Re: [KATALIST] CRM-vitához

[Budai László]

Kedves Nagypál László!



A tudomány az embert kell, hogy szolgálja. Ez közhely-szerű gondola
t. Ebből az következik, aki a tudományt védi, az az embert védi. 
A kérdésem, hogy ma is feltétlenül igaz, hogy minden esetben az Emb
ert ( így nagy  betűvel) szolgálja a tudomány? Lehet, hogy a CRM-vi
ta erről is szól egy kicsit.

 A CRM tipikusan tudományos gondolkodásmód, amely a rációt azon a
 területen veti be, hogy egy intézmény miképpen növelheti a vele 
kapcsolatban álló ügyfél (a CRM felhasználásának környezet
étől függően lehet ez más néven: olvasó, használó, felhas
ználó, vásárló, stb.) lojalitását, vállalatnál eltölt
ött életciklusát, stb., ha úgy tetszik, akkor felméri a vállala
t láthatatlan vagyonának (Sveiby) egy szegmensét, az ügyféltők
éjét, másrészt ezen túlmenően eme vagyon értékének növe
lésére tudatosan törekszik is. Hiszen nemcsak megérteni akarja az e
mbert, ügyfelet mint vagyontárgyat, hanem a megértés után ezt kih
asználva még inkább akarja majd vagyonként használni.



A tudomány is egy világszemlélet-mód (az intellektuson keresztül 
megfogható világot szemlélhetjük vele), amely modellál, racionali
zál, és most ebben az esetben sem teszünk mást, hogy még egy ter
ületre, a könyvtár használói körére is alkalmazzuk. Ahogyan v
an tudományos vezetéselmélet, és ott sem kérdőjeleződik meg a
 tudományosság léte, úgy van annak részterületein is tudomány
os alapú szemlélet, mint pl. az ügyfelekkel (esetünkben a könyvt
árhasználókkal) szemben a CRM. A CRM mint alkalmazott tudomány (ez 
így talán túlzásnak tűnik, de most jobbat nem tudok hirtelen) van
 tárgya, módszertana, ellenőrizhető, cáfolható, stb. stb.

Néha az az érzésem, hogy az ellenzők önmaguk nem tisztázzák, 
hogy végülis mi ellen lázadnak. A modernség egyik alapja a racional
izmus. Nem értem, akkor végülis antimodernisták vagyunk-e vagy sem?
 

Úgy érzem, hogy további fogalmakat érdemes még magunkban tisztá
zni, mielőtt vitázunk a CRM-ről. Szcientizmus, pozitivizmus, racional
izmus, modernség, tudományos gondolkodás, illetve mindennek a vezet
éselméleti vetületei.



A másik felvetésére az a válaszom, hogy egy könyvtárban az üg
yfél információs igényei a meghatározóak, ezeket kell felmérn
i elsősorban. A CRM célja a szervezet küldetésével, céljaival a
zonosak, tehát nem fogja feltétlenül érdekelni, hogy konkrétan a 
professzor mit evett a büfében, hacsak nem személyes adat jellegét
ől megfosztva vizsgálja abból a célból, hogy felmérje a könyv
tárba járók szendvicsevési szokásait, az igényeit, majd a kön
yvtári büfé választékának a kereslethez való igazítását
 ily módon megtegye.



Üdvözlettel:

Budai László









-- Eredeti üzenet --

Feladó: Laszlo Nagypal <lnlhas at gmail.com>

Címzett: Katalist at listserv.iif.hu

Elküldve: 09:11

Téma: Re: [KATALIST] CRM-vitához



   Szakkonyvtari konyv beszerzokent is az a felfogasom, hogy nem az



ugyfelet, nem is az olvasot szolgalom, hanem elsosorban a tudomanyokat



(telepulesi konyvtarakban ertsd: a kulturalis ertekeket) es



termeszetesen azok muveloit. Utobbiaknak csak a tudomanyokkal



osszefuggo szokasai, velemenyei erdekelnek.





 (Nem tartozik ram, hogy milyen sutit eszik a bufeben vagy kire



szavaz a prof, az egyetemista,  vagy a akar hobbi szinten kutato



egyen, mert az intezmenynek nem ez a fo funkcioja. Tomegigeny szerint



akar wellness centrumot is nyithatnank a harmadik emeleten.)





 Az egyszakos konyvtarosok talan konnyebben esnek abba a hibaba,



hogy azt hiszik, a kozvetites folyamata a legfontosabb, holott



szerintem a tartalom minosege meg sokkal lenyegesebb.







_______________________________________________



Katalist mailing list



Katalist at listserv.iif.hu



http://listserv.niif.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/katalist







_________________________________________

Kötelező biztosítás 2008 - Minden biztosító ajánlata egy hely
en. Számolja ki, melyik lesz a legolcsóbb jövőre. Átlagosan a d
íj fele megtakarítható.  Kattintson ide: www.biztositastipp.hu