kell zárkóznunk nyugati 
társainkhoz képest.

---------------------------------------------------------------------------