CD-ROM-ok a könyvtárakban

[Muranyi Peter]

Kedves kollégák!

Mellékelve (de nem mellékletként) küldöm egy, a Könyvtári Levelező/lap idei első számában megjelent cikk szövegét.
Kérem, hogy akinek véleménye van a dologgal kapcsolatban, vagy a listára, vagy címemre ( peterm at kit2.bdtf.hu ) írjon.

Köszönettel,
                     Murányi Péter

A legjobb CD-ROM-okat
                                    a könyvtárakba:
                             az Arcanum és a többiek

Vannak nagyon jó CD-ROM-ok (magyarok is). Ezt azért hangsúlyozom ki, hogy azok is kedvet kapjanak a próbálkozáshoz, 
akik eddig még nem voltak közelebbi barátságban ezzel a dokumentumtípussal. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy első 
tapasztalataik nem voltak kedvezőek. Hiába igaz ugyanis kezdeti állításom, mert nem minden CD-ROM nagyon jó, vannak 
olyanok is, amelyek igazán jónak sem mondhatóak, sőt. Honnan lehet tudni, hogy melyik lemez melyik kategóriába tartozik? Ez 
a legtöbbször csak a megvásárlás után derül ki. Hogyan lehetne elérni, hogy a legjobb CD-ROM-ok kerüljenek be a 
könyvtárakba, s megelőzni azt, hogy a gyengébbek elvegyék előlük a helyet és a pénzt? Leginkább talán úgy, ha azok, akik 
már szereztek tapasztalatokat egyes lemezekkel kapcsolatban, megosztják ezeket a többi érdekelttel.

Vita persze folyik a CD-ROM-okról, csak nem ezzel kapcsolatban, hanem arról, hogy a szerzői jogi törvény szerint lehet-e 
őket kölcsönözni. (Más dokumentumtípussal nincs ilyen baj, ahogy az december 8-án az OMIKK-ban, az MKE 
Olvasószolgálati Szekciója által szervezett programon is kiderült. Erről a programról biztos megjelenik részletes beszámoló.) 
Még azokat a folyóiratmellékleteket sem engednék kölcsönözni, amelyek többségét a megjelenés utáni évben már 50-100 
forintért próbálják eladni kiadóik, nem beszélve a drágább lemezekről. Remélhetőleg változik ez az álláspont, hiszen már sok 
könyvtárban bevezetett szolgáltatás a CD-ROM-ok kölcsönzése. Addig sincs azonban nagy gond, mert nem az Artisjus 
perelhetné be a könyvtárakat, hanem a kiadók. Előfordulhat azonban, hogy mások perelik be a CD-ROM-ok kiadóit. Ha az 
internetre kerül ugyanaz az anyag, például a Nyugat, akkor érvényesül a közös jogkezelés, de ha CD-ROM-on adják ki, akkor 
egyenként kell megállapodni a jogutódokkal. A Nyugat ennek ellenére valóban megjelent CD-ROM-on, s talán emlékeznek 
még az októberi számhoz mellékelt Arcanum Adatbázis hirdetésre. (Ha mégsem, akkor a http://www.arcanum.hu címen 
találhatnak információt erről a kiadványról.) Mi lehet ennek a lemeznek a legnagyobb hátránya? Számomra az, hogy most épp 
valahogy nem találom a Nyugat 34. évfolyamát (CD-ROM-on). Ez a nyomtatott változattal nem fordulhatna elő. Legfeljebb az 
anyagában nem találnánk valamit, meg valószínűleg nem sok helyen van teljes sorozat az eredetiből. (A reprintből meg biztosan 
nem.) De ha megtalálnám a lemezt, akkor azon már mindent nagyon gyorsan meg lehetne találni. Ugyanúgy, mint a Pallas Nagy 
Lexikonában. Vagy most már a Szinnyeiben. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, csak a biztonság kedvért.) 
Mindhárom említett lemez az Arcanum Adatbázis kiadványa.

(Itt egy teljesen objektív, minden szubjektivitástól mentes bekezdés kezdődik.) Több éve mondogattam Biszak Sándornak, 
amikor alkalmunk nyílt találkozni (könyvfesztivál, Compfair, ő mint kiállító, a kiadó vezetője, én mint vásárló, nézelődő), hogy 
kiadhatnák már a Szinnyeit CD-ROM-on. Most itt van a Szinnyei, és még annál is sokkal jobb, mint ahogy reméltem.
A Szinnyei mellett mindig a Világirodalmi Lexikon CD-ROM-on való kiadását szoktam Biszak Sándornak ajánlani, de arra 
sehogy nem hajlandó. Pedig abban is mennyi mindent meg lehetne találni, amit a nyomtatott változatban nem! A Szinnyeinél 
azonban nem voltak olyan szerzői jogi akadályok, mint a Világirodalmi Lexikon esetében. Biszak Sándor cserébe azt mondja, 
hogy írhatnék már róluk valamit. Erre felajánlom neki, hogy írhatok újra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irodalmi 
adatbázisáról, ahhoz is van valami közük (a keresőszoftver, az ARCTIS tőlük származik). Miért nem a többi adatbázisukról? - 
jön a kérdés. Azok túl jók, mit lehetne róluk írni. (Ez a megállapítás épp úgy vonatkozik a FSZEK adatbázisai közül a 
szociológiaira, mint az Arcanum egyéb lemezeire.) Miért van az, hogy van olyan alkalom, amikor a CD-ROM 
speciálkollégiumra kizárólag Arcanum lemezeket viszek be? Miért nem inkább egyéb kiadványokkal szerencséltetem a 
hallgatókat? Egyáltalán, miért nem igyekszem olyan hévvel gyűjteni a más kiadók által megjelentett lemezeket? Pedig van 
belőlük elég sok, elég magas az áruk is ahhoz, hogy jók legyenek.

Honnan tudhatjuk meg, melyek a jó lemezek?

Folyik vita a CD-ROM-okkal kapcsolatban, ahogyan erre az elején utaltam, ez azonban legtöbbször nem az egyes lemezekre 
vonatkozik. (Van azért kivétel, éppen a Nyugattal kapcsolatban, Kokas Károly válaszát a http://es.fullnet.hu/0022/ cím alatt 
találhatjuk.) A legtöbb esetben azonban nincs különösebb visszahangja a lemezekről megjelent írásoknak, s azt sem igazán lehet 
tudni, mennyire befolyásolják a könyvtárosokat.
Vajon a könyvtárak miért veszik meg az egyik lemezt, miért nem a másikat? Hogy milyen lemezek jelentek meg 
Magyarországon, azt elég jól tudhatják Tószegi Zsuzsannának, illetve az általa 1995-ben még az Új Alaplapban indított 
CD-ROM diszkográfiának köszönhetően, amely mostani változatában a Neumann-ház honlapján, a 
http://www.neumann-haz.hu/diszkog/index.htm  címen található. Most már talán szinte mindenki elérheti az interneten a 
diszkográfiát, korábban jobbnak látszott időnként nyomtatásban is publikálni. A diszkográfia anyaga alapján készült Árkos Iván 
rendkívül alapos elemzése (A hazai CD-ROM-kiadás első tíz évének jellemzői a Neumann-ház diszkográfiájának tükrében. = 
TMT, 47. évf. 2000. 11. sz. p. 462-469.). Innen mindent megtudhatunk a magyar CD-ROM-okról (az időszaki kiadványként 
és az időszaki kiadványok mellékleteként megjelenő lemezekről nem olyan teljességgel), azt azonban nem, milyenek is a 
lemezek. Ez nem is lehet a diszkográfiának s az annak alapján készülő elemzésnek a feladata. Honnan tudják azt, melyik jó, 
melyik nem, melyik mire jó? Sokféle forrás áll rendelkezésükre. Használhatják a kiadók és a terjesztők propagandaanyagait, 
információit, olvashatják a számítástechnikai folyóiratokban megjelenő ismertetéseket, ahol sokszor csillagokkal vagy 
százalékokkal kifejezett értékelés is segítheti a választást. Ebből kindulva a Kutyatárat érdemesebb lehet megvenni, mint a 
Pallast, hogy visszatérjünk az Arcanum kiadványaihoz. A könyvtárosok talán másképp gondolják.

Mit tettek és mit tehetnek a könyvtárosok?

A Könyvtári Levelező/lapban is volt sorozat, amelynek keretében CD-ROM-okat mutattak be, ez azonban, úgy tűnik, lassan 
elhalt. A Könyvtári Figyelőben és a Könyvtári Levelező/lapban, továbbá a hálózaton megjelentek Drótos László rendkívül 
alapos, tárgyszerű, tekintélyt nem ismerő, az objektivitástól soha el nem térülő elemzései, ahonnan megtudhatják, hogy a minden 
tekintetben tökéletes magyar CD-ROM még nem született meg (Könyvtári kívánságlista CD-ROM kiadványokhoz 
http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/cdrom/jocd.html). Azonban felismerhetnénk, ha mégis megjelenne ilyen, hiszen Drótos 
László az értékelés módszereit is kidolgozta (CD-ROM és on-line adatbázis-kritikák:

http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/cdrom/cdromkrit.html). Egyedül azonban nem lehet képes arra, hogy minden 
számbajöhető lemezt a tőle megszokott mélységben értékeljen. (Nem sokat kell keresgélni ahhoz, hogy a Drótos László által írt 
kritikákat megtalálják, továbbá azokat, amelyeket Kokas Károly készíttetett hallgatóival. S ha már itt tartanak, érdemes a 
Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektronikus Könyvtári Szekciója honlapjának többi részével is megismerkedni.) Pedig ki 
más ítélhetné meg jobban a CD-ROM-okat (legalábbis a könyvtárak szempontjából), mint a könyvtárosok.

Sokszor rövidebb értékelések is sokat segíthetnének. Akik már megvettek egy lemezt, segítséget nyújthatnak azoknak, akik 
még előtte állnak, ajánlhatnák nekik, de ugyanúgy próbálhatnák megóvni is őket tőle. Valamilyen fórumot kellene találni ehhez. 
A Katalist is alkalmas lehetne erre, esetleg egy másik levelezőlista, vagy egy külön weblap. Itt az egyes lemezekhez 
kapcsolódva meg lehetne tudni, hol jelent meg róluk ismertetés. Ha ez az interneten található meg, akkor egy kattintással 
elérhetővé is lehetne tenni, a folyóiratokban megjelentetettek esetében talán idekerülhetne az értékelés summázata. Nem biztos 
azonban, hogy amit az egyes lemezekről olvashatunk, az megfelel a könyvtárosok gyakorlati tapasztalatai alapján kialakított 
értékítéletének.

Lehet olyan lemez, amelyet a sajtóban olvasható pozitív vélemények alapján vásároltak meg, azután csalódniuk kellett. 
Másokat azonban még megóvhatnak ettől a csalódástól, ha gyorsan megosztják velük tapasztalataikat. A legtöbb könyvtárnak 
úgyis elég szűkös lehet a beszerzési kerete, az egyik lemezt csak egy másik rovására vehetik meg, ha feleslegesen költötték el a 
pénzüket, a fontosabbra nem futja. Az sem mindegy, milyen áron lehet megszerezni egy lemezt, abban is segítséget lehetne 
nyújtani, hogy a különféle akciókról is minél többen tudomást szerezzenek.

Ugyanígy fontos lehetne azon lemezek kiemelése, amelyeket másoknak ajánlanak. Nemcsak egyes lemezekről lehetne 
természetesen szó, hanem kiadókról is. Árkos Iván cikkében (TMT 464. oldal) megtaláljuk kategóriák szerint a legtöbb lemezt 
kiadó cégeket (nem kiadói cégek, hagyományos könyv- és lapkiadók stb.), így látható, kikkel kellene foglalkozni, a 
tapasztalatok szerint mennyire lehet sejteni már a kiadó neve alapján, mit várhatunk.

Miért nem az Arcanummal foglalkoztam többet, ha már a címben is szerepeltettem, s annyi, itt nem említett anyagot gyűjtöttem 
össze róluk? Épp azért, mert részletesebben is érdemes foglalkozni azokkal a kiadványaikkal, amelyek a könyvtári 
információszolgáltatásban jelentős szerepet játszhatnak.

A tervek szerint sorozat indulna a Könyvtári Levelező/lapban, amelyben egy-egy kiemelt területen nem csak az Arcanum 
lemezei kerülnének terítékre, hanem a mások által megjelentetettek is. E sorok írója vállalkozik az első(k) megírására, abban a 
reményben, hogy hamarosan mások tapasztalataira is támaszkodhatna, illetve mások vennék át szerepét, s természetesen sorra 
kerülnének azok a területek is, amelyekben az Arcanum nem szerepel.

Amíg nem jön létre más fórum, írjanak a témáról a Katalistra vagy közvetlenül e-mail címemre: peterm at kit2.bdtf.hu.
                                                                                    Murányi Péter