NIIF vagy Kozhalo

[Feher Miklos]

A pannonhalmi Városi Könyvtár talán többeket foglalkoztató kérdést
fogalmazott meg néhány napja a listán: Segítsetek eligazodni, a községi,
városi könyvtárakban hosszútávon a Közhálón vagy az NIIF Irodán
keresztül érdemes az Internet-elérést biztosítani?

KÖZHÁLÓ

A Közháló az 1997-ben elindult Sulinet programhoz kötõdik. Akkor
elsõsorban a középfokú, napjainkra már az alapfokú oktatási intézmények
Internet csatlakozásának biztosítását is megcélzó zárt hálózat. Pályázatokhoz
kötõdõen azonban oktatási intézményi körön kívüli intézmények, így
könyvtárak is tagjaivá váltak a szolgáltató rendszernek.
Közháló ügyfélszolgálat: tel.: 8897-222 fax: 8897-100
Aktuális pályázat nincs, de ha a belépési igényeket a fenti faxszámra
eljuttatják, bekötik az internetet. A szolgáltatást 1,5 évre helyezik ki.
(Internet, eszközök). Költségvonzata: a kihelyezett eszközökre biztosítást
kell kötni, ez kb. 22 ezer forint/év. Jelen pillanatban ¯ közlésük szerint - nem
lehet tudni, hogy a másfél év lejárta után milyen módon lehet továbbra is
igényelni a szolgáltatást, mi történik az eszközökkel és kell-e valamiféle
szolgáltatás-térítési díjat fizetni.


NIIF

A felsõoktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint közgyûjtemények
nagy sávszélességû Internet elérhetõségét a HBONE elnevezésû
gerinchálózat biztosítja, amelyet a Nemzeti Információs Infrastruktúra
Fejlesztési (NIIF) program keretében az NIIF Iroda üzemeltet. A
gerinchálózathoz már a 80-as évek végén számos könyvtár csatlakozott.
www.niif.hu tel.: 450-3070, 450-3060 további elérhetõségek a weboldalon.
Hálózat koordinációs igazgatóhelyettes: Springer Ferenc, könyvtári ügyekben
készségesen segít. Az igényeket Nagy Miklós nevére kell címezni. (2004-es
árakból ízelítõ: bérelt vonal 13 ezer/hó, adsl (512 kbit/s letöltés) 8 ezer
forint/hó). A szoftver és hardver feltételeket a könyvtárnak kell biztosítania.
NIIF tulajdonú routert kihelyeznek.


Mind a Közháló, mind a NIIF Iroda központi költségvetésbõl támogatott
Internet szolgáltatást biztosít, azaz e két szolgáltató valamelyikénél érdemes
magyarországi közintézménynek a szolgáltatást igénybe vennie. Ha valakinek
lehetõsége van az ingyenes igénybe vételre ¯ pályázat kapcsán,
meghatározott idõre ¯ akkor természetesen érdemes ezt kihasználnia, de
hosszú távon ¯ legalábbis számomra úgy tûnik ¯ mindkét szolgáltató kér
majd valamekkora szolgáltatással összefüggõ díjat. Vagyis a hosszú távú
döntésnél érdemes meggondolni, hogy az idõleges ingyenességgel járó,
bármelyik irányba történõ szolgáltató váltás biztosít-e olyan elõnyöket, ami
miatt megéri ezt a folyamatot végigvinni.


Fehér Miklós
Könyvtári Intézet
Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály