UCLA - meg egyebek

[Gergely Banhegyi]

**Ez a level 150 sor!**

g.valas at freemail.hu wrote:

>Amit irtal, egyebkent nagyon erdekes, de a Los Angeles-i Egyetem
>(University of Los Angeles) es a UCLA (University of California, Los
>Angeles) akkor is ket kulonbozo intezet.

Valas Gyorgy
----------------

Kedves Gyuri!

Orulok, hogy erdekesnek talaltad az irasom. Az egyetemre vonatkozo
megjegyzesedhez azt kell mondjam, hogy tevedsz es nem tudom honnan
veszed. A Los Angeles-i Egyetem az par excellence az UCLA, mert olyan
mint University of Los Angeles, hat olyan nincsen.

Meg annak ellenere sincs, hogy a varosban szamos egyetem mukodik.
Az UCLA, a University of California, Los Angeles Kalifornia allam
hires egyetemi rendszerenek egyik campusa, kb. negyvenezer hallgatoja
van. A Sunset Boulevard mellett, a Bel Air toveben fekszik, sajat
buszjaratokkal, 12 reszegysegbol allo konyvtari rendszerrel; az
egyetemistak napilapja, a Daily Bruin 1919 ota jelenik meg. Minden
tulzas nelkul csodalatos a hely. Hires hallgatoi kozul csak Duke
Ellingtont, meg Jim Morrisont emlitem. Ilyen megszentelt auraban es
arenaban toltottem 1999-ben Fulbright-osztondijam nagy reszet
konyvtari ill. amerikanisztikai kutatasi projekttel, a post-MLS es
PhD programok kereteben.

Senator William Fulbright: aldassek az o neve. Christine Borgman:
van ki e nevet nem ismeri? A professzorasszony a 90-es evek elejen
hosszabb idot toltott Magyarorszagon, megerdemelt kozkedveltsegnek
orvendett. Dinamikus egyenisegevel galvanizalta a konyvtarosi berkeket;
sokat koszonhet neki a szakma itthon is (ld. a Muv. Min. reszere
1994-ben (?) keszitett tanulmanya, amely kozvetlen osztonzoje volt a
MOKKA megalakitasanak). No ja, a kozos katalogizalasi projektunk ot
eve tarto vajudasarol  viszont o nem tehet...

Az UCLA-n Christine Borgman a posztgradualis konyvtari-informatikai
intezetet 'uralja' - nehany eve egyfajta orokos tanszekvezetoi cimet
("Presidential Chair") kapott a szovetsegi kormanytol. Az o meghivasara
voltam e tanszek vendege. Hallgattam a digitalis archivalas legnagyobb
szaktekintelyet, Ann Gilleland-Swetlandot, az adatbazisok szerkezetenek
szakertoit, Greg Leazert es Jonathan Furnert, a digitalis copyright
jogasz professzorat, A. Besser-t, stb. - es magam is tartottam tobb
eloadast. Az UCLA oktatoi gardajaban van vagy egy tucat Nobel-dijas meg
szamtalan egyeb hiresseg. Emlithetem neves honfitarsainkat, ott tanit
regota vendegprofesszorkent Berend T. Ivan, az MTA elnokekent egykori
'csucsfonokom', es Gazdag Gyula, aki Hollywood toszomszedsagaban es
a Universal Studio kozeleben a film tudomanyara oktatja a hallgatokat.
A Young Research Library munkatarsai kozott a magyarsag kepvoseletet
pedig Radics Katalin tolti be, aki a beszerzes (collection development)
vezetoje.

Ha mar itt tartunk, megemlitem az UC tobbi regionalis egyseget is,
szebbnel szebbek. San Diego: csaknem a mexikoi hatarnal, a La Jolla-i
dombteton elterulo campusarol pazar a kilatas a Csendes-oceanra es a
Coronado-szigetre: a sziget vilaghiru szallodajaban forgattak a 'Van aki
forron szereti' c. filmet; vagy Santa Cruz, ahol a campus lenn a beach-en
van es a legfontosabb felveteli tantargy a szorf -:). Ott van meg Santa
Barbara, Riverside, Davis, es az uj egyetemi varos Irvine. A University of
California adminisztrativ kozpontja Oaklandban (San Francisco mellett)
szekel, ugyanott van a California Digital Library agytrosztje is. No es
eszak fele ki nem hagyhato a Berkeley, sajat korosztalyomnak (akinek mond
valamit a 'Strawberry Statement' vagy a Zabriskie Point) bizonyara be se
kell mutatni. Berkeley volt az UC elso tagja, az 1862-es foldjuttatasi
torveny nyoman alapitotta a kevessel korabban (1848) az USA-hoz csatlakozo
Kalifornia allam.

Ezekben a lenyegileg autonom intezmenyekben - vagyis meg a tudas es
bolcselem  fellegvarain belul is (!) - a konyvtarak megkerdojelezhetetlen
rangban allnak, intellektualis csomopontokkent leteznek, amely termeszetes
modon kovetkezik a tudas holisztikus szemleletebol. (Fajdalmas kontraszt:
honapok ota csak azt varom, hogy a Kossuth-ado reggeli 'Info-kronika' cimu
musoraban egyetlen egyszer elhangozzon a szo hogy: KONYVTAR - de hat ez hic
et nunc egy virtualizalodo, divatos szoval fantomizalodo intezmeny. Ostoba
cikkecskeket olvashatunk nap mint nap, hogy a Vilaghalo foloslegesse teszi a
konyvtarakat. Tenyleg? Jeee. Akkor miert van, hogy a Net szulofoldjen, az
UCLA-n meg ma is 90 ezer kurrens nyomtatott folyoirat jar?)

Mindazonaltal nem ketseges, hogy a hagyomanyos kereten belul allandoan
epiteni kell az automatizalas elemeit-eszkozeit. Az ujsutetu
neoprimitivizmus, a konyvtarrol tudomast sem vevo hazai szemlelettel
szemben fo fegyver a folyamatos fejlesztes. Szegyellnivalo, ha a magyar
OPAC-ok rekordjainak ar'any'at osszevetjuk az egyes konyvtarak
tenyleges allomanyaval. (Szanalmasak, mondana Mate Krisztina -:)
Ezzel szemben az UCLA konyvtaraban a 7 millios konyvtari katalogus egesze
mar 1980-ban (!) digitalizalva  volt. Igazan jo lenne tudni, hogy nalunk
milyen intezkedes folytan es vajon milyen indokkal sorvadt el a retrospektiv
konverzio tamogatasa nehany evvel ezelott??

Szinten a szovetsegi allam altal tamogatott egyetem a California State
University, az UC-nel szerenyebb presztizsu intezmeny, amelynek tobb
tucat campusa van szerte az allamban (Los Angelesben is). Az UCLA igazi
rivalisa azonban a varos deli reszen talalhato maganegyetem, a USC, a
University of Southern California, ahol peldaul kalapacsveto olimpiai
bajnokunk, Kiss Balazs tanult (vagy meg tan tanul?). A ket egyetem
kozott komoly versenges van, a kosarlabdaban es amerikai futballban
elsosorban, de az oktatas minden teren. Az UCLA Bruins (Medvebocsok)
es a USC Trojans (Trojai Harcosok) kozotti meccsekre a felfokozott
erdeklodes miatt keptelenseg jegyet szerezni es bejutni. A
versenyszellem nem akadalyozza meg azt, hogy ugyanakkor a ket
szomszedvar ezer szallal ne kotodjon egymashoz, van athallgatas,
professzorok tomegesen tartanak a masik campusan eloadasokat, a
konyvtarkozi kolcsonzesi rendszer evtizedek ota mint kozos szolgaltatas
mukodik, suru kisbuszjarat van a ket campus kozott.

LA eszak-keleti varosreszeben, Pasadenaban van a CalTech, a hires
muszaki egyetem, es a hozza tartozo Jet Propulsion Laboratory. A JPL
kozismerten az urkutatas egyik kozpontja es letrehozasa a mi Karman
Todorunk nevehez fuzodik. Karman nevet nemcsak egy fennsik orzi a Holdon, de
orommel fedeztem fel, hogy a JPL grandiozus elocsarnoka is rola van
elnevezve. Karman neve - ekezethelyesen, tehat nem ugy mint itt -:) -
hatalmas betukkel diszeleg a csarnok falan. Elzarandokoltam Pasadenaban a
Rose Bowl stadionba is, ahol az Angyalok Varosanak europaifoci (soccer)
csapata, az L.A. Galaxy jatszott. Ott is magyarok nyomaban jartam, hiszen
1994-ben a Rose Bowlban jatszottak a Futball
Vilagbajnosag dontojet. Mint sokan tudjak, 1938 es 1954 utan
Magyarorszag ismet resztvevoje volt a VB-dontonek - igaz csak
egyetlen jatekos, Puhl Sandor jatekvezeto szemelyeben.

Tudvalevo, hogy Amerika messze van, az UCLA 12 ezer kilometerre. Sok
minden bizony nem adaptalhato egykonnynen. Epp az a bokkeno, hogy
alaposan ismerni kell az import-export kozegeit es barmilyen atvetel
elott meg kell teremteni a felteteleket. A honositasra alkalmas
eszkozok-eljarasok es az eltero jogi-tarsadalmi-szocialis hatter miatt
nem atplantalhato dolgok kozott nehez megteremteni az egyensulyt.
Eszetlenul atvett, a majmolas fogalmat kimerito intezkedesekkel tele a
padlas. Amirol a funkcionarius mar nem tud, pl. hogy az USA-ban az
egyetemi kozosseg igenyeit kielegito campus-konyvtarak mellett nem
kevesbe csodalatos varosi es kozkonyvtari rendszer mukodik es egy sor
nagyvallalati, tarsasagi es itthoni terminologiaval szakkonyvtarnak
nevezheto gyujtemeny. A szakkonyvtarak letet tehat oktalansag volna
megkerdojelezni. Annal is inkabb, mert hazankban meginkabb szukseg van
rajuk, hiszen sajat celkozonseguk mellett az egyetemi szfera tomegeit
is kiszolgaljak. (Az MTA konyvtaraban pl az egyetemi hallgatok aranya
70 szazalek koruli).

Itt mar veget kell vetnem az alkalmi nosztalgiaturanak, hiszen egy
mondattal akartam valaszolni Valas Gyorgynek es lam, mi lett belole.
A hazai viszonyokra tett kommentarjaim talan tul pesszimistara
sikeredtek. Teny, vannak szivmelengeto dolgok: a NKOM altal mukodtetett
Orszagos Dokumentumellato Rendszer peldaul valosagos mentoovet jelent a
konyvtari szerzemenyezesben;  a MOKKA adatbazisa mar teszteles alatt all; a
FSZEK ujra megnyitasa szinten ilyen esemeny. A regi es az uj
harmoniaja, a szolgaltatasok megujulasa nemcsak Hegedus Petert, a
tervezot dicseri, hanem a Konyvtar vezeteset es kituno munkatarsi
gardajat is. Gratulalok - es mit kivanhat egy konyvtaros egy masiknak:
sok-sok nyajas olvasot!

Banhegyi Zsolt
zsolt at vax.mtak.hu


_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp