szines konyvek (alom)vilaga

[Bánhegyi Zsolt]

Álomszerű dolgok következendnek.

 Aki nem járt ott, még az is tudja a filmekből és zsigereiben legalább érzi,
hogy San Francisco álomszerű, csodálatos város. (Csak egy van, mi
csodálatosabb: Los Angeles.) Assisi Szent Ferenc tengerentúli városa
egyike a Presidionak nevezett huszonegy ferences missziónak, amelyet
a felderítő spanyol katonai egységekkel együtt délről, Mexikóból érkező
barátok alapítottak 1776-ban és amelyből Kalifornia csendes-óceáni
partvonalán, az El Camino Real mentén virágzó városok kinőttek. Itt
van három webszájt képekkel:

http://digbig.com/4cdpj

http://digbig.com/4cdpd

 http://www.franksphotos.com/SanFrancisco.htm

 Frisco, Frisco...Mesés hely, s nemcsak fekvése miatt, vagy azért, mert
látótávolságban van a Stanford ( http://www.stanford.edu/ ), a Berkeley
( http://www.berkeley.edu/ ) meg a Lawrence Livermore National
Laboratory, ahol Teller Ede dolgozott és most róla elnevezett ösztöndíjat
adnak ( http://www.llnl.gov/llnl/sciencetech/awards/teller.jsp ), s csak egy
ugrás a Sziliciumvölgy kapuja, San José, egy másik szent, Szent József
városa ( http://www.sjsu.edu/ ). (Érdemes betekinteni a város és az
egyetem integrált közös könyvtárába, amely az Év Könyvtára díjat nyerte
2004-ben: http://www.sjlibrary.org/index.htm )

 San Francisco festői öblét álomszerű dalban örökítette meg Otis Redding
-- címe: Sitting on the Dock of the Bay --, aki lemezre éneklés után két
nappal repülőszerencsétlenségben meghalt 1967-ben. Egy-másfél
évtizeddel korábban, a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a
beatnikek tanyája volt a város. Kerouac-ék delejes országúti-vasúti
vándorlásaik, a keleti parttól a nyugatiig tartó utazásaik végén rendre
San Franciscoban -- ha nem is kikötöttek, inkább 'landoltak'. SF a
színhelye Kerouac keleti misztikát kutató két regényének, a Dharma
Bums-nak és a Subterraneans-nek. Neal Cassady, William Burroughs
és a többiek találkozóhelye San Francisco egyik híres könyvesboltja, a
City Lights Bookstore. A ma is aktív, veterán költő, Lawrence
Ferlinghetti és Peter D. Martin alapította 1953-ban, az USA első csak
paperback-et forgalmazó könyvesboltja volt. Két évre rá, 1955-ben
ők alapították a City Lights kiadót is, amely a következő esztendőben,
1956-ban adta ki Ginsberg Howl (Üvöltés) c. beat-antológiáját.

 http://www.citylights.com/index.html

 A hatvanas évek második felében sem volt rossz hely San Francisco:
a hippi-korszak, a flower-power egyik fókuszpontja, különösen a
Haight Ashbury és a Golden Gate Park környékén, ahol gyakran
feltüntek a Grateful Dead tagjai vagy maga Janis Joplin is.

Mindez a bemutatás 'csupán' kedvcsináló egy *most* zajló eseményhez.
San Franciscoban az egykori misszió környékén, a Mission Districtben
van egy másik neves könyvesbolt, az Adobe Bookshop. Ez a
könyvesbolt is ifjú művészek, muszikusok, entellektüelek tanyája, ahol
a számtalan program révén sok művész országos hírnevet szerzett.
Talán valamiféle művészi hálából(?) egy Chris Cobb nevű művész a
könyvesboltot és a benne levő könyveket transzformálja művészi
tetté-tárggyá. A performansz vagy projekt, vagy talán még inkább:
installáció, amelynek címe There Is Nothing Wrong In This Whole
Wide World ('Semmi baj sincs ebben a széles nagy világban'), a
könyvesbolt teljes állományát, 20 ezer könyvet egy hétre (november
12-22 között) színessé varázsol, 'színekkel szakoz'. A bolt szokásos
nyitvatartással üzemel végig és lehet vásárolni is. A vörösből narancsba
sárgába és zöldbe váltó könyvespolc-sorok valamiféle mágikus
könyvtárat varázsolnak egy hétre a könyvesboltból. A híradások
szerint Chris Cobb és 20 önkéntes barátja egész éjjel dolgozott a
koloratúrán és reggelre a látogatók már ebbe a meseszerű világba
léptek be --  a hét leteltével pedig egyetlen éjszaka visszarendeznek
mindent.

 Képek:
http://www.pushby.com/tomas/2004/11/15/index.html

 Híradás:
http://www.mcsweeneys.net/links/events/chriscobb.html

 Képek még:
http://jcruelty.diaryland.com/041116_84.html

 -------------------------------------------------------------------

 Kiragadott idézetek egy friss interjúból, amelyet Suzanne Kleid
készített Chris Cobb-bal néhány nappal még a 'berendezés' előtt:

 'Valami olyat akarok produkálni, ami sehol se létezik... elhatároztam,
hogy megcsinálom az installációt ezzel a könyvekkel megrakott
hatalmas könyvesbolttal. Ugye 'normális' -- unalmas -- módon az
állomány ott áll a polcokon, s ehelyett eszembe ötlött,  miért ne
rendezzük át az egészet színek szerint. Herkulesi munkával, irtózatos
erőfeszítéssel átváltoztatom a teret olyanná, amilyet csak álmában
láthat az ember.'
 ...
'Igen, gyakorlatilag átrendezzük az összes könyvet a polcokon. A
könyvesbolt tulajdonosa a barátom és rávettem arra, hogy adja át
nekem a boltot egy hétre. A könyvek helye fel van térképezve és
minden könyv koordinátáját meg tudom adni.'

 Kérdés: Egyetlen éjszaka alatt Ön és csapata átváltoztatja a boltot.
Hát  ezt a hihetetlenül bonyolult, időigényes feladatot magára veszi
csupán azért, hogy 'jól nézzen ki'?

 Cobb: Pontosan.  Olyan akar lenni az egész, mint egy álomban.
Egyik nap a boltnak rendes, póriasan hétköznapi kinézete lesz,
másnap nyitáskor pedig az egész teljesen más lesz.

 Kérdés: Ön az 'utópisztikus gesztus' kifejezést használta erre a
könyvátrendezési projektre. Mit jelent ez?

 Cobb: A projekt címe 'Semmi baj sincs ebben a széles nagy világban'.
Úgy érzem, az utópisztikus szó telítve van jelentésekkel, de alapjában
véve az egész koncepció arra utal, hogy jó ha úgy teszünk, mintha
minden oké lenne. És jó úgy tenni, hogy örökké oké is marad minden.
Mert tulajdonképpen számtalan dologban nincs választása az embernek.
És ha tényleg belenyugszunk, hogy nincs más választásunk mint hinni
abban, hogy minden jóra fordul, akkor egy csomó dolog magától a
helyére kerül is megnyílnak a lehetőségek az ember előtt.'...

 Az interjú szövege:
 http://www.mcsweeneys.net/links/events/chriscobb2.html

 Bánhegyi Zsolt