Nincs tárgy megadva

[Pinter Laszlo]

Kedves Kollégák, Tisztelt KATALIST,

Megfogadtam, nem szólok hozzá többet az OMIKK-vitához.


1. Kevés ismerettel rendelkezem az ügyben, nem tudom, mi miért
történik, mert
2. hallom az egyik oldalt, de nem hallom a másikat. Hallom, hogy nem
szabad megszüntetni, egyet is értek vele! de nem hallom, hogy miért
akarják megszüntetni? Az ugyanis, hogy mit akarnak a helyén, hogy abban
van-e politikai, választási indíttatás, mint ÚR és mások írják, nem
indok arra, hogy miért éppen az OMIKK-ot. Még az sem, hogy az épületet
akarja lenyúlni az a … kormány és a még … miniszterelnöke. (A pontok
helyére mindenki gondoljon, amit akar, az ellenzéki újságokból szépen
kiolvashatja.)
3. Véleményem szerint ebbol az ügybol szakmai vita nem nagyon lesz: túl
sok az érzelem, s máris át- meg átszövi a leveleket a politika, éppen
ezért
4. szakmai érv nagyon kevés jelenik meg az írásokban.
5. Az is zavar, hogy miért nem jelentkezik már valaki illetékes „arról
az oldalról” is? Olyan „párbeszédben”, amelyikben csak az egyik fél
szólal meg, nem szeretek állást foglalni.

Miért írok hát mégis?
        Vállalva akár a kiátkozást is megkérném: gondolkodjunk, mielott
bármilyen megbélyegzosdit elkezdene a szakma. Gondolkodjunk, még
mielott teljesen politikai ügyet kreálna szigorúan szakmai ügybol. Mert
annak semmi értelme.
Miért gondolom, hogy megbélyegzosdi és politikai ügy kezdodik? Nem kell
hozzá nagy ész, itt a második, harmadik vonalban is érezheto a háttér.

1. Válas úr a következoket írja:

„Az OMIKK felszámolása az egész szakma semmibe vétele, hiszen a
szakma négy-öt legfontosabb intézményének egyikéről van szó. Ha ezt
keresztül tudják vinni, az egész szakma kerül veszélybe. Márpedig, ha
nem tudunk e téren olyan országos egységet teremteni, mint amilyet a
Néprajzi Múzeum elleni támadás terve hozott létre, akkor keresztül
viszik. Aki ezzel az egységtörekvéssel szakmán belülről száll szembe,
az a szakma egészét sérti meg.”

Ilyen érveket hallva szoktam én megrettenni leginkább: „országos
egység, egységtörekvés”, aki ellentmond az a szakmát sérti meg. Hát ez
szörnyu! Országos egységet csak az árvíz, katasztrófa,  stb. elleni
küzdelemben tudok elfogadni. Elegem volt eszmélésemtol kezdve a
Népfrontból. Mi az, hogy egy iskolázott ember ilyen egységbe kényszerít
megint? Majd, ha meggyoz, akkor jóindulattal melléállok. De amíg csak
fenyeget, amíg csak sérteget, addig velem semmit nem ér el. Hajlandó
vagyok a legjobb ügy mellol rohanva elállni, ha eroszakkal és nem
érvekkel akarnak odaállítani.
2. „kladiva” írja:

">Tisztelt Kolleginak es Kollegak! Nem gyozött meg Szabó Gábor, mert a
FSZEK
>nem lesz diákcentrum és nem lesz felsooktatási könyvtár.

Tisztelettel jegyzem meg (és halkan), hogy mások is azt hitték, amig
rájuk nem szakadt a polgári erők diktátuma!"

Ez színtiszta érzelmi és politikai vallomás: hogy érzelmi töltetu, azt
megértem: az OMIKK szerverérol jött. Hogy politikai, méghozzá bután
politizáló, azt már nem: olyasmi, hogy „polgári erok diktátuma”, nem
létezik. A polgár abban különbözik a diktatúrák – fasiszta, kommunista –
egyedeitol (embert nem szívesen írnék), hogy soha nem alkalmaz
diktatúrát. Lehet, hogy Ön, kedves „kladiva”, elvakultan gyulöli a
kormányt, vagy OV-t, (vagy úgy érzi, hogy az(ok) gyulölik Önt), de ezt
a gyulöletet ne húzza rá a „polgár”-ra: a polgár nem csinál semmiféle
diktatúrát. Minden idegével az egyéniséget védi, az önállóan cselekvo,
saját erejében-tehetségében bízó embert. Ne féljen Ön a „polgári
diktatúrától” olyan nem lesz, mert aki diktatúrát alakít ki, az már nem
polgár. Apropo: csak nem a proletárdiktatúra járt az Ön eszében, mikor
ezt írta? Sajnálom. Azt még jobban, hogy ezt megírta, azt meg még ennél
is jobban, hogy senki nem válaszolt erre Önnek eddig, csak én, a
másodvonalbeli. A diktatúrák nagy szakértoi pedig hallgatnak…

3. Nuridsány Judit írja:

"A vállalati költsémegtakarítások első lépése (melynek az utolsónak
kellene
lennie!) a könyvtár bezárása."

...a vállalat helyett itt akár egy országot is említhetünk...

Nem tudom, ez megint mire jó? Hogy jutunk az OMIKK-tól az országig?
Valóban azt látja Ön hogy tönkremegy az ország? Valóban erre kell vinni
ezt a szakmai vitát?

Hát ezért írtam. Erre, ezekre szerettem volna fölhívni a figyelmet.

Meg néhány tanulmányra, cikkre, hogy valamilyen szakmai színezete is
legyen a dolognak. Vajon miért megint csak nekem jut eszembe itt a
végeken, hogy ez a dolog nem mai találmány: megkérem kedves
kollégáimat, olvassanak bele a Könyvtári figyelo 1996. 1. és 2.
számának cikkeibe. Oldalszámot sem írok, annyira errol szólnak: Zsidai
József cikke indítja a vitát. Tudják Önök, mit javasol: takarítsunk meg
1 millárd forintot úgy, hogy zárjunk be öt országos hatásköru
könyvtárat (köztük elso helyen az OMIKK-ot), és alakítsuk át a 19
megyei könyvtárat városi könyvtárrá. Aki szakmai vitát akar, ezeket a
cikkeket olvassa. És minden most tiltakozónak ajánlom az évszámot:
1996. Milyen kormány volt akkor? Az a szociálisan érzékeny? Vajon miért
írta meg Zsidai úr ezt a „Javaslat”-ot akkor? Tisztára magától?
Véletlenül? Nem tudom, most miért jött elo ez a dolog megint. De kérem,
tessék tudomásul venni, hogy ez nem mostani vita! Csak fölmelegített.
Ha akkor, a diktatúrához idoben is gondolkodásban is közelebb meg
lehetett oldani pusztán szakmai vita során a kérdést, akkor talán most
is van rá lehetoség. De kérem, olvassanak szakcikket is, mielott megint
aláírásokat kezdünk gyujteni.

És ne bántsuk a polgárt… Jól láthatjuk, hova vezet, ha eltunik a
palettáról.

Elnézést, ha hosszú voltam és politikus: nem lehet nem politikusan írni
arról, ami színtiszta politika lett néhányak interpretálásában, s nem
tudok szakmailag írni a kérdésrol, hiszen arra ajánlottam a nálamnál
kompetensebb véleményeket. A Könyvtári figyelobol.

Kiváló tisztelettel és hidegebb fejjel való gondolkodást kérve

Pintér László
könyvtáros
PTE PMMFK Könyvtár
7601 Pécs Pf. 28.
Tel.: (72)224-277/3904