RE: kölcsönzés

[Horváth Zoltánné]

Kedves Horváth Sándor Domokos!

Nagyon jó gondolatnak tartom a könyvtartozások és késedelmi díjak
köztartozásnak való felfogását. (A vállalati könyvtárak nem küzdenek ilyen
problémákkal, mert ott a gazdasági részleg levonja a renitens olvasó
munkabérébol a követelést.)

Aki elveszti, vagy magánál tartalékolja a közkönyvtár javait, az a többi
polgártól vonja meg ezeket a javakat, vagyis az egyenlok között egyenlobbnek
tekinti magát.

A polgármesteri hivatalok már úgyis több kérdésben átveszik az egyéb -
kevésbé civil hatóságok szerepkörét.
A bíróságok feladatkörébol valóban kissé kilóg ez a mi kis ügyünk - foleg az
elso, fizetésmeghagyási szakaszban. Civil kihágásként kezelve talán az
ügyintézési kötelezettség is elriasztó lehetne.

Üdvözlettel: Horváth Zoltánné
-----Original Message-----
From: Horváth Sándor Domonkos [mailto:hsdhsi at ARRABONET.GYOR.HU]
Sent: Thursday, February 22, 2001 1:12 PM
To: KATALIST at LISTSERV.IIF.HU
Subject: Re: kölcsönzés


Kedves Kis Gábor!

Civiliter felfogás szerint a szerzodés a felek egybehangzó
akaratnyilatkozatával jön létre.. A könyvtár részérol az általános
szerzodési feltételeket az 1997. évi CXL. tv. és a fenntartó határozatával
jóváhagyott könyvtárhasználati szabályzat jelenti. Lényegében ezek
tartalmazzák az "ajánlatot", amely az olvasó egyszeru elfogadó
jognyilatkozatával kötelmi jogviszonyt keletkeztet. Világos, hogy ez jó a
bíróságnak, mert tisztázza a jogalapot, de a konkrét  ügylet meglétét még
nem bizonyítja. Úgyhogy nem lenne ilyen sima az ügy, ha a T. Olvasónak lenne
egy furfangos ügyvédje, ami persze nincs, lásd tyúkper, és a bíróság az
eljárási elveknek megfeleloen polgári perben csak a konkrét indítványokat
vizsgálja, igy ha az olvasó részérol nem hangoznak el jogilag releváns
ellenérvek, akkor azok nincsenek is.

Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy az adósság problémája más
filozófia alapján is megközelítheto. Legalábbis a közkönyvtárak esetében.
Tény, hogy a közkönyvtári ellátás (megyei, települési) kötelezo állami
feladat. Olyan, mint a közvilágítás, stb. A közfeladatok ellátását a
közjavak szolgálják. A kötelezo állami feladat fedezete az állami
költségvetés. Az állam, ezen feladatait részben, vagy egészben, általában
költségvetési szerveken keresztül látja el. Ezek bevételei és kiadásai a
központi vagy helyi költségvetésben megjelennek. Mivel a közkönyvtárak
gyarapítása állami/önkormányzati (a normatívákat, figyelembe véve szintén
foként állami) pénzbol történik, eljuthatunk arra a meredek következtetésre,
hogy a könyvtári tartozás lényegében köztartozás, és esetleg érdemes lenne
tanulmányozni annak esélyét és alapját, hogy lehetne-e a jogalkotót olyan
irányban befolyásolni, hogy a közkönyvtári tartozások adók módjára
behajtható köztartozásnak minosüljenek, amely esetben az ügy intézoje az
önkormányzat jegyzoje, akinek azért több lehetosége van, pl. lakcim
azonositására, mint nekünk. Mindez komplikáltnak tunik, de talán van annyi
köze a könyvtáraknak a közpénzügyekhez, mint a musorszórásnak, gondolok itt
a TV díjra. Persze ez más, a könyvtár mint önálló polgári jogi jogalany
küszködik a problémával, miközben a könyvtárhasználat alanyi jog, az
egészségügy mellett talán az egyike a kevés ingyenes szolgáltatásoknak, és
ha már az egészségügyet /mint állatorvosi lovat/ hoztam fel példának, ott
keményen fellépnek a TB szolgáltatás jogosulatlan igénybevevojével szemben
(táppénz, gyed, stb.)

Szóval, a könyvtárügy közjogi megközelítése tartogathat meglepo teóriákat,
no de messze kanyarodtam a kölcsönzéstol, elnézést érte.

Horváth Sándor Domonkos