ujsagcikk az uj Szegedi Egyetemi konyvtarrol

[Kokas Karoly]

Kedves Kollégák!

Tegnap szarkasztikusan emlegettem a helyi lapot, a Délmagyarországot [ill.
Délvilágot] itt a KATALISTen, most egy rendesebb cikket is írtak a
témában, s egyszer kiengesztelésül (hátha ôk is a Katalisten csüggnek;-),
másszor mert talán sokakat érdekel, s nem mindenhol kapható ez a világlap,
elküldöm a cikket.

Kiegészítésül annyit, hogy az eredeti tervben is van egy nagy konferencia-
terem a könyvtárban, tehát a cikk vége nem teljesen van rendben. De hát ne
legyünk telhetetlenek.

Ígérem, ha nem muszáj, nem fogok a társaságot többet szegedi
köbnyvtárépítéssel nyaggatni.

Üdv: Kokas Károly

> A könyvtár biztosan felépül
> ---------------------------
>
> A konferenciaközpont pénze elvileg megvan
>
>
>
> Az Ady téren elkezdett és rövid idô után le is állt könyvtár- és
> konferenciaközpont-építkezés sajnálatos módon választási kampánytéma lett,
> pedig valójában nem ott a helye. A helyzet jelenlegi kárvallottja nem
> valamelyik politikai párt, hanem a Szegedi Tudományegyetem mintegy 25 ezer
> hallgatója.
>
>
>
>
> Fotó: Gyenes Kálmán
> Az utóbbi napok eseményeirôl, pontosabban az építkezés szempontjából az
> eseménytelenségrôl részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Ezúttal
> megkíséreljük összefoglalni az egyetemi könyvtár ügyének elképesztôen
> hosszú történetét, abban a reményben, hogy segítjük a véleményalkotást is
> és az Ady téren elkezdett munka folytatását is.
>
> A szegedi egyetemnek sohasem volt „rendes" könyvtára. Az 1921-ben pár
> szobába beköltözött könyvtári részleg munkatársai és az egyetem mindenkori
> vezetôi azóta minden igyekezetükkel azon voltak és vannak, hogy legyen az
> intézmény működéséhez elengedhetetlen, megfelelô színvonalú könyvtár. Ezt
> legújabban már információs központnak nevezik, jelezve, hogy az idô
> haladtával a megfelelô színvonal azt is jelenti, hogy a könyvtár
> számítógépes környezetben működik, használva a modern informatika minden
> vívmányát.
>
> Elôször a húszas évek végén erôsödött föl az igény a könyvtárra, aztán
> 1938-ban került ismét az érdeklôdés fókuszába egy terv, mely szerint a
> Somogyi-könyvtárral közösen kellene létrehozni az egyetemet is kiszolgáló
> intézményt. 1945 után megint sürgetôen merült föl a könyvtár hiánya – mint
> addig, ekkor sem lett belôle semmi. E három után még két sikertelen
> próbálkozás következett. Máder Béla, az egyetemi könyvtár jelenlegi
> igazgatója szerint a legkomolyabb esély 1966-ban mutatkozott, amikor
> szintén a Somogyival közös, új intézményre gondoltak. Az akkori
> kultuszminisztériumnak volt pénze, az oktatási tárcának nem. A Somogyi új
> épülete megépült a Dóm téren, az egyetem továbbra is megfelelô könyvtár
> nélkül maradt. A rendszerváltás után egymást érték a konkrét –
> elképzelések. Megmaradtak a képzeletben.
>
> Egyetemi terv csak 1996-ban készült el a maga valóságosságában, 1997
> márciusában angol nyelven is, mivel a magyar kormány és Világbank
> megállapodása alapján a szegedi építkezés a nemzetközi pénzintézet által
> folyósított felsôoktatás-fejlesztési hitelbôl valósult volna meg.
>
> Világbankos évek
>
> Az egyetem részletes fejlesztési terveket készíttetett két nagy értékű
> beruházásra: a bölcsészettudományi kar épülete mögé (az Ady téri
> sportpályák helyére) könyvtári és oktatási célokat is szolgáló tanulmányi
> és információs központot képzeltek el, a volt Kossuth laktanya már korábban
> megvásárolt területén pedig új, korszerű sportcentrumot kívántak
> létrehozni. A területre elkészült a szegedi önkormányzat részletes
> szabályozási terve is. A Világbank szakértôi 1999 októberében a helyszínen
> gyôzôdtek meg ezek realitásáról, olyannyira, hogy eldöntötték: a szegedi
> egyetem az elsô három magyarországi intézmény között lesz, amelyik a
> leghamarabb kaphatja meg a kölcsönt. 2000 márciusában az egyetem
> keretmegállapodást írt alá az Oktatási Minisztériummal a világbanki hitel
> felhasználásáról, júniusban már kiválasztották, melyik az a hat cég,
> amelyektôl ajánlatot kérnek a beruházás megvalósítására. 2001 áprilisában
> aláírták a tervezésrôl szóló szerzôdést a Szántó és Mikó irodával. Úgy
> volt, hogy a világbanki programiroda nemzetközi pályázatot ír ki a
> könyvtárépület kivitelezésére, amely 2002 ôszén kezdôdhet el.
>
> A közös ló
>
> Pénz az ablakban
>
> Az Ady-téri beruházással kapcsolatban a Gazdasági Minisztérium a következô
> állásfoglalást tette közzé: Szeged önkormányzata a Széchenyi-terv keretében
> konferencia-központ építésére kért támogatást, amelyet elnyert 2001.
> március 22-én. Szeged önkormányzata és a Szegedi Tudományegyetem idôközben
> úgy döntöttek, hogy a beruházás az egyetemmel közösen gazdaságosabban
> valósulhat meg, ezért engedélyt kértek a módosításhoz.
>
> Ehhez a gazdasági miniszter hozzájárult azzal, hogy miután egyetemi
> beruházásról van szó – azaz a konferencia-központ mellett egyetemi bôvítés,
> illetve könyvtárépítés valósul meg, amit az Oktatási Minisztérium
> finanszíroz – a jóváhagyott összeget, 892 millió forintot az Oktatási
> Minisztériumnak adja át, így az Oktatási Minisztériumon keresztül történik
> a konferencia-központ beruházásának finanszírozása.  2001 nyarán azonban
> újabb fordulat következett: a magyar kormány felbontotta a
> felsôoktatás-fejlesztési világbanki szerzôdést és úgy döntött, hogy
> itthoni, kedvezôbb feltételekkel felvehetô kölcsönökbôl finanszírozza az
> építkezést. Aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egyetemi
> könyvtári sztori egyik szála körülbelül innentôl kezdett összefonódni a
> városi konferenciaközpont-építési történettel. Ekkorra kiderült, hogy az
> ugyancsak évek óta áhított, a szegedi konferenciaturizmust a realitásba
> emelô kongresszusi központ mégsem épülhet fel, mert a finanszírozásáért
> tett erôfeszítések csak részben bizonyultak sikeresnek: 892 millió forintot
> nyert el erre a célra a város. Bartha László polgármester 2001 nyarán
> pendítette meg elôször, hogy az ezzel, a Gazdasági Minisztérium
> Széchenyi-terv pályázatán elnyert pénzzel „beszállna" az önkormányzat az
> egyetemi építkezésbe és a városi igényeket is kielégítô, az eredetileg
> tervezettnél nagyobb konferenciaterem épülne az Ady téren.
>
> A szegedi képviselô-testület az idén február végén egyhangúlag elfogadta
> azt a javaslatot, hogy az önkormányzat az egyetemmel közösen építsen
> konferencia-központot. A rektor és a polgármester együttműködési szerzôdést
> írt alá. A módosítással a könyvtári centrum 750 fôs elôadóterme helyett
> 1500 embert befogadó, korszerű, nemzetközi kongresszusokat is kiszolgálni
> képes létesítmény épülhet az Ady téren. Az egyetem is jól jár, mert két
> kisebb befogadóképességű konferenciaterem is bekerülhetett a módosított
> tervekbe, s ez a könyvtári működés szempontjából is elônyös.
>
> A történet folytatása elôtt megjegyezzük: a szerzôdô felek, az egyetem és a
> város illetékesei, miközben okkal örültek a jó ötletnek, valószínűleg nem
> számoltak – a bürokráciával. Ezúttal árnyalatnyi rosszalló felhang nélkül
> használjuk a szót, a „természetes" bürokráciára, a pénzforgalmi, vagy
> felhasználásmódosító szabályokra gondolunk. A Széchenyi-terv pályázatán a
> város által elnyert pénzt egyik minisztériumból a másikba, a gazdaságiból
> az oktatásiba kell „átjuttatni" – ez önmagában alighanem több hetet igénylô
> processzus. És erre várunk most.
>
> Politikai gôzben, homályosan
>
> A közben az Ady téren megkezdett kivitelezési munkákat azért állították le,
> mert a kivitelezô nem ígéretekkel, hanem pénzbôl, pénzért dolgozik.
> Mindegyik. Hiába nyilatkozta a polgármester többször, hogy határozott
> ígéretet kapott az önkormányzat a Gazdasági Minisztériumtól, az elnyert
> pénz fölhasználható lesz az egyetemi-városi közös építkezésen – ez a
> kivitelezônek nem elég. A Gazdasági Minisztériumból emberfia nem látott
> írást errôl, a bizonytalanság megfészkelt az érdekeltek és a városi
> közönség tudatában. Ráadásul választási kampány van, méghozzá olyan,
> amelyben minden hétköznapi életmozzanat politikai felhangot kap.
>
> Amikor az ünnepélyes alapkôletételre hiába várták a gazdasági minisztert,
> majd legutóbb, április 11-én a polgármesteri ígéret ellenére megint nem
> jött el Szegedre, elterjedt, hogy a konferencia-központnak, pontosabban a
> majdnem 900 milliós beruházási pénznek – annyi.
>
> Tegnap megjelent az egyik országos napilapban az építkezés leállásáról
> szóló és ezt a feltételezést is tartalmazó cikk. Tegnap megjött az ügyrôl
> szóló elsô írásos reakció a Gazdasági Minisztériumból. (Lapunk jó ideje
> hiába kérte a válaszokat ugyanettôl a minisztériumtól!) Ebbôl – teljes
> szövegét keretes cikkünkben olvashatják – kiderül, hogy Matolcsy György
> tárcája átadja a 892 milliót az Oktatási Minisztériumnak.
>
> Hogy mikor, azt továbbra sem tudjuk, pedig jó lenne, mert senkinek sem
> származik elônye abból, ha az építkezést nem lehet sürgôsen folytatni. Az
> egyetem ugyan megállapodott a kivitelezôvel, hogy ha május 1-jéig eldôl a
> továbbépítés lehetôsége, akkor a cég nem követel kártérítést, nem számol
> föl kötbért. De nincs sok idô május 1-jéig. Nem jó továbbá, ha az építkezés
> ügye átitadódik politikával. De a legrosszabb azoknak az egyetemistáknak,
> akik a jelenlegi 220 könyvtári helyet naponta 1500-an használják. És a
> legeslegrosszabb azoknak, akik helyhiány miatt be sem jutnak a könyvtárba.
> Még legalább két évet kell várniuk, de a könyvtár biztosan megépül, mivel
> erre az egyetemnek megvan a pénze. A kérdés csak az: lesz-e mellé
> konferencia-központja a városnak.
>
>   Sulyok Erzsébet
>
> Délmagyarország/Délvilág 2002. 04.18.