Melyhivatkozas (Deep linking)

[zsolt.zrinyi at T-ONLINE.DE]

M’elyhivatkozasi holdk’or

A ‘link lunacy’ a virtualis kornyezetszennyezes egyik fajtaja. Ezt az
ujonnan keletkezett szakkifejezest linkekkel telezsufolt, a normalis
tajekozodast szettordelo honlapokra szoktak mondani, amikor a
nezo-olvaso szinte holdkoroskent bukdacsol az osszefugestelen
ugropontok kozott.

Valoszinuleg erre asszocial annak az irasnak a cime - Deep Linking
Lunacy -, amely a melyhivatkozasok (deep linking) friss birosagi
tiltasara reagal felhaborodottan. A melyhivatkozastol nemreg egy 
‘lunatikus’ dan birosag tiltott el egy kis webhirugynokseget, majd egy
nemet birosag is hasonloan lepett fel egy masik peres ugyben.
Elkepesztonek talalja ezt C. Sherman, a cikk szerzoje es a Search
EngineWatch szerkesztoje -- enmagam  nemkulonben.  Mirol is van szo? A
melyhivatkozas kozvetlen hivatkozast jelent - a weblapok
hierarchia-szerkezeteben nem a bekoszono honlapra, hanem attol lejjebb,
melyebben fekvo pontra-pontokra mutat. Tulajdonkeppen a web szuletese
ota letezo megoldas, a web lenyegehez tartozo dolog, amely a web
globalis elterjedeset elosegitette. (Vannak, akik a melyhivatkozas
letet is tagadjak arra hivatkozva, hogy technikai szempontbol nincs se
teteje, se kozepe, se alja a Halonak, nincs melyebb vagy magasabb
retege: mindegyik reszegysege sajat, elkulonulo hellyel es linkkel
rendelkezik, mindegyik egyenlo.) A bongeszokben hasznalt ‘kedvencek’,
‘konyvjelzok’ (favorites, bookmarks) is tipikus melyhivatkozasok, nem
beszelve a keresomotorok eredmenylistairol. A deep link egy sima
web-cim, egy egyszeru URL es a hozzatartozo szoveg (href---) masszoval:
tenyek. A tenyeket  pedig nem lehet copyright-kotelesse tenni. A dan
birosag megis talalt modot a dolgok ezzel ellentetes interpretalasara.
Az alperes a Newsbooster.com kis koppenhagai ceg, a felperes pedig a
Dan Ujsagkiadok Szovetsege. A Newsbooster szolgaltatasa arra epul, hogy
 szelektalva az ujsagok hirei kozott ‘lekaparja’ a netrol a
kivalasztott sztorikhoz vezeto linkeket es kozvetlenul a hirekhez viszi
az embert. A felperes azt kifogasolta, hogy  azaltal, hogy az olvaso
kozvetlenul az adott ponthoz ugrik es nem a honlapra viszi az olvasot
eloszor, ezaltal hirdetesi beveteltol esik el, kart okoz neki a
Newsbooster. (Hozza kell azert tenni, hogy az ADOTT esetben a felperes,
a kiadoi szovetseg jogosan kovetel reszesedest, hiszen a Newsbooster a
kiadoi adatbazisbol nyujt penzes szolgaltatast: a problema az, hogy  a
birosag fizettessen jogdijat, de a linkelest nem lenne szabad
megtiltania.)    

A cikkiro ezt kovetoen szellemes extrapolaciokat tesz. Ha a
melyhivatkozas illegalis, akkor a fobunosok a keresomotorok, amelyek
melyhivatkozast keszitenek az egesz webvilagrol. Bunos a Google, a
Yahoo, mivel mindketto tulajdonkeppen melyhivatkozasok adatbazisa.
Bunosek az online telefonkonyvek osszeallitoi, mert olyan szamokat es
cimeket kinalnak, amellyel kozvetlenul el lehet jutni egyenekhez,
szervezetekhez. Bunosek a tv-musorfuzetek stb. De mert maradjunk a
webnel? A kutatok is vetkesek, akik hivatkozasi listajukban mas
tudosokra mereszelnek ugy hivatkozni, hogy egy folyoirat belsejeben,
hierarchiaja melyen, kozvetlenul egy adott cikkre, egy adott
oldalszamra hivatkoznak. A konyvtarosok is vetkesek, akik meg kepesek
megmutatni egy lexikonban egy adott oldal vagy szocikk helyet


Persze az ember csodalkozik, hogy mert kell ennek olyan nagy feneket
keriteni, mert kell jogi utra terelni a dolgot. A ‘redirect’, magyarul
‘atiranyitas’ pofon egyszeru. Nem akarjuk, hogy egy adott pontrol
lepjenek be hozzank az olvasok? A ‘redirect’ paranccsal automatikusan
mashova tudjuk szamuzni, fuggetlenul attol, hogy milyen linkre
klikkeltek. 

Jakob Nielsen, a web-dizajn megkerdojelezhetetlen guruja is
fogalalkozott a melyhivatkozassal az ‘Alertbox’ c. sorozataban (Deep
Linking is Good Linking - 2002. marcius 3.): 

   http://www.useit.com/20020303.html

Nielsen szerint a melyhivatkozas - celorientaltsaga miatt - fokozza a
hasznalatot. A honlapoknak osztonozni kell a hozzajuk vezeto linkeket.
Nielsen empirikus vizsgalata csattanos valaszt ad a kerdesre. Az
e-kereskedelem is profital a melyhivatkozasbol es kara szarmazik annak
hianyabol. Bebizonyosodott, hogy a honlaprol egy adott termek
specifikus lapjahoz valo eljutas nehezsege csaknem 27 %-os kudarccal
jart, ennyivel kevesebben fogjak latni a termeket, ha nincs kozvetlen
belepes. Lehetnek persze valodi es nyomos indokok a melyhivatkozas
kiiktatasara: Nielsen megadja ennek html-oldali kodjat. Az oldal
HEAD-reszeben a kovetkezo meta-tag kodot kell belefoglalni:

          <META NAME=”robots” CONTENT=”noindex”>

A jo magaviseletu keresomotorok rogvest visszahokolnek ettol az
abrakadabratol - : )

A pereskedest kezdemenyezo szervezet reszerol a web teljes
felreismereserol van inkabb szo. Konnyen vissza is uthet rajuk az, hogy
eltiltjak, eltorlaszoljak a website-jukhoz vezeto ‘alacsonyabbrendu’
utakat: vegul senki se fog ellatogatni hozzajuk, a keresomotorok is
leszoknak majd roluk. Nem eppen a nyero formula a latogatok, a
potencialis hirdetok vonzasara. Egyaltalan: minek lep ki a webre az,
aki irtozik az ugropontoktol?!  
 
Forrasok: 

      
http://www.searchenginewatch.com/searchday/02/sd0709-deeplink.html
       http://www.ericward.com/linkalert/
       http://www.w3.org/DesignIssues/LinkMyths.html (T. Berners-Lee
irasa) 

Banhegyi Zsolt
--------- következ? rész ---------
An embedded and charset-unspecified text was scrubbed...
Name: lunacy.txt
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20020810/799cdfc9/attachment.txt>