Re: Tárgy: [KATALIST] digitalizálás

[Csabay Károly]

----------
Feladó:  Drotos Laszlo[SMTP:kondrot at GOLD.UNI-MISKOLC.HU]
Elküldve:  2000. március 31. 08:00
Címzett:  KATALIST at LISTSERV.IIF.HU
Tárgy:  Re: [KATALIST] digitalizálás

Elorebocsatva, hogy mindenkivel egyetertek pro es kontra, :-)
nehany megjegyzest fuznek a vitahoz:

Kedves Kollégák!

"Magával cipelt a hév, bocsánat" (Varró Dániel) - ezt kell mondanom, igen, talán valóban inkább érzelmektõl fûtve írtam, amit írtam.

(De nem bánom...)

Drótos Lacinak nagyon köszönöm megbékéltetõ mondatait, Szabó G. Tibornak hasonlóképpen. (Lesz konszenzus: bízom benne.)

>>"Tegye föl a kezét az, aki képernyõn szeretné végigolvasni, és nem a metrón
>>vagy este otthon az ágyban a Háború és békét!"

Amikor a Magyar Elektronikus Konyvtar rendesebben beindult, magam is
kivancsi voltam, hogy kinek kell pl. az Egri csillagok szamitogepen?
Es minden honapban ujra es ujra meglepodom, hogy mekkora lett a MEK
forgalma: havi tobb mint 1 millio kerest szolgal ki a Web-szerver,
melyek kb. 20 ezer kulonbozo geprol erkeznek (2/3 a hazai), annak
ellenere, hogy milyen kevesen interneteznek me'g Magyarorszagon es
hogy valoban nehez a mai kepernyokon hosszu szovegeket olvasni.

Mikor lesz könnyû?

Amúgy pedig: Laci is hasonló pejudikációval élt, mint én; ilyesmit kérdezni biztosan nem tisztességtelen. Szeretném különben látni, hogy milyen anyag az, amiért ez a havi egymillió látogató a MEK-hez fordul. Nem tudom, de gyanítom ugyanis, hogy nem a nagymonográfiák között keresgélnek.

És mégegyszer: A MEK nem digitalizálóintézmény, hanem az eleve digitalizált irodalom gyûjtõhelye - ez a két dolog egészen más.

>Milyen jarulekos koltsegtenyezok lepnek fel a digitalis konyvtar
>eseteben? (tarolasi kapacitas, archivalas, szerzoi jogi, stb.
>koltsegek) Vannak-e fajlagos vagy abszolut szamitasok az emlitett
>jarulekos tenyezokre?

Magyarorszagon erre vonatkozo gyakorlati tapasztalatok szerintem
nincsenek me'g. Az eddigi digitalizalasi munkak egesz mas jelleguek
voltak, mint amilyet a Nemzetkozi Uzleti Foiskola tervez. Kulfoldi
tapasztalatokat lehetne esetleg begyujteni pl. DIGLIB listan
(http://www.ifla.org/II/lists/diglib.htm), mert kint ma'r leteznek
olyan egyetemi konyvtarak, amelyek a tananyag egy jelentosebb
reszet digitalisan is kinaljak a diakoknak, kulonosen ahol
tavoktatasra allt at az illeto intezmeny.


>Ám a szerzõi jogot ekkor is tiszteletben kell tartaniuk, mert
>az törvény.

De a konyvtaraknak az erdekeiket ervenyesiteniuk lehet es kell a
torvenyalkotasnal, mert egyre lehetetlenebb helyzetbe kerulnek!

Attól félek, Laci, ez a bicikli egy jó idõre elment...

A CD-ROM-ok kolcsonzeset megtiltotta az uj torveny, pedig esetleg
ugyanaz a konyv van rajtuk, ami a konyvtar masik polcan nyomtatva
megtalalhato. Me'g jo, hogy a helyben valo hasznalatuk engedelyezett
a konyvtarakban. A digitalizalt konyvek szolgaltatasat viszont
ma'r helyben, helyi halozaton, beiratkozott olvasoknak sem akarjak
megengedni, az Interneten valo nyilvanos szolgaltatast pedig teljesen
lehetetlen szabalyokhoz kotik (a muvek a jogtulajdonos engedelye
nelkul is szolgaltathatok, viszont jogdijat kell fizetni a jogvedo
hivatalnak akkor is, ha a szerzo hozzajarult az internetes
publikalashoz vagy o" maga teszi azt fel a sajat honlapjara).

Na most akkor, mi következik ebbõl? Hát nem éppen az, hogy ebbe a(z egyelõre) göröngyös utcába a könyvtáraknak nem kell belemenniük?

Óvakodni pedig mindig a szélsõségességtõl kell. Hiba lenne azt mondani, hogy EGYÁLTALÁN ne, (remélem, ha nem is elsõre, de kiderült, hogy nem mondtam ilyet), és éppen ilyen hiba lenne enthuziasztikusan belerohanni valamibe azzal a felkiáltással, hogy "igény van rá".

Kérem a szakmát, hogy vállalja azt a felelõsséget, hogy átgondolatlan, hebehurgya igények kielégítéséért nem fogja kezét-lábát törni, hanem éppen moderátora lesz egy kialakuló világnak. Tõlünk (is) függ, tartozunk ezzel a felelõsséggel.

A nagy hajók lassabban fordulnak.

Összefoglalva tehát:

1.      A tevékenység nem alapfeladat, LEHET kiegészítõ feladat, de ekkor MÉRTÉKKEL, rábízva ezt a könyvtárvezetõi bölcsességre.

2.      Amennyiben a szerzõi jogba ütközne, ne csináljuk! Nem feladatunk, hogy minõsítsük a törvényt, bár kétségtelen, hogy amikor jogszabály-elõkészítésre kerül a sor, ki kell fejtenünk véleményünket. Meg is vannak erre szakmai szervezeteink.

3.      Legyünk tudatában annak, hogy a könyvtár mekkora PR-értéket képvisel, és ezt ne tékozoljuk. A szerzõ és a könyvtár között fennálló egyensúly óvása nemcsak a szerzõt, hanem a könyvtárat is kell, hogy védje.

4.      A mérlegelés során mindig legyünk tekintettel arra, hogy fontosabb, alapfeladatainkhoz közelebb esõ területeken nem tudnánk-e okosabban elkölteni ugyanazt a rendelkezésre álló pénzt (hála Istennek, ha van).

Gondolom, ebben megállapodhatunk.

Köszönöm a Kollégák eddigi megtisztelõ figyelmét.

Üdvözlettel

Csabay Károly
igazgatóhelyettes
ELTE BTK KK