Ujabb jubileumok

[Zsolt Bánhegyi]

10 éves a KATALIST 

Nemregiben ultuk az e-mail 30. szuletesnapjat. Most pedig nyakunkon kozos
kedvencunk, a Katalist tiz eves evforduloja. Istenem, hat nem fiatalodunk...
Toth Bea tiz eve, 1991. december 18-an kuldte a tajekoztato levelet a 
KATALIST 'elektronikus konferencia' resztvevoinek - igaz persze, hogy a 
levelezolista tenylegesen 1991 oktobertol korlevelkent az ELLA-n mar 
mukodott. Ott volt meg a PETRA hirlevel meg az ELF, az elektronikus 
faliujsag - hu de nehezkes is volt -, a cimzest pedig az uucp (unix to unix 
copy program) atiranyitassal kellett megoldani. A KATALIST a magyar 
konyvtarosok kiemelkedo teljesitmenye, amire meltan buszkek lehetunk. 
Az elso - es ma a legregibb - ilyen jellegu szakmai lista, amely bizonyitja 
a konyvtarosok nyitottsagat, az ujdonsagok iranti fogekonysagat es 
kulcsszerepuket a technologiai honositasban. A listservek, levelezolistak jo 
ideje mar teljes jogu forumai a tudomanyos eletnek, az ott kozolt velemenyek, 
irasok standard modon idezesre kerulnek es esetenkent egyenertekuek a 
folyoiratok hivatkozasaival is. A hatter megteremtese a Nagy Miklos vezette 
IIF érdeme; az egykori bekoszontobol kiderul, hogy Aranyi Sandor volt a 
SZTAKI reszerol az uzemelteto, Toth Beatrix volt a koordinator es Drotos Laci 
pedig elejetol fogva mesteri es gondos gazda. Koszonjuk es gratulalunk!! 

--------------------------------

10 eves a WWW

A web megszuleteseben vitathatatlanul a reszecskefizika, ill. a nagyenergiaju 
fizika (angolul: high energy physics, roviditve: HEP) kutatoi jatsszak a 
foszerepet. Azon belul is az egyszerre zsenialis kutato + vizionarius, Tim 
Berners-Lee a web holtbiztos szuloatyja: eseteben a pater - certus). 
Berners-Lee 1991 oszen hozta ossze a 'world wide web' nevu feluletet es 
nevehez fuzodik az elso grafikus bongeszoprogram is. (Ez utobbit is 
WorldWideWeb-nek nevezte - igy egybeirva, de a felreertes miatt hamar
atnevezte Nexus-ra.) A tortenet fo vonalakban ismert, a genfi szekhelyu 
CERN nuklearis kutatointezetben az oxfordi vegzettsegu angol kutato 
dolgozta ki a globalis hipertext-rendszert, a grafkent felfogott webet, a
kenyelmes vilagmeretu eleres formajat. Vannak viszont kevesse ismert 
reszletek. Nagyon tanulsagos peldaul Berners-Lee 1989-ben irt 
felterjesztese a CERN vezetesehez (cime: Information Management: 
A Proposal - ld.: www.w3.org/History/1989/proposal.html), amelyben 
ismerteti az ujdonsagot es bizonygatja, hogy a hipertextes rendszerre a 
CERN-nek mily nagy szuksege van. A CERN tobbezer kutatoja, fejtegeti 
Berners-Lee, tulajdonkeppen egy egyre komplexebb web-strukturaban 
dolgozik. De a munkatarsak csereje, rotacioja miatt sok idot vesz igenybe 
a betanulas, sok informácio elvesz. Megoldas a rogzitett hierarchikus 
rendszer helyett az osszekotott informacios rendszer, linkek egymashoz 
kapcsolodasa anelkul, hogy minden alkalommal ki kelljen lepni es ujra 
vissza. Berners-Lee az elterjedt, rugalmatlan es hierarchikus fastrukturaval 
szemben - ilyen volt az uucp-news, a hircsoport-rendszer  - a node-ok 
linkkel egymashoz kapcsolodasat hangsulyozza. 

Berners Lee fejebol nem szikrakent pattant ki a web: evtizedes kutatas allt 
mogotte. 1980-ban, elso CERN-beli idoszaka alatt irta az Enquire nevu 
programot, amely informaciotarolasi es kapcsolodasi problemakkal 
foglalkozott, es ugyan nem-grafikus modon, de mar csirajaban tartalmazta 
a web lenyeges elemeit. 1989-ben, a CERN-be valo visszaterese utan 
Berners-Lee eszmenyinek talalta az elkepzelese kidolgozasahoz a CERN 
osztott kornyezetet: ez volt akkor a legnagyobb internet-site Europaban. 
Fontos korulmeny volt meg a halozati szintu tavoli belepes ottani fejlettsege, 
valamint az intezet jellegebol fakado folyamatos igeny az azonos adatok 
eleresere kulonbozo rendszerekbol. A CERN-ben implementalt rendszer 
ekkor a Steve Jobs altal alapitott NeXT Software ceg rendkivul fejlett, 
objektumorientalt rendszere - a www-programot Berners-Lee NeXT 
szamitogepen fogja megirni. 

Kellett a dolog szetaradasahoz - ugy is mondhatnam: a web emanaciojahoz 
- Paul Kunz, a Stanford Egyetem reszecskegyorsito kozpontjanak (SLAC) 
kutatoja, aki az elso amerikai weblap (1991. dec. 12.) keszitoje. A vele 
keszitett interju megtalalhato a kovetkezo cimen: 

news.cnet.com/news0-1014-201-8104108-0.html

Kunz 1991 oszen jart a CERN-ben: ott latta Berners-Lee www-demojat, es 
nyomban bele is szeretett (a www-be). Mivel web-szerver a CERN epuleten 
kivul meg sehol nem volt telepitve, az elso feladat volt a tavoli eleres 
kiprobalasa. Sikerult is atkuldeniuk a web-szerver programot a genfi 
laborbol a stanfordi gepre: ez volt a www program elso valodi tesztje az 
interneten. Kunzot izgatta a dolog, mivel a SLAC gepen volt (s van) a 
HEP-adatbazis, amelyet 40 orszag tobbezer kutatoja hasznalt. Epp az volt 
a gond, hogy az eleres nagyon vesszodseges volt, be kellett loggolni egy
idegen gepre, nem igazan lehetett eligazodni a parancsok kozott, es 
egyebkent sem volt elerheto az Interneten. Ezert Kunz az USA-ba valo 
visszaterese utan `kifaragta` az elso amerikai weboldalt, amely interfeszt 
nyujtott a preprinteket tartalmazo HEP-adatbazishoz. 

Alig egy honapra ra, 1992. januar 15-en Berners-Lee a franciaorszagi 
La Londe-ban a HEP-es kozosseg elott tartott bemutatot: a kutatoknak 
Kunz szerint 'leesett az alluk' a csodalkozastol, amikor lattak a stanfordi 
adatbazist az uj feluleten keresztul. Ezt kovetoen a web-fejlesztes 
Stanfordban Kunz masiranyu kutatasa miatt egy konyvtarosok reszvetelevel 
mukodo csoport feladata lett. Tony Johnson hamarosan elkeszitette az elso 
dinamikus weblapot, a grafikus bongeszo kifejlesztesebe bevonta Marc 
Andreessent, s aztan maga Andreessen lett az elso igazi bongeszo, a Mosaic 
megalkotoja 1993 februarjaban a University of Illinois es a NCSA kereten 
belul (Andreesen, Eric Bina es Jim Clark, az NCSA volt munkatarsai alapitjak 
nem sokkal kesobb, 1994-ben a Netscape Communications vallalatot).

(Mellesleg egy kolleganktol, Jean Armour Pollytol ered a 'szorfoles az 
interneten' kifejezes - jobban mondva annak angol eredetije-:)) 

A web tehat valodi sikertortenet. Kunz szerint az is oriasi, hogy Berners-Lee
vegtelen skalazhatosagot volt kepes tervezni. A tervezes egyik buktatoja 
ugyanis altalaban a skalazhatosag. Berners-Lee aligha gondolhatott arra, hogy 
millio es millio gep hasznalja majd a programjat, megis, tiz eve toretlen 
bovulese mellett a web alapkeszletet meg csak korrigalni se kellett. Az persze
legalabb olyan jelentosegu, hogy Berners-Lee a munkajat public domain-kent
tette kozze, magyarul a koz javara ingyenes programkent. Nem kifogasolhato
termeszetesen, ha valaki ellenerteket var szellemi erofesziteseiert, am az igazi
emberi nagysag megis az altruizmusban gyokerezik.  

(Ha mar az evforduloknal tartunk, 1991-ben jelent meg a Gopher is, Paul 
Lindner es McCahill alkotasa (University of Minnesota). Az igen nepszeru,
menuvezerelt karakteres program sokaig rivalisa volt a www-nek, ma is van 
bizonyos hasznalata.)  

Tim Berners-Lee ma a World Wide Web Consortium (W3C - honlapja: 
www.w3.org), a webszabvanyok gondozasat uzo szervezet igazgatoja, 
amellett tanszekvezeto az MIT-n es folytatja a kutatast. A web egeszen uj
koncepciojan, a Semantic Web elnevezesu projekten dolgozik. (a projekt
anyaga megtalalhato: www.w3.org/2000/01/sw) Ennek talan lenyege - a 
neveben is hordja  -, hogy a hipertext alapu osszekapcsolodast 
jelentesfelismeressel kiserli meg gazdagitani. A mai webtol elteroen az 
informacio nemcsak megjelenitesre kerul, hanem emogott mesterseges
intelligencia, ertelmezes es feldolgozas is lesz: a letezo adatbazis-szigetekbol 
egy hatalmas `Pangea` adatbazis kiepitese a cel. A tag-ek, metaadatok linkelve
vannak az oket definialo es kapcsolati halojukat felterkepezo rendszerhez: 
ezeket a viszonylatrendszereket `ontologiaknak` nevezik. (ld. papiron
a Scientific American 2001. majusi szamaban, ill. elektronikus cikk formajaban:
www.sciam.com/2001/0501issue/0501berners-lee.html) 

Latnivalo, hogy Berners-Lee-nek nem lesz konnyu dolga: az ontologiak 
exponencialis novekedese miatt a kezeles ellehetetlenul. Tobb biralo idezi a 
klasszikus `utazougynok problemajat`, ami az optimalis utvalasztasrol, a 
legrovidebb utvonalrol szol. Nehany varos eseteben ez vidam es gondtalan, am 
mar 15 varos eseteben a valaszthato lehetseges utvonalak szama 43 milliard.  
  
Banhegyi Zsolt