VG-cikk

[Mikulas Gabor]

Kedves Kollegak,
Mellekelek egy cikket a Vilaggazdasag dec. 13-i szamabol.
Azert tartom a konyvtarosok szamara fontosnak, mert a (szak)konyvtarak
piacat elemzi. Magyaran ha a cikkben emlitett intezmenyek (egyetemek, 
kutatointezmenyek) kutatasra valo osztonzert, forrasokat kapnak, akkor az a 
nekik szolgaltato konyvtarak szamara is lehetoseget biztosit. 
Korabban mar esett szo a listan arrol, hogy a hazai K+F az utobbi 10 evben 
visszaesett, s ez termeszetszeruleg jelentos hatassal van a szakkonyvtarakra is. 
Most ugy tunik, hogy a zuhanas megallt, es vannak biztato jelek. 
Szoval, fontosnak tartom, hogy szo essek errol. 

A Coca-Cola digitalis konyvtara (a Coca-Colaval vagy az IBM-mel kapcsolatos 
erzelmeinktol fuggetlenul) pedig szerintem azert lehet erdekes, mert a 
digitalizalasban, elektronikus konyvtarakban tapasztalatot szerzett konyvarosok
szakismeretei szamara lehetoseget kinal hasonlok gyujtemenyek keszitese. 
Szakmai-technikai szempontbol ugyanis masodlagos, hogy helyi vallalati 
dokumentumtarat vagy helyi neves szemelyisegek illusztralt adattarat vagy 
eppen helyi kepeslapok gyujtemenyet hozza-e letre pl. a helyismerettel foglalkozo 
konyvtaros. Bizonyara lehetne mas eredmenyes peldat is felhozni ilyen akciora,
de a Coca-Cola -- sirjunk vagy nevessunk? -- jobban megragadja az emberek 
figyelmet, azaz konnyebb ra hivatkozni.

Termeszetesen nem szeretnem a kollegakat bosszantani az ilyen hirekkel, de 
azert az igazsaghoz az is hozza tartozik, hogy eliteles es az onmutogatas vadjai 
és va'djai mellett szamos koszonetet es biztatast kapok a hirek tovabbitasaert. 

A mellekelt cikket ld. alabb, ekezetesen es ekezetlenul.

Mikulas Gabor
......................................................
............. Mikulás Gábor ..................
..... információs és pr-tanácsadó ......
........ mikulasg at axelero.hu ............
....... www.extra.hu/mikulasg ...........
.... tel.: 76 497-568, 30 239-2293 .....
.....................................................  


******************************
Horváth G. Gábor: A tudás átadásában és üzleti alkalmazásában lemaradtak a
tagjelöltek -- Innovációs hátrányban Magyarország

Magyarországnál valamennyi, a rendszerváltásban élenjáró közép-európai
vetélytársa GDP-je nagyobb részét költi kutatás-fejlesztésre állami
forrásból, az üzleti szektor hasonlóan keveset fordít k+f-re - derül ki az
Európai Uniónak hat tagjelölt állam innovációs politikáját értékelő
jelentéséből.

Ellentmondásos képet fest a magyarországi innovációs környezetről az Európai
Unió tanulmánya. A vizsgálatba vont közép-európai tagjelöltek közül
Magyarországon a legkifinomultabb az innovációt támogató eszközrendszer és
infrastruktúra, csakhogy nem illeszkedik egyetlen dokumentumban lefektetett
innovációs politikába sem.

A jelentés szerint a tagjelöltekben erősen korlátozza a felzárkózást a
fejlett technológiák területén az üzleti szféra gyenge kereslete a k+f
iránt. Az egyik legnagyobb gond az innovatív kis- és középvállalkozások
hiánya, melyek egyébként is alig juthatnak finanszírozáshoz a kockázati
tőkealapok fejletlensége miatt. Az EU szerint a jelöltek leginkább a
tudományos eredményeknek a kutatók és az üzleti szféra közötti
közvetítésében vannak lemaradva.

Pedig ma egy termék értékének 80 százalékát az újdonsága, a befektetett
szellemi tőke adja - mondta lapunknak Vizi E. Szilveszter akadémikus, aki
szerint a kutatóknak kommunikálnia kell az iparral. Ezért tartja az
akadémikus nagyon jó kezdeményezésnek a Széchenyi-terv nemzeti kutatási és
fejlesztési programját.

Az Oktatási Minisztériumtól (OM) kapott tájékoztatás szerint az akadémiai és
az üzleti szféra együttműködését ösztönző pályázati rendszer mindkét szektor
szereplőit "megmozgatta". A központi műszaki fejlesztési alapprogramok
kooperációs kutatóközpontok létrehozására kiírt pályázatának keretében eddig
öt pályázó konzorciummal írtak alá szerződést: a műszaki, a Semmelweis, a
Veszprémi, a Miskolci Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel és ipari
partnereikkel.

Az alacsony szintű k+f kiadásokra vonatkozó kritikát kommentálva az OM
elmondta: az idén és jövőre összesen 61 százalékkal bővül a
kutatás-fejlesztés költségvetési finanszírozása. A vállalkozói szféra
hasonló aktivizálódása esetén - amire a magyarországi k+f kiadások 200
százalékának az adóalapból való leírhatósága is ösztönöz - elérhető a ciklus
végére célként kitűzött, 1,5 százalékos GDP-arányos k+f kiadási szint - véli
az OM. Ez duplája az 1998-as értéknek, ám a minisztérium szerint a
versenyképesség fenntartásához az Európai Unión belül 2 százalékos szint
elérése kívánatos, a vállalati szektor kétharmados részvállalásával a
jelenlegi 50 százalék alatti helyett.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a 2000-re
kidolgozott tudomány- és technológiapolitika is nagyobb hangsúlyt helyez az
akadémiai kutatásra, mint az eredmények üzleti felhasználására. Magyarország
az egyetlen a felmérésben szereplő államok közül, ahol nem a gazdasági,
hanem az oktatási tárca az innováció és a k+f felelőse. A minisztérium is
fontosnak tartja egy a tudománypolitikai fehér könyv folytatásának
tekinthető összeállítás elkészítését a hazai kutatás-fejlesztés és innováció
stratégiai kérdéseiről.

A kontinens keleti felében a kutatók gyakran találkoztak a technikai-műszaki
tudás és a "puha tudományok", mint a marketing szembeállításával a két
terület kombinációja helyett. Ehhez járul, hogy Közép-Európában az oktatási
és képzési rendszer olyan munkavállalókat termel ki magából, akik nem eléggé
kreatívak vagy rugalmasak a fejlett ipar vagy a nagy hozzáadott értékű
szolgáltatások követelményeinek mércéjével mérve - fogalmaz a jelentés.
Biztató jel viszont, hogy 1998 és 2000 között 30 százalékkal növekedett a
magyarországi felsőoktatásban tanulók száma, és a minisztérium tájékoztatása
szerint arányuk 2002-ben elérheti az uniós átlagot.

A megfelelő innovációs politika kialakítását az adatszolgáltatás nehézségei
is hátráltatják, maga az EU is csak az "innovációs ponttáblázatához"
szükséges adatok egy részét tudta összegyűjteni a felmérésbe vont
államokból. Magyarországról mindössze hét adat állt rendelkezésre, ezek
közül kettő haladja meg valamivel az unióban mért átlagos értéket.

A Financial Times a közelmúltban az OECD felmérési eredményeinek
kiértékelésével úgy találta, Magyarország a szervezet egyik legesélyesebb
tagállama a tudásgazdaság kínálta növekedési lehetőségek kihasználására (VG,
2001. október 30.). A brit lap és az EU értékelése közötti különbség oka
egyrészt, hogy az unió kiterjedtebb apparátussal, mélyebbre ható és
részletesebb elemzést végzett, kifejezetten az innovációs környezetre
koncentrálva. A vizsgálatban figyelembe vett mutatók is különböztek,
elsősorban abban, hogy az EU ponttáblázatában szerepeltek a tudás
közvetítését, üzleti felhasználását tükröző adatok, melyek alapján az unió
jelentése éppen legsúlyosabb, valamennyi jelöltet érintő kritikáját
fogalmazta meg.

A tanulmány számos javaslatot is megfogalmaz a tagjelöltek és az Európai
Bizottság számára egyaránt. Így többek között a teljes oktatási rendszer
alapos átvilágítását 2003-ig, az interdiszciplináris képzések - például
menedzsmenttanok természettudósokra specializálva - anyagi feltételeinek
javítását, EU-konform adózási ösztönzők bevezetésének megfontolását
tanácsolták a szerzők.

********************
Horvath G. Gabor: A tudas atadasaban es uzleti alkalmazasaban lemaradtak a
tagjeloltek -- Innovacios hatranyban Magyarorszag

Magyarorszagnal valamennyi, a rendszervaltasban elenjaro kozep-europai
vetelytarsa GDP-je nagyobb reszet kolti kutatas-fejlesztesre allami
forrasbol, az uzleti szektor hasonloan keveset fordit k+f-re - derul ki az
Europai Unionak hat tagjelolt allam innovacios politikajat ertekelo
jelentesebol.

Ellentmondasos kepet fest a magyarorszagi innovacios kornyezetrol az Europai
Unio tanulmanya. A vizsgalatba vont kozep-europai tagjeloltek kozul
Magyarorszagon a legkifinomultabb az innovaciot tamogato eszkozrendszer es
infrastruktura, csakhogy nem illeszkedik egyetlen dokumentumban lefektetett
innovacios politikaba sem.

A jelentes szerint a tagjeloltekben erosen korlatozza a felzarkozast a
fejlett technologiak teruleten az uzleti szfera gyenge kereslete a k+f
irant. Az egyik legnagyobb gond az innovativ kis- es kozepvallalkozasok
hianya, melyek egyebkent is alig juthatnak finanszirozashoz a kockazati
tokealapok fejletlensege miatt. Az EU szerint a jeloltek leginkabb a
tudomanyos eredmenyeknek a kutatok es az uzleti szfera kozotti
kozvetiteseben vannak lemaradva.

Pedig ma egy termek ertekenek 80 szazalekat az ujdonsaga, a befektetett
szellemi toke adja - mondta lapunknak Vizi E. Szilveszter akademikus, aki
szerint a kutatoknak kommunikalnia kell az iparral. Ezert tartja az
akademikus nagyon jo kezdemenyezesnek a Szechenyi-terv nemzeti kutatasi es
fejlesztesi programjat.

Az Oktatasi Miniszteriumtol (OM) kapott tajekoztatas szerint az akademiai es
az uzleti szfera egyuttmukodeset osztonzo palyazati rendszer mindket szektor
szereploit "megmozgatta". A kozponti muszaki fejlesztesi alapprogramok
kooperacios kutatokozpontok letrehozasara kiirt palyazatanak kereteben eddig
ot palyazo konzorciummal irtak ala szerzodest: a muszaki, a Semmelweis, a
Veszpremi, a Miskolci Egyetemmel es a Pecsi Tudomanyegyetemmel es ipari
partnereikkel.

Az alacsony szintu k+f kiadasokra vonatkozo kritikat kommentalva az OM
elmondta: az iden es jovore osszesen 61 szazalekkal bovul a
kutatas-fejlesztes koltsegvetesi finanszirozasa. A vallalkozoi szfera
hasonlo aktivizalodasa eseten - amire a magyarorszagi k+f kiadasok 200
szazalekanak az adoalapbol valo leirhatosaga is osztonoz - elerheto a ciklus
vegere celkent kituzott, 1,5 szazalekos GDP-aranyos k+f kiadasi szint - veli
az OM. Ez duplaja az 1998-as erteknek, am a miniszterium szerint a
versenykepesseg fenntartasahoz az Europai Union belul 2 szazalekos szint
elerese kivanatos, a vallalati szektor ketharmados reszvallalasaval a
jelenlegi 50 szazalek alatti helyett.

Magyarorszaggal kapcsolatban a jelentes megemliti, hogy a 2000-re
kidolgozott tudomany- es technologiapolitika is nagyobb hangsulyt helyez az
akademiai kutatasra, mint az eredmenyek uzleti felhasznalasara. Magyarorszag
az egyetlen a felmeresben szereplo allamok kozul, ahol nem a gazdasagi,
hanem az oktatasi tarca az innovacio es a k+f felelose. A miniszterium is
fontosnak tartja egy a tudomanypolitikai feher konyv folytatasanak
tekintheto osszeallitas elkesziteset a hazai kutatas-fejlesztes es innovacio
strategiai kerdeseirol.

A kontinens keleti feleben a kutatok gyakran talalkoztak a technikai-muszaki
tudas es a "puha tudomanyok", mint a marketing szembeallitasaval a ket
terulet kombinacioja helyett. Ehhez jarul, hogy Kozep-Europaban az oktatasi
es kepzesi rendszer olyan munkavallalokat termel ki magabol, akik nem elegge
kreativak vagy rugalmasak a fejlett ipar vagy a nagy hozzaadott erteku
szolgaltatasok kovetelmenyeinek mercejevel merve - fogalmaz a jelentes.
Biztato jel viszont, hogy 1998 es 2000 kozott 30 szazalekkal novekedett a
magyarorszagi felsooktatasban tanulok szama, es a miniszterium tajekoztatasa
szerint aranyuk 2002-ben elerheti az unios atlagot.

A megfelelo innovacios politika kialakitasat az adatszolgaltatas nehezsegei
is hatraltatjak, maga az EU is csak az "innovacios ponttablazatahoz"
szukseges adatok egy reszet tudta osszegyujteni a felmeresbe vont
allamokbol. Magyarorszagrol mindossze het adat allt rendelkezesre, ezek
kozul ketto haladja meg valamivel az unioban mert atlagos erteket.

A Financial Times a kozelmultban az OECD felmeresi eredmenyeinek
kiertekelesevel ugy talalta, Magyarorszag a szervezet egyik legeselyesebb
tagallama a tudasgazdasag kinalta novekedesi lehetosegek kihasznalasara (VG,
2001. oktober 30.). A brit lap es az EU ertekelese kozotti kulonbseg oka
egyreszt, hogy az unio kiterjedtebb apparatussal, melyebbre hato es
reszletesebb elemzest vegzett, kifejezetten az innovacios kornyezetre
koncentralva. A vizsgalatban figyelembe vett mutatok is kulonboztek,
elsosorban abban, hogy az EU ponttablazataban szerepeltek a tudas
kozvetiteset, uzleti felhasznalasat tukrozo adatok, melyek alapjan az unio
jelentese eppen legsulyosabb, valamennyi jeloltet erinto kritikajat
fogalmazta meg.

A tanulmany szamos javaslatot is megfogalmaz a tagjeloltek es az Europai
Bizottsag szamara egyarant. Igy tobbek kozott a teljes oktatasi rendszer
alapos atvilagitasat 2003-ig, az interdiszciplinaris kepzesek - peldaul
menedzsmenttanok termeszettudosokra specializalva - anyagi felteteleinek
javitasat, EU-konform adozasi osztonzok bevezetesenek megfontolasat
tanacsoltak a szerzok.