Tanacsot kerek

[Dr. Horvath Sandor Domonkos]

Kedves Kollegano!

azert a listara valaszolok, mert a tema esetleg mast is erdekelhet, a
problema ugyanis nem egyedi.

Lassuk:

----- Original Message -----
From: "Berecz Agnes" <berecz.agnes at HCBC.HU>
To: <KATALIST at LISTSERV.IIF.HU>
Sent: Friday, December 14, 2001 4:32 PM
Subject: Tanacsot kerek



>könyvtárunkat szerencséltette egy minősíthetetlenül viselkedő agresszív úr,
akit a kölcsönzős kollégáim kiutasítottak a könyvtárból. Az ügy azáltal vált
üggyé, hogy ezután feljelentett minket az egyházi főhatóságnál is és a
fenntartónknál is. Fő kifogása az, hogy megakadályozták állampolgári joga
gyakorlásában (a könyvtár igénybevétele),

Az olvasonak abban igaza van, hogy megakadalyoztak az allampolgari joga
gyakorlasaban. Ez nyilvanvalo, es vitathatatlan teny. Az 1997. evi 140.
torveny 56. szakasz /1/ bekezdese a konyvtarhasznalat jogat alanyi jogkent
hatarozza meg.

A kerdes az, hogy az adott helyzetben, adott esetben jogszeruen
akadalyoztak-e meg alanyi joganak gyakorlasaban, vagy jogellenesen? Ugyanis
a konyvtarhasznalati jog nem feltetlen jog, es nem jelenti azt, hogy
barmilyen korulmenyek kozott gyakorolhato. Pl. ad absurdum hianyos
ruhazatban kivanja igenybe venni a szolgaltatast, vagy rongalja a
folyoiratokat, konyveket, stb. - akkor kulonosebb megfontolas nelkul, a
leglaikusabb velekedes sem talalhat kivetnivalot az illeto
konyvtarhasznalati joganak korlatozasaban.
Amikor nem olyan egyertelmu a helyzet mint az idezett peldakban, akkor kerul
szorult helyzetbe a konyvtaros. Az ugy megitelesehez a jogszabalyi hatter a
97-evi 140-esen kivul a Ptk.

Miert?
Jogi szempontbol nyilvanvalo, hogy az olvaso es a konyvtar kozott szerzodes
jon letre, amikor a konyvtarhasznalo konyvtarhasznalati szandekkal
megjelenik a konyvtarban. A szerzodes tartalmat egyreszt a konyvtari
jogszabaly/ok hatarozzak meg, masreszt az azok altal, annak megfeleloen
kibocsatott konyvtarhasznalati szabalyzat. A konyvtarhasznalo az
igenybevetellel mint rautalo magatartassal, vagy a beiratkozas soran alairt
nyilatkozataval elfogadja a konyvtarhasznalat felteteleit. Az, hogy ez egy a
Ptk. altal szabalyozott szerzodes, az nyilvanvalo, pl. a szerzoi jog is ugy
hivatkozik ra, mint "haszonkolcsonzes"-re. A haszonkolcson a Ptk. kulonos
reszenek nevesitett szerzodestipusa. Jogi terminologia szerint "non facere"
tipusu szolgaltatas, ami azt jelenti, hogy a konyvtar idolegesen lemond az
olvaso javara a dokumentum hasznalatarol /kolcsonzes eseten birtokarol is/,
ill. helyben hasznalat eseten a hasznalatarol, es mindezt ingyenesen teszi.
(Mindez kisse komplikaltnak tunik, csak a polgari jogviszony megletenek
alatamasztasara emlitem. Human logikatol elegge idegen, de igy van.)

A polgari jogi jogviszonybol viszont az kovetkezik, hogy mindket fel ugy
koteles eljarni (a szerzodeskoteskor is, de vegig a jogviszony fennallasa
soran) AHOGY AZ AZ ADOTT HELYZETBEN ALTALABAN ELVARHATO. (Kiemeles tolem.)
Ptk. 4. szakasz.

Amennyiben tehat az osszes korulmenyre tekintettel (a szovaltas elozmenyei,
lefolyasa, ezek bizonyithato elemei) az a kovetkeztetes adodik, hogy az
olvaso SULYOSAN megsertette a konyvtarban altalanosan elvarhato viselkedesi
normakat, a joggyakorlas megtagadasa az adott esetben es az adott alkalommal
jogszerunek tekintheto. Ez esetben nem hivatkozhat a delikvens a torveny
biztositotta jogara.

Nezzuk tovabb:

>valamint törvénytelenül követeltük tőle a kötelező beiratkozást és az ezzel
járó 600 Ft befizetését.

Nos, itt is tisztazni kell nehany kerdest. A nyilvanos konyvtarakra itt az
1997. evi CXL. tv. 56. szakasz /2/ bekezdese vonatkozik.
E szerint:
(2) A konyvtarhasznalot ingyenesen illetik meg a kovetkezo
alapszolgaltatasok:
a) a konyvtarlatogatas,
b) a konyvtar altal kijelolt gyujtemenyreszek helybenhasznalata,
c) az allomanyfeltaro eszkozok hasznalata,
d) informacio a konyvtar es a konyvtari rendszer szolgaltatasairol.

Ezek tehat a tisztelt olvasonak beiratkozasi dij nelkul jarnak. Ezt erositi
meg a torvenyhely kovekezo bekezdese:

(3) A konyvtar az ingyenes szolgaltatasokat igenybe vevo konyvtarhasznalonak
az 57. § (1) bekezdeseben meghatarozott adatait beiratkozasi dij nelkul
regisztralhatja.

Tehat a fenti korben nem szedheto beiratkozasi dij. Felvetodik a kerdes, mi
van azokkal a konyvtarakkal, amelyek nem kolcsonoznek, hanem csak az /2/
bekezdes a-d pontjaiban meghatarozott szolgaltatast vegeznek? (Magyaran csak
helybenhasznalat van) Ok szedhetnek-e beiratkozasi dijat? Ezt a /2/ bekezdes
b) pontja tisztazza.

"b) a konyvtar altal kijelolt gyujtemenyreszek helybenhasznalata,"

A beiratkozasi dij hijan csak a kijelolt gyujtemenyek hasznalhatoak. Ha
ilyen nincs, mert a konyvtar nem jelolt ki ilyent, es erre jogszabaly sem
kotelezi, akkor az olvaso beiratkozasi dij hijan csak az a), c), d)
pontokban irt szolgaltatasokat veheti igenybe, leegyszerusitve,
- korulnezhet,
- katalogust hasznalhat,
- informaciot kerhet a konyvtarral es konyvtari rendszerrel kapcsolatban.

Amennyiben a problemas olvaso csak ennyit akart ingyen, akkor jogos ez a
panasza,
amennyiben tobbet, akkor alaptalan. Hacsak a konyvtarhasznalati szabalyzat
tobbet nem enged az olvasonak ingyen, mint a torveny, hiszen az 56. szakasz
/4/ bekezdes szerint

"(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való
beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján
beiratkozási díj szedhető."

Ennek az a helyes ertelme, hogy a konyvtar a fenntarto dontese alapjan
lenyegeben mellozheti a beiratkozasi díjat, tekintettel a felteteles
megfogalmazasra. Megengedo szabaly, igy alkalmazva a "tobb magaban foglalja
a kevesebbet" ertelmezesi muveletet, ebbol az kovetkezik, hogy a fenntarto,
uri kedve szerint  a /2/ bekezdes a-d) pontjain tul is meghatarozhat
ingyenes szolgaltatasokat,
egeszen a teljes ingyenessegig.

A torveny tehat egy rendkivul rugalmas megoldast alkalmaz, a fenntartora
(ill. a javaslattevo konyvtarra) bizza, hogy csak az fenti minimalis
szolgaltatast nyujtsa beiratkozas es annak dija nelkul, tehat csak arra
nyujtson lehetoseget, hogy megnezze az olvaso, hogy "milyen lovat is vesz",
avagy a /2/ bekezdes b) pontjaban kapott lehetoseggel elve, kulonbozo
nagysagu kulongyujtemeny/eke/t jeloljon ki, mint az ingyenesseg hatarat (pl.
folyoiratok, kezikonyvtar), esetleg a /4/ bekezdessel elve, mindent ingyen
nyujtson.

A felreertesek elkerulese erdekeben, ideznem meg az /5/ bekezdest is:

(5) A beiratkozott olvaso ingyenesen kolcsonozheti a nyomtatott konyvtari
dokumentumokat.

Ez nem a beiratkozasi dij aloli mentesseget jelenti, hanem azt, hogy
konyvenkent nem szedheto kulon tarifa. Argumentum a contrario
(ellenkezojebol torteno kovetkeztetes), tehat az is kovetkezik ebbol, hogy
az osszes tobbi, tehat nem nyomtatott dokumentum kolcsonzeseert kulon osszeg
is kikotheto. (Termeszetesen a szerzoi jog, adojog, stb. keretei kozott.)

Mivel levelebol a konkret tenyek nem derulnek ki (a torteneti tenyallas,
ill. a helyi szabalyozas finomsagai), altalanosan igyekeztem vazolni azokat
a fobb szabalyokat amelyek figyelembevetelevel megitelheto az ugy jogi
"mukodese".
Mar csak a fenntartoi objektivitas szuksegeltetik...

Tisztelettel:

HSD